A Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a hivatalos rövidítése BKV Zrt., a köznyelvben egyszerűen BKV, az eredeti „Budapesti Közlekedési Vállalat” név rövidítéseként) Budapestközösségi közlekedését működtető cég, mely a Fővárosi Önkormányzat 100%-os tulajdonában van. 1968. január 1-jén az addigra egységesülő vonalhálózat önálló közlekedési vállalatai (Fővárosi Villamosvasút, Fővárosi Autóbuszüzem, Budapesti Helyiérdekű Vasút, Fővárosi Hajózási Vállalat) összevonásával alakult meg Budapesti Közlekedési Vállalat néven.
Pest első szárazföldi személyszállítási vállalkozása Kratochwill János nevéhez fűződik: 1832. július 1-jén – párizsi mintára – elindította első omnibuszjáratát. A pesti omnibusz a Duna-part és a Városliget között közlekedett, meghatározott útvonalon és meghatározott időpontokban. Ezek a járművek 12-24 személy befogadására voltak képesek. Az elkövetkező években számos vállalkozás indított omnibuszjáratokat Pesten és Budán egyaránt.
Mintegy három évtized múlva, 1866. július 30-ánKárolyi Sándor gróf üzembe helyezte az első lóvasútvonalat (újpesti lóvasút) a mai Kálvin tér és az Újpesti vasúti híd között. Vállalkozása, a Pesti Közúti Vaspálya Társaság később több vonalat is indított. A budai oldalon 1868. május 18-án helyezték üzembe az első lóvasútvonalat, ezt a Budai Közúti Vaspálya Társaság üzemeltette. A Margit híd megépülése (1876) után a két vállalkozás összekülönbözött a Margit hídi vonal tulajdonlásán, melynek következménye az lett, hogy a tőkeerősebb pesti vállalat felvásárolta a budai társaságot, és 1878-ban megalakult a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság, a BKVT.
Pár év múlva megjelentek az első gőzgéppel működtetett városi közlekedési eszközök: 1870-ben megépült a Budai Hegypálya, majd 1874. június 24-én átadták a fogaskerekű vasutat is. 1886-ban Balázs Mór tervet készített „Budapest gőzmozdonyú közúti vaspálya- (gőz-tramway-) hálózata” címmel, melyben egy több vonalból álló rendszer létesítését kezdeményezi (ebben a tervben már szerepel egy villamosvonal létesítése is). Mivel a városi szakemberek nem tudtak megegyezni az „egy hálózat” gondolatban, az elképzelést nem sikerült megvalósítani. Hogy a kétkedőket elhallgattassa, Balázs Mór előállt a próbavasút ötletével: 1887. november 28-án üzembe helyezték az első, kísérleti villamosvonalat a Nyugati pályaudvar és a Király utca között. A kísérlet bevált: 1889. július 30-án felavatták az első állandó jellegű villamosvonalat az Egyetem tér és a Köztemető út (Orczy tér) között,[2] majd szeptember 10-én az Akadémia és az Aréna (ma: Dózsa György) út között is megindult a villamosközlekedés. Ezeket a vonalakat az újonnan alakult Budapesti Villamos Városi Vasút vállalat, a BVVV üzemeltette. Az új cég sikereit látva a BKVT is átalakította lóvasútvonalait villamosvonalakká.
1894 tavaszán a Balázs Mór vezette BVVV és a BKVT közösen tett javaslatot az Andrássy út alatt építendő földalatti vasútra, melyet mindössze 22 hónap alatt sikerült kivitelezni, így 1896. május 2-án az „Ezredévi Kiállítás” megnyitóján már menetrend szerint közlekedett. A földalatti hosszú ideig az uralkodó nevét viselte: Ferenc József Földalatti Villamos Vasút volt a hivatalos elnevezése.
A századfordulón új jármű jelent meg a közforgalmú közlekedés számára: az autóbusz. A főváros vezetői munkába kezdtek a fővárosi autóbusz-közlekedés megindítása érdekében. Hosszas előkészítés után végül 1915. március 1-jén elindulhatott az első budapesti autóbuszjárat az Aréna (ma: Dózsa György) út és a Vilmos császár (ma: Bajcsy-Zsilinszky) út között. Ekkoriban 7 autóbusz bonyolította a forgalmat. Az első világháború okozta gazdasági nehézségek okán (benzin-, gumihiány) ezen járatokat 1917. április 11-én be kellett szüntetni. Az autóbuszforgalom majd ötévnyi kényszerszünet után, 1921. szeptember 24-én indult újra, 11 autóbusszal. Az autóbuszközlekedés innentől fogva dinamikusan fejlődött. A Budapesti Autóbuszközlekedési Rt. (BART) felismerve az új trendet, az 1928-as évben a meglevő 37 buszból álló autópark mellé további 100 új autóbusz üzembeállítását tette lehetővé. 1928. február 15-én már négy vonalon közlekedett autóbusz Budapesten 9., 12., 14., 15., jelzéssel.[3] Ezután a fővárosi közgyűlés felszámolta az omnibuszközlekedést lebonyolító Székesfővárosi Közlekedési Vállalatot (SzKV), helyette új vállalatot szervezett Budapest Fővárosi Közlekedési Vállalat (BFKV) néven.
A villamos- és autóbusz-közlekedés fejlődésével a lóvasút- és omnibuszközlekedés visszaszorult, majd megszűnt. A lóvasút 1928. április 10-ig volt üzemben, utolsó járata a Margitszigeten közlekedett. Az omnibusz 1929. november 5-én tette meg utolsó útját a Villányi úti vonalon.
Törekvések az integráció felé
1918. november 22-én az akkori kormány közös irányítás alá vonta a BKVT-t, a BVVV-t, a BURV-t, a FJFVV-t, a BLVV-t és a BHÉV-et. Az új vállalat neve Budapesti Egyesített Városi Vasutak (BEVV) lett. Fél év múlva a BEVV irányítása alá került a Budai Hegypálya és a fogaskerekű vasút is. Az integrált közforgalmú közlekedés megteremtése ekkor vette kezdetét, a teljes integrációra azonban még fél évszázadot várni kellett.
Beszkárt villamos és autóbusz Budapesten
1922. december 27-én megalakították a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaságot (BSZKRT, köznyelvben leginkább „Beszkárt”-ként emlegették). Az első vezetője Rényi Dezső volt. Az új vállalat az elkövetkező tíz évben magába olvasztotta az összes budapesti közlekedési ágazatot. 1949. szeptember 30-ával megszüntették a BSZKRT-ot, helyette új közlekedési vállalatok alakultak: Fővárosi Villamos Vasút Községi Vállalat (FVKV), Fővárosi Autóbusz Községi Vállalat (FAKV), Fővárosi Helyiérdekű Vasút Községi Vállalat (FHVKV, később MÁV-BEV), Fővárosi Villamosvasút Főműhely Községi Vállalat (FVFKV), Fővárosi Autóbusz Főműhely Községi Vállalat (FAFKV) és Fővárosi Vasútépítő Községi Vállalat. 1967-ig a vállalati széttagoltság évei következtek.
Korabeli Villamosvasúti Átszállójegy
Az 1960-as években nyilvánvalóvá vált, hogy a BSZKRT feldarabolása és megszüntetése hiba volt: nem volt egységes közlekedéspolitika, hálózatfejlesztés, forgalomirányítás, vállalatigazgatás stb. Mindemellett – a BKV honlapján található, a cég történetéről szóló rövid összefoglaló szerint – "az önállósított vállalatokat együttműködés helyett a verseny jellemezte, ráadásul fenntartásuk is sokba került",[4] ezért a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága 1967. október 11-i ülésén meghozott döntése alapján ezeket a vállalatokat összevonták és 1968. január 1-jén megalakult a Budapesti Közlekedési Vállalat, a BKV.
Az integrált BKV
1968. január 1-jén – a korábban egymással rivalizáló vállalatok összevonásával (Fővárosi Villamosvasút (FVV), Fővárosi Autóbuszüzem (FAÜ), Fővárosi Hajózási Vállalat (FHV), Budapesti Helyiérdekű Vasút (BHÉV) – megalakult a Budapesti Közlekedési Vállalat. Az újonnan létrejövő cég fő feladata a korábbi verseny megszüntetése és hatékonyabb üzem kialakítása volt. Első jelentős lépésként 1969. július 1-jén bevezették a kalauz nélküli üzemet a BKV összes járművén, ennek előfeltétele volt a viteldíjrendszer 1966-os reformja, mely jelentősen egyszerűsítette a jegyrendszert.
1970. április 3-án[5] átadták az M2-es metróvonal első, Deák Ferenc tér és Fehér út (ma: Örs vezér tere) közötti szakaszát, majd 1972. december 22-én üzembe helyezték a második szakaszt is, a Deák Ferenc tér és a Déli pályaudvar között. A metró átadásának köszönhető az autóbusz-hálózat – az egységes BKV történetében első – jelentős átalakítása: 36 viszonylat útvonala megváltozott, vagy megszűnt 14 új járat indult, a metróállomásokon új végállomások épültek, a szentendrei HÉV vonalát meghosszabbították a Batthyány térig. A metró Duna alatti szakaszának átadása után csökkent az igény a dunai hajózás iránt, a vonalak forgalmában egyre inkább a kiránduló- és a különjárati jelleg érvényesült.
A Budavári sikló felújítása az 1980-as években forrás: BKV.hu
Budapest hálózatának második jelentős átalakítása is metróátadáshoz köthető: 1977. január 1-jétől a gyorsjáratok korábbi százas előjelzése megszűnt, helyette bekeretezett piros jelzést vezettek be, továbbá az elágazó alapjáratok a korábbi Y jelzés helyett önálló számot kaptak.
2000-ben megépült Budapest legnagyobb autóbusz-végállomása az Örs vezér terén, melyet július 25-én adtak át. Ezzel egyidőben a régi végállomást elbontották, helyén bevásárlóközpont épült.
A Társaság 2001-ben beindította „háztól házig” szolgáltatását, amit mozgáskorlátozottak vehetnek igénybe, megrendelés alapján.
2006. február 6-tól a Társaság új neve Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság, azaz BKV Zrt. lett, ugyanis a tőkepiacról szóló törvény 2005-ös módosítása szerint a részvénytársaságoknak rendelkezniük kell arról, hogy zártkörűen vagy nyilvánosan működnek, és ezt a cégnévben is fel kell tüntetniük.
2008-ban a BKV – két ütemben – jelentősen megváltoztatta közlekedési hálózatát: egységes számozási rendszert vezettek be, a gyorsjáratok szín és keretes jelzése megszűnt. Az átalakítás kisebb-nagyobb mértékben minden járatot érintett.
Az új struktúra
2010 októberében Budapest új főpolgármestere, Tarlós István a főváros közösségi közlekedésének átalakítását, valamint a BKV költségeinek átláthatóságát tűzte ki egyik fő céljául, ezért az egyik első intézkedése a 2010. október 27-i közgyűlésen Budapesti Közlekedési Központ Zrt. (BKK Zrt.) létrehozása volt. Az új fővárosi tulajdonú cég feladata – többek között – a BKV működésének szakmai ellenőrzése, valamint megrendelője és finanszírozója lesz a közlekedési vállalatnak.[6] A BKK Zrt. vezérigazgatója Vitézy Dávid, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület egyik alapító tagja, valamint a BKV Felügyelő Bizottságának egyik fideszes delegáltja lett.[7]
Tarlós István a 2010. október 27-i közgyűlésen az összes fővárosi tulajdonban lévő vállalat vezetőjét leváltotta, kivéve Kocsis Istvánt, a BKV Zrt. vezérigazgatóját. Kocsis helyett kapott a BKK igazgatóságában is. 2011. szeptember 4-én azonnali hatállyal, közös megegyezéssel távozott,[8] feladatainak ellátásával a főpolgármester Várszegi Gyulát, a BKV igazgatótanácsának elnökét bízta meg. Várszegi 2012. február 10-én azonnali hatállyal lemondott, amit Tarlós István főpolgármester el is fogadott. A vállalat irányítását átmenetileg a BKK vezérigazgatója és a vezérigazgató-helyettesek vették át,[9] majd 2012. február 15-től Bolla Tibor, gazdasági vezérigazgató-helyettest bízták meg a feladattal.
Csak a munkanapi csúcsidőszakokban közlekedik, reggel Budatétény, délután Kelenföld felé. Mindkét irányban betér Kelenföld vasútállomáshoz és a Lomnici utcához.
Csak a munkanapi csúcsidőszakokban közlekedik. Ganztelep irányában 2 menet továbbközlekedik a 236-os busz vonalán a Market Central bevásárlóközpontig, onnan pedig 1 menet közlekedik Kőbánya-Kispest M felé.
Zsámbék felé betér Budakeszin a Honfoglalás sétányhoz, valamint Páty után Telki, Budajenő, Perbál és Tök településekre is. Kizárólag hétvégén közlekedik.
A József Attila-lakótelepet csak a Dél-pesti autóbuszgarázs felé érinti.
Egyéb szolgáltatások
A BKV két múzeumot üzemeltet. Az egyik a Deák Ferenc téren található Földalatti Vasúti Múzeum, amely az M1-es metróvonal egy eredeti szakasza, melyet az 1955-ös vonalkiegyenesítés miatt forgalmon kívül helyeztek. A másik a Városi Tömegközlekedési Múzeum, amely a szentendrei HÉV-állomáson, az egyik felújított kocsiszínben található. Mindkét helyre a felnőtt belépő ára megegyezik a mindenkor érvényes vonaljegy árával.
A BKV rendelkezik 6 darab magas színvonalú autóbusszal – 5 Volvo 9900-as, és 1 Volvo 9700-as –, melyeket a téli időszakban (november és április között) bérbead.
A szolgáltatás igénybevételének feltétele
Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont!
Utazási feltételek
„
Az utazásra vonatkozó szerződés az utazás megkezdésével, azaz a járműre történő felszállással. illetve a metró és egyes HÉV-állomások területén az utazásra kijelölt és vonallal felfestett területre történő belépéssel, külön szerződés megkötése nélkül, ráutaló magatartással jön létre. E szerződés keretében az utas jogot szerez arra, hogy utazhasson, illetve kötelezettséget vállal arra, hogy a BKV Zrt.-t jogosan megillető jegy- vagy bérletárat kiegyenlíti.
Mindazoknak, akik a BKV Zrt. közösségi közlekedési szolgáltatásainak bármelyikét igénybe kívánják venni, felszállás előtt rendelkezniük kell érvényesíthető és az adott járatra felhasználható jeggyel vagy érvényes bérlettel, utazási igazolvánnyal, illetve a díjmentességet igazoló okmánnyal.
”
Jegy- és bérletfajták
Jegy / bérlet megnevezése
Megjegyzés
Budapesti jegyek és bérletek
Vonaljegy
Érvényes egy útra, buszon, villamoson, trolin és metrón a vonalak teljes hosszán, a HÉV-en Budapest közigazgatási határáig, valamint az éjszakai járatokra. A kezeléstől kezdve 80 percig, éjszakai járatokon 120 percig érvényes. A metróvonalak közötti átszállás megengedett. Kutya, illetve – HÉV-en és a fogaskerekűn – kerékpár szállítására is használható, a vonalak teljes hosszán.
Helyszíni vonaljegy
A járművezetőnél vásárolható, tulajdonságaiban megegyezik a vonaljeggyel.
Metrószakaszjegy
Érvényes metrón és/vagy földalattin, 30 percig, maximum 3 megállónyi távolságra. Az átszállás megengedett.
Átszállójegy
Érvényes egy útra, egy átszállással, buszon, metrón, villamoson, trolin a vonalak teljes hosszán és HÉV-en Budapest közigazgatási határáig. Visszautazásra nem jogosít.
10 darabos gyűjtőjegy
10 db vonaljegyet tartalmaz.
Budapest 24 órás jegy
24 órán át érvényes a rábélyegzett időpontig.
Budapest 72 órás jegy
3 napig érvényes.
Félhavi Budapest-bérlet
15 napig érvényes a BKK összes (kivéve D14-es rév), valamint a Volánbusz, és a MÁV-Start meghatározott elővárosi járataira Budapest közigazgatási határán belül. Munkanapokon a D11-es és a D12-es hajóvonalon is használható.
Havi Budapest-bérlet
1 hónapig érvényes a BKK összes (kivéve D14-es rév), valamint a Volánbusz, és a MÁV-Start meghatározott elővárosi járataira Budapest közigazgatási határán belül. Munkanapokon a D11-es és a D12-es hajóvonalon is használható. Kedvezményes bérlet váltható tanulóknak, nyugdíjasoknak, mozgáskorlátozottak és kisgyerekesek számára.
Negyedéves Budapest-bérlet
100 napig érvényes a BKK összes, valamint a Volánbusz, és a MÁV-Start meghatározott elővárosi járataira Budapest közigazgatási határán belül. Munkanapokon a D11-es és a D12-es hajóvonalon is használható. Kedvezményes bérlet váltható tanulóknak, nyugdíjasoknak, mozgáskorlátozottak és kisgyerekesek számára.
Környéki jegyek és bérletek
Környéki vonaljegy
Egy vonalon, Budapest közigazgatási határán kívüli utazásra használható.
Környéki helyi bérlet
Egy Budapesten kívüli településen kizárólag a helység határán belül érvényes.
Környéki bérlet
Érvényes Budapest határán kívül a környéki autóbuszjáratokon a feltüntetett település és a Budapesten belüli első megálló között. Az 5 km-es bérlet törökbálinti járatokra nem érvényes, ezeken a 10 km-es környéki bérlettel lehet utazni.
HÉV-jegyek és -bérletek
Kiegészítő jegy
Érvényes egy utazásra a HÉV-en a feltüntetett viszonylaton
HÉV-bérlet
1 hónapig érvényes, ára távolságfüggő.
Hajójegyek
Hajó vonaljegy
Egy hajóvonalon érvényes, egy utazásra.
Rév személyjegy
A D14-es réven érvényes, egy utazásra.
Rév személygépkocsi jegy
A D14-es réven érvényes egy személygépkocsi szállítására.
menetjegyárak változásának dátuma és a díjtétel forintban (forrás: a Fővárosi Közgyűlés vonatkozó rendeletei)
Az utazási feltételek megszegése (ilyen az érvényes jegy vagy bérlet, illetve az ingyenes utazásra feljogosító okmánya nélküli utazás) a Ptk. szerint szerződésszegésnek minősül. Ez esetben az ellenőr az utast pótdíjfizetésre szólíthatja fel, rendőri intézkedést kérhet, illetve kizárhatja az utazásból a „bliccelőt”.
Ha az utasnak volt bérlete, amit nem tartott éppen magánál, lehetősége van 2 munkanapon belül bemutatni a pótdíjirodában. Ennek költsége alacsonyabb, mint a pótdíj.
Ellenőrzés
Az ellenőrök vizsgálják a járműveken az utasok jegyének vagy bérletének meglétét, érvényességét, az esetleges kedvezményre való jogosultságot, ezek hiányában beszedik a helyszíni pótdíj összegét, illetve pótdíjfolyamatot kezdeményeznek. Adott esetben információval látják el az utasokat és jegyet is árulhatnak. Jogkörük igen korlátozott, ugyanis az adatvédelmi törvények szerint az ellenőr nem kötelezheti az utast személyes adatainak felfedésére. Ugyanakkor kérhet rendőri intézkedést, mely alapján a BKV polgári peres eljárást kezdeményezhet. A jegyellenőr semmilyen esetben sem tarthatja vissza a rajtakapott utast, akkor sem, ha hatósági intézkedést kért.
A vagyonőrök végzik az úgynevezett bemeneti ellenőrzést, főként a metróállomásokon és az éjszakai járatokon dolgoznak. Emellett – bizonyos esetekben – segítik a jegyellenőrök munkáját: a bliccelni szándékozót (ill. rajtakapott potyautast) akarata ellenére ugyan a rendőri intézkedésig nem tarthatják fel (vö. Üzletszabályzat II.7 pontja, 21. o., 2009. március), de jogkörük szerint megakadályozhatják az érvényes utazási okmánnyal nem rendelkezők járműre szállását, illetve kizárhatják őket az utazásból.
2011. január 11-től a Fővárosi Közterület-felügyelet munkatársai is segítik a jegyellenőrök munkáját. A közterület-felügyelők a jegyellenőrökkel együtt utaznak, akkor van igazán szerepük az ellenőrzésben, ha az utazó nem hajlandó együttműködni a jegyellenőrrel. Egy 2010. decemberi döntésnek köszönhetően hatósági személyek is ellenőrizhetik az „utazási feltételek betartását”,[13] ez azért fontos, mert hatósági jogkörüknél fogva ők igazoltathatják is a „bliccelőket”.[14]
Arculat
Logó
„
A Budapesti Közlekedési Részvénytársaság emblémája (logója) egyszerű, a dinamikus mozgást kifejező grafika. Lendületes vonalvezetésű, formájában hálózat jellegre, ezzel a társaság tevékenységére utal. Színvilága újszerű, de fekete fehérben sem veszíti el hatását.
”
– A BKV Arculati kézikönyve
A járművek színe
Volvo 7700 felújítás utáni színbenVolvo 7700 sötétkék színben felújítást előtt
2013 óta új égszínkék flottaszín van érvényben. 1960 és 2012 között az autóbuszok oldala általában sötétkék, tetejük szürke színű volt. Ez alól kivételek voltak az „ezüstnyíl”, a „Gyors 7-173”, az Ikarus 412 és a Van Hool AG300 típusú buszok. Az „ezüstnyíl” buszok teteje és eleje egyaránt szürke, és ez a busz oldalán „nyíl” alakban tűnik el, a busz hátsó része és oldala sötétkék. A „Gyors 7-173” buszok eleje piros és sötétkék volt, mely a második ajtónál áthalványult sötétkékbe a busz oldalán és tetején egyaránt. Bal oldalukon fehér színű „Gyors 7-173”, míg jobb oldalukon, elejükön és hátukon „7-173 Gyors” felirat volt. Az Ikarus 412-esek eleje szürke színű, mely a busz oldalán fokozatosan kékbe megy át, de a 2009-ben elkezdett felújításoknak köszönhetően ezek is fokozatosan sötétkék színezést kaptak. A 2009-ben beszerzett Van Hool AG300-as buszok színe sárga, illetve szürke volt, 2013 végéig mind a 32 darabot átfestették az új égszínkék flottaszínre.
A villamosok oldala sárga, tetejük és oldaluk az ablakok alsó vonalától általában fehér színű, közöttük, ahol a régebbi típusokon egy díszléc volt, barna csík látható. Ez alól kivételek a Hungaroplan, a TW 6000, a Siemens Combino Supra és a CAF Urbos 3 típusú járművek. Az első három típusnak az oldala és teteje egyaránt sárga, míg a CAF-ok sárga-fekete színűek.
A trolibuszok oldala piros, tetejük szürke (pl. Ikarus 280T), fehér (pl. Ikarus 412T), vagy piros színű (pl. Solaris Trollino).
Tervek és fejlesztések
Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont!
2005-ben alakult meg a Budapesti Közlekedési Szövetség, amely a BKV, a Volánbusz és a MÁV együttműködésével kombinált tarifaközösséget hozott létre. Ennek eredménye a korábbi BKV bérletet 2009 januárjától felváltó Budapest bérlet. Így az utasok immáron mindhárom cég járműveit igénybe vehetik egyetlen bérlettel.
2008. szeptember 1-jétől – a Fővárosi Közgyűlés áprilisi határozata alapján – bevezették a Kisgyerekes havibérletet (a köztudatban: Kismamabérlet), melynek ára megegyezik a tanuló- és nyugdíjas-havibérletek árával. A kedvezményt azok a budapesti lakosok vehetik igénybe, akik igazolni tudják, hogy gyest vagy gyedet kapnak.
2009. április 1-jétől az arra alkalmas villamosokon – a buszokhoz hasonlóan – bevezették azt a rendszert, hogy a villamos csak akkor áll meg a megállóban, ha ott várakozó utas van, illetve ha a járművön a leszállási szándékot időben jelezte valaki. Ellenkező esetben a villamos nem áll meg a megállóban. Ezzel a közlekedést kívánják gyorsítani és az utazást komfortosabbá tenni. Ez az intézkedés jelentős energiamegtakarítást eredményez, ugyanis a villamosoknak nem kell feleslegesen megállniuk és elindulniuk, ami korábban többletfogyasztást eredményezett.
A Társaság nyugat-európai mintára SMS-ben rendelhető átszállójegyeket tervez bevezetni, amelyekkel tetszés szerinti számú járművön lehetne utazni hétköznap 60, hétvégén 90 perces időhatáron belül. A tervek szerint egy ilyen átszállójegy 500 Ft-ba kerül majd (az SMS árán fölül). Ha ez a jegyfajta beváltja a hozzá fűzött reményeket, más hasonló termékek bevezetése is szóba kerülhet (vonaljegy, bérletek).[15] Az SMS-jegy bevezetését 2008 nyarára tervezték, de a mai napig nem valósult meg.
A BKV 2009-től nagyarányú fejlesztéseket ígért, például statisztikák alapján kalkulált személyre szabott információs és jegyrendszer, csipkártyás jegykezelés, SMS-beli, wapos és internetes tájékoztatás a járatok helyéről és érkezési időpontjáról, ill. esetleges késéséről. (2007 nyara óta négy intelligens megállóhely működik próbaüzemben a 86-os busz megállóiban, amelyek a járat helyéről tájékoztatnak.)[16] Ezeknek a fejlesztéseknek egyelőre látható jele nincs.
2014 augusztusában 37 darab rossz műszaki állapotú 260-as, 280-as, 412-es és 435-ös Ikarus buszt vont ki a forgalomból a BKV, melyek átlagos életkora 21 év volt.[17] A budapesti autóbuszflotta fiatalítását és a régi buszok leállítását a Budapesti Közlekedési Központ az új buszüzemeltetési modell segítségével, külső szolgáltatók bevonásával, valamint a BKV által vásárolt használt buszokkal tette lehetővé.[18] 2010-ben 1250 darab 10 évesnél idősebb, jelentősen leromlott állapotú autóbusz szállította az utasokat, ezért 2011-től 200 db használt, jó állapotú buszt vásároltak a régiek leváltására. Ezen felül 2014 szeptemberében sikeres eljárás zajlott le 15 darab (+60 opciós) vadonatúj alacsony padlós autóbusz beszerzéséről és[19] 18 darab Ikarus V127 típusú autóbusz is készült PKD konstrukcióban a BKV Zrt. kelenföldi üzemegységében,[20] mely buszokat a BKV Zrt. üzemeltet majd.
2002-ben felújítottak 80 db T5C5 típusú Tatra villamost. A 30 év körüli járművek korszerűsítését 2014–15-ben tovább végzi a BKV tulajdonában lévő VJSZ Kft., melynek során energia-visszatápláló rendszert, új üléseket, egyedi nyitású ajtókat és modern utastájékoztató elemeket telepítenek a villamosokba.[21]
A nagykörúti 4-es és a 6-os villamos Európa legforgalmasabb villamosvonala, amelyet naponta mintegy 200 ezren vesznek igénybe.[22]
A nagykörúti 4-es és a 6-os villamos vonalán, az M2-es metróvonalon és az M4-es metróvonalon közlekedő járműveken Rachel Appleby hangját lehet hallani az angol nyelvű utastájékoztató szövegeknél.[23]
A Nagykörúton közlekedő Siemens Combino Supra Budapest NF12B típusú villamos 54 méteres hosszával a világ leghosszabb egyterű utasszállító villamosa volt a 2006. július 1-ji forgalomba állításakor.[24][25] Ezt a rekordot a szintén budapesti CAF Urbos 3/9 villamosok döntötték meg 2016. március 31-én – 55,9 méter hosszúak.[26] Ennél csak a két drezdaiCarGoTram tehervillamos volt hosszabb,[27]
↑Április 2-án párt- és állami vezetők ide-oda fuvarozásával történt meg az ünnepélyes átadás. A nagyközönség másnap vehette birtokba az új létesítményt.