Hatályba lép Magyarország új alaptörvénye. A magyar állam hivatalos elnevezése Magyar Köztársaságról Magyarországra változik.[1] A Magyar Nemzeti Bank az új, forgalomba kerülő magyar pénzérméket „MAGYARORSZÁG” felirattal ellátva bocsátja ki. (Az új kibocsátás az 5, a 10, a 20, az 50, a 100 és a 200 forintos címletű érméket érinti.)[2]
Hatályba lép az új választójogi törvény. (A törvény az országgyűlési képviselők számát 199 főben határozza meg, a vegyes választási rendszer egyfordulóssá alakul, eredményességi küszöb nem lesz – így mandátumot az a jelölt szerez, aki a legtöbb érvényesen leadott szavazatot kapta, függetlenül a megjelentek számától –, továbbá a mostani 176 egyéni választókerület helyett a jövőben 106 lesz és a területi listák megszűnnek.)[3][4]
Giglio szigeténél, 4200 utassal a fedélzetén zátonyra fut a Costa Concordia nevű olasz luxushajó.[13] (Az olasz hatóságok 17 holttestet, köztük a magyar hegedűművészt, Fehér Sándort azonosították, 15 embert eltűntként tartanak számon.)[14]
Egy orosz hadihajó a nemzetközi tiltakozás ellenére közel 30-60 tonnányi lőszert szállít a szíriai Tartúsz kikötőjébe.
Romániában kormányellenes tiltakozások veszik kezdetét. (Kezdetben békésen zajlottak, de később erőszakba torkollottak és a tüntetők rendfenntartókkal csaptak össze, mely során 60 személy, köztük 10 csendőr sebesült meg.)
január 30. – Limburger Lóránt vezérigazgató a légitársaság igazgatóságának ülésén bejelenti, hogy „a Malév tevékenységének finanszírozása január végétől ellehetetlenül”; a kormány rendeletben reggel 7-től stratégiailag kiemelt gazdálkodó szervnek minősíti a Malév Zrt.-t.[18]
Schmitt Pál köztársasági elnök – a kormányfő javaslatára, kilenc évre – 2021. január 1-jéig meghosszabbítja az Egyenlő Bánásmód Hatóság elnökének megbízását. (Honecz Ágnest 2010 szeptemberében Orbán Viktor nevezte ki, ám egy 2011. január 1-jén hatályba lépett törvénymódosítás értelmében a szervezet vezetőjét már az államfőnek kell kineveznie.)[19]
18 órakor hatályba lép „a Malév Magyar Légiközlekedési Zrt. menetrend szerinti járatainak leállása miatt beálló válsághelyzet kezeléséhez szükséges rendkívüli intézkedésekről” szóló kormányrendelet.[20] (Kormányhatározat 2 milliárd forint költségvetési forrás átcsoportosításáról az utasok kártalanítására.)[18]
február 2. – A Fővárosi Bíróság rendkívüli vagyonfelügyelőt rendel ki a Malév mellé,[23] majd február 3-án – hatvanhat évnyi működés után – a cég felfüggeszti repülési tevékenységét.[24]
február 3. – A szíriai hadsereg nagy erejű offenzívát indít Homsz városa ellen, melyben még vadászrepülőgépeket is bevetnek.
február 5. – A konzervatív Sauli Niinistö, a legfőbb kormányzó erő, a Nemzeti Koalíció jelöltje – a leadott szavazatok 65,4 százalékával – nyeri a finn elnökválasztás második fordulóját. (A zöldpárti Pekka Haavisto 34,6 százalékkal a második helyen végzett.)[25]
Emil Boc román kormányfő, a kialakult „politikai-szociális feszültségre” hivatkozva benyújtja lemondását; a kabinet vezetését Cătălin Predoiu igazságügy-miniszter látja el. (Traian Băsescu államfő este pedig Mihai Răzvan Ungureanu volt külügyminisztert, a hírszerzés (SIE) vezetőjét bízta meg a kormányalakítással.)[26]
Családi körben, észak-angliai birtokán ünnepli uralkodásának 60., gyémánt-évfordulóját II. Erzsébet, aki a brit uralkodók közül másodikként érte meg a nevezetes jubileumot. (A hivatalos ünnepségsorozat júniusban kezdődött.)[27]
február 7. – Lemond tisztségéről Mohamed Nasíd maldív-szigeteki elnök, miután a három hete tartó ellenzéki tüntetés a rendőrség zendülésébe váltott át; az államfői tisztséget Mohamed Vahíd Haszan Manik alelnökre ruházták át.[28]
február 15–16. – A koszovói szerbek – Koszovó, Szerbia és a NATO ellenzésének dacára – népszavazást tartanak, melyben a szavazók 99%-a elutasítja a Koszovói Köztársaság intézményének elismerését.
február 17. – Lemond hivataláról Christian Wulff német államfő. (A hannoveri államügyészség előző nap kezdeményezte az államfő mentelmi jogának felfüggesztését, hogy gyanúsítottként hallgassák ki egy vesztegetési ügyben folyó nyomozásban.)[33]
A szíriai Homsz városában – tüzérségi támadás következtében – életét veszti egy amerikai újságíró és egy francia fotós.
Egy az amerikai csapatok bagrami bázisán történt Korán-égetés hatására Afganisztán szerte zavargások kezdődtek, amelyek március 27-ig tartottak és 41 ember halálát okozták, köztük négy amerikai katonáét. Február 24-én feldühödött tüntetők megtámadták a bagláni magyar tábort is, az összecsapásban egy tüntető meghalt.
február 24. – Tunézia fővárosában, Tuniszban nemzetközi konferenciát tart 70 ország képviselője, a szíriai válság rendezése céljából. (A konferencián Oroszország és Kína tiltakozásként nem vett részt, és a konferencia résztvevőinek sem sikerült áttörést elérniük.)
EU-tagjelölti státuszt kap Szerbia, miután beleegyezett, hogy Koszovó részt vehessen a nyugat-balkáni államokat egy asztalhoz ültető regionális tárgyalásokon.[27]
március 4. – Az orosz elnökválasztás első fordulójában a szavazók 63,75 százaléka adja voksát Vlagyimir Putyinra, így második forduló nélkül, a harmadik elnöki ciklusára térhet vissza a Kremlbe.[37]
március 5. – Az Országgyűlés elfogadja a lőszerekről és a lőfegyverekről szóló törvény módosítását, amely több könnyítést hoz a vadászoknak és a sportlövőknek. (A fegyvertartási engedély visszavonásig lesz érvényes, egyszerűbbé teszik az új fegyver vásárlását, a korábbi tiltást feloldva engedélyezik a házilagos lőszerszerelést és -újratöltést, továbbá ha a rendőrség bevonja egy vadász fegyvertartási engedélyét, akkor arról kötelező hivatalosan értesítenie az illetékes vadászati hatóságot.)[38]
Kigyullad Krasznahorka vára. (Két fiú cigarettagyújtás közben felgyújtotta a domboldalon a füvet, amelytől aztán lángra kapott a vár tetőszerkezete, és teljesen beomlott.)[40][41]
március 11. – Egy ittas amerikai katona, Robert Bales törzsőrmester az afganisztáni Kandahár tartomány két falujában lemészárol 17 fegyvertelen civilt és további ötöt megsebesített. (Az incidens heves tiltakozó hullámot váltott ki az országban. Az amerikai bíróság vádat emelt Robert Bales ellen és bíróság elé került.)
március 18. – Joachim Gauck evangélikus lelkészt, keletnémet polgárjogi harcost, a volt NDK állambiztonsági iratait kezelő hivatal első vezetőjét választják Németország 11. szövetségi elnökévé.[44]
március 19. – A 2012-es alpesisí-világkupa-sorozatban a férfiaknál az osztrák Marcel Hirscher, a nőknél az amerikai Lindsey Vonn győzött. Vonn ezzel már negyedik összetett győzelmét szerezte meg.Vonn sportsikerei azt is jelentették, hogy a 2011/2012-es szezonban a férfiakat is megelőzve a legjobban kereső női sízőként 458 156 euróval (132,8 millió forint) gazdagodott.[45]
április 2. – Schmitt Pál köztársasági elnök a parlamentben bejelenteti lemondását.[47] (Az Országgyűlés – 338 igen, 5 nem szavazattal, 6 tartózkodás mellett – elfogadja lemondását. Az államfői feladat- és hatáskört Kövér László, míg a házelnöki feladatokat Lezsák Sándor alelnök látja el.)[48]
április 7. – Afrika déli felében elsőként – a kontinensen másodikként – nőt iktatnak be államfőnek Malawiban, Joyce Banda személyében, miután elődje, az országot nyolc évig irányító Bingu wa Mutharika meghalt.[27]
- A Kormány elfogadja a Széll Kálmán terv 2.0-t.[50]
– Előrehozott választást írnak ki Hollandiában, miután a Mark Rutte kormányát kívülről támogató jobboldali populista Szabadság Párt (PVV) közölte, nem szavazza meg a kabinet által javasolt megszorító intézkedéseket.[51]
április 27. – Romániában, a szociálliberális ellenzéki szövetség (USL) által beterjesztett bizalmatlansági szavazáson megbukik a Mihai Răzvan Ungureanu vezette bukaresti kormány. (Az Ungureanu-kabinet volt Románia legrövidebb életű kormánya az utóbbi két évtizedben, megbízatása 78 napig tartott.[52] Traian Băsescu államfő Victor Pontát, a román Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökét kérte fel kormányalakításra.)[53]
május 2. – Az OrszággyűlésÁder Jánost választja köztársasági elnökké, aki leteszi az esküt és – az Alaptörvény értelmében – az azt követő 8. napon, vagyis május 10-én hivatalba lép.[54]
május 17. – Görögországban leteszi a hivatali esküt a Panajotisz Pikramenosz vezette átmeneti kormány,[57] amely a június 17-i parlamenti választásokig irányítja az országot. (A közigazgatási bíróság 67 éves vezető bírája, Pikramenosz előző nap este letette a hivatali esküt, és megnevezte kormányának tagjait.)[58]
június 5–6. – A Vénusz átvonulása a Nap előtt. (A ritka csillagászati jelenség csak részben figyelhető meg Magyarországról.)
június 6. – Világméretű IPv6-indítás (World IPv6 Launch Day) a 2011-es IPv6-világnap 24 órás tesztjének folytatásaként a résztvevők immár véglegesen bekapcsolják szolgáltatásaikban és termékeikben az IPv6 támogatását.[61]
június 22. – A szíriai légvédelem lelövi a Török Légierő egyik F4 Phantom típusú felderítő repülőgépét.[68]Törökország kezdeményezte a NATO tagországainak rendkívüli ülését, mely június 26-án elítélte Szíriát a török katonai repülőgép lelövése miatt, de konkrét katonai intézkedéseket nem hoztak.)[69]
Magyarországon bevezetik távközlési adót. (Az első tíz perc beszélgetés ingyenes, afölött 2 forint/perc az adó összege, mely magánszemélyek esetén maximum hétszáz forint/hó.)[72]
július 3. – A kijevi parlamentben elfogadott nyelvtörvény szerint a kisebbségek hivatalosan is használhatják nyelvüket, ha arányuk egy területi egységen belül eléri a tíz százalékot. (A törvény értelmében[27] – melyet Viktor Janukovics augusztus 8-án aláírt – a magyar nyelv regionális státust kap Kárpátalján.)[76]
július 4. – A CERN sajtótájékoztatóján bejelentik, hogy nagy valószínűséggel megtalálták a fizikában régen keresett – Leon Max Lederman Nobel-díjas fizikus által „isteni részecskének” is nevezett – Higgs-bozont.
július 6. – A román parlament két háza – a szükséges 217 vokshoz képest 256 szavazattal – elfogadja Traian Băsescu államfő tisztségéből történő felfüggesztését célzó határozatot. (Az ügydöntő népszavazást július 29-ére írták ki.)[78]
július 12. – 18 óra 58 perckor az X1.4 kategóriába tartozó napkitörés megy végbe a Napon, a napkitörés során kidobódott anyag a Föld felé indult.[79]
augusztus 20. – Hosszú betegeskedés után egy brüsszeli kórházban meghal Meles Zenawi etióp kormányfő. (A Mengisztu Hailé Mariam kommunista rezsimjét megdöntő lázadók vezéreként 1991-ben hatalomra jutott Zenawi gazdasági reformjai révén Etiópia jelentős fejlődésnek indult.)[27]
Szerzs Szargszján örmény elnök bejelenti, hogy Örményország megszakítja diplomáciai és minden egyéb hivatalos kapcsolatát Magyarországgal, miután az örmény katonatársát Budapesten meggyilkoló, büntetését eddig Magyarországon töltő azeri Ramil Sahib Safarovot Magyarország kiadta Azerbajdzsánnak, aki elnöki kegyelemmel azonnal ki is szabadult.[86]
szeptember 1. – A Külügyminisztérium és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közös közleményt bocsát ki, amely szerint Magyarország a (nálunk elkövetett bestiális orgyilkosságért) életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélt Ramil Sahib Safarovazerbajdzsáni exhadnagy hazája részére történt átadásakor a strasbourgi európai egyezmény alapján járt el. (Jerevánban több százan tüntettek a külügyminisztérium épülete és Magyarország tiszteletbeli konzuljának irodája előtt, ahol – a rendőrök jelenléte ellenére – letépték a magyar zászlót az épület faláról és felgyújtották.)[86]
szeptember 2. – A hódmezővásárhelyi időközi polgármesteri választást a Fidesz-KDNP jelöltje, Almási István nyeri, a szavazatok 52,31 százalékával.[88]
szeptember 10. – Őrizetbe veszik az 1956-os forradalom utáni megtorlások egyik irányítóját, Biszku Béla korábbi belügyminisztert, majd a Budai Központi Kerületi Bíróság lakhelyelhagyási tilalmat rendel el. (Az ügyészség nem látta indokoltnak, hogy előzetes letartóztatást indítványozzon a bíróságon. A végzés nem lépett jogerőre,[89] mivel az ügyész fellebbezést jelentett be. Ezt követően a Fővárosi Törvényszék szeptember 21-én – az ügyészi indítványt megalapozottnak találva – házi őrizetbe helyezte.)[90]
Az ellenzéki pártok – a Munkapárt és a Litván Szociáldemokrata Párt – győznek a litván parlamenti választás első fordulójában, míg az Andrius Kubilius miniszterelnök vezette Haza Szövetsége-Litván Kereszténydemokraták a harmadik helyen végeznek. (A második fordulót két héttel később tartják, de akkor már csak azokban az egyéni kerületekben szavaznak, ahol egyik jelölt sem szerezte meg a voksok legalább 50 százalékát.)[95]
október 19. – Egy autóba rejtett bomba robban Libanon fővárosában, Bejrútban.[96] (A merényletben nyolcan vesztették életüket, köztük a belbiztonsági erők hírszerzési főnöke, Viszam al-Haszan tábornok.)[97]
november 14. – Lemond Radimir Čačić, a horvát kormány első miniszterelnök-helyettese, gazdasági miniszter, akit a Kaposvári Törvényszék halálos közúti baleset okozásának vétsége miatt jogerősen egy év, tíz hónap letöltendő fogházbüntetésre ítélt.[103]
Feloszlatja a parlament alsóházát és december 16-ra előrehozott választásokat írt ki Noda Josihiko japán kormányfő, miután az ellenzék teljesítette a feltételeit és megszavazott két kulcsfontosságú törvényt, a költségvetési hiányt fedező államkötvények kibocsátásáról, valamint a legfelsőbb bíróság által alkotmányellenesnek talált választási törvény módosítását.[104]
Felmenti a vádak alól Ante Gotovina volt horvát tábornokot annak a hágai ENSZ-törvényszéknek a fellebbviteli tanácsa, amely a délszláv háborúk során elkövetett súlyos bűncselekmények ügyében jár el. (Az extábornokot – a francia Idegenlégió egykori katonáját, aki az 1995. augusztusi, Vihar fedőnevű horvát hadműveletnek volt a parancsnoka a szerbek lakta Krajina térségében – 2011 áprilisában első fokon 24 év szabadságvesztésre ítélték.)[105]
Schiffer Andrást választja vezetőjévé az LMP parlamenti képviselőcsoportja. (Schiffer 2012 januári lemondásáig már betöltötte ezt a posztot.)[110]
Dalia Grybauskaitė litván elnök az októberi parlamenti választásokon győztes szociáldemokrata párt elnökét, Algirdas Butkevičiust bízza meg kormányalakítással.[111] (Az új kormány decemberben kezdi meg működését.)
Az ENSZ Közgyűlése „nem tag megfigyelő állam” szintre emeli a világszervezetben Palesztina státuszát. (Az ENSZ 41 tagállama – köztük Magyarország – tartózkodott a voksoláson.)[112]
Koszovóban üdvrivalgással, Szerbiában éles bírálatokkal fogadják a hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) fellebbviteli tanácsának döntését, melyben felmenti a háborús- és emberiesség elleni bűnök vádak alól Ramush Haradinaj volt koszovói kormányfőt, egykori gerillaparancsnokot, mivel az NT nem találta bizonyító erejűnek a tanúvallomásokat.[113]
december 10. – Megbukik a Lawrence Gonzi vezette máltai kormány, mivel a parlamenti képviselők többsége a kabinet által beterjesztett költségvetési tervezet ellen szavazott.[116]
december 12. – Észak-Korea sikeres rakétakísérletet hajt végre, és föld körüli pályára állít egy műholdat, melynek fellövésével áprilisban még kudarcot vallottak.[27]
december 13–20. – Diáktüntetések, tiltakozás Magyarország több nagyvárosában az Orbán-kormány oktatáspolitikája ellen.
december 18. – A hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) első fokon felmenti a háborús bűncselekmények vádja alól Mathieu Ngudjolo Chui egykori kongói hadurat. (A vád azon alapult, hogy 2003-ban fegyveresei Bogoro faluban a lakosságra támadtak, és többeket megöltek. A bíróság szerint a tanúvallomások ellentmondásosak, és nem lehetett egyértelműen bizonyítani felelősségét.)[117]
Benyújtja lemondását Mario Monti, az olasz szakértői kormány vezetője, miután a római parlament alsóháza megszavazta a 2013. évi költségvetést. (A Silvio Berlusconi volt kormányfő vezette ellenzéki Szabadság Népe (PdL) december 6-án megvonta a bizalmat a Monti-kormánytól, ezt követően Monti 8-án bejelentette lemondását, hozzátéve, hogy addig marad hivatalában, amíg a jövő évi költségvetést el nem fogadja a parlament.)[119]
december 25. – Az egyiptomi választási bizottság bejelenti, hogy a szavazók 63,8 százaléknyi „igen” vokssal jóváhagyták az ország új alkotmányát. (A hivatalos adatok szerint a jogosultak 32,9 százaléka vett részt a népszavazáson.)[120]
december 26. – Japánban ismét Abe Sinzó alakít kormányt. (Kormánya névsorának bejelentésekor a gazdasági válság elleni küzdelem elősegítése és az ország befolyásának erősítése érdekében a kormánypolitika megújulását ígérte.)[121]
december 30. – A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény helyébe új katonai szolgálati törvény lép. (A törvényt az Országgyűlés a december 11-i ülésnapján fogadta el.)[122]
január – Megszűnik a gépjárművezetői engedély megszerzéséhez eddig szükséges rutinvizsga, a feladatokat – amelyeket eddig a tanpályán kellett elvégezni – beépítik a forgalmi vizsgába.[124]
A tokiói kormány 26 millió dollárnak megfelelő összegért megveszi a tulajdonos Kurihara család két férfi örökösétől a Kelet-kínai-tengerben található, lakatlan Szenkaku szigetcsoport – kínaiul Tiaojü-szigetek – három tagját. Válaszul Peking hadihajókat vezényel a térségbe, és a kormány bátorításával tüntetések kezdődnek több kínai városban. (Japán a területet 1972-ben kapta vissza az USA-tól – Okinavával együtt –, amelyre Kína mellett Tajvan is magának követel.)[27]
Másfél millióan vonulnak Barcelona utcáira, hogy követeljék Katalónia függetlenné válását Spanyolországtól, a tömeges támogatás láttán Artur Mas katalán elnök előrehozott választást ír ki. (A novemberi voksoláson azonban Mas pártja, a Konvergencia és Unió (CiU) a vártnál kevesebb vokssal győzőtt, és nem szerzett abszolút többséget.)[27]
november
Hivatali hatalommal visszaélés vádjával a szerb rendőrség őrizetbe veszi Kasza József volt szabadkai polgármestert, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) egykori elnökét.[126] (Több mint két és fél hónapot töltött vizsgálati fogságban.)[127]
december – A marokkói Marrákesben több mint száz ország, köztük Magyarország is elismeri az ellenállók koalícióját a szír nép egyedüli törvényes képviselőjének. A felkelők körülzárják a fővárost, Damaszkuszt.[133]
az év folyamán – Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérései alapján 2012-ben 2404 napsütéses óra volt országos átlagban, amely 1901 óta az éves napfénytartam alapján a legnaposabb év volt.
100 éve a Déli-sarkról visszatérő Robert Falcon Scott kapitány és bajtársai életüket vesztették a hóviharban (Scott naplójába tett utolsó sajátkezű bejegyzésének dátuma szerint).
– A Debreceni VSC (labdarúgás) nyeri az Nb1-et. Ez a klub ötödik bajnoki címe. (A Debrecen veretlenül (30 mérkőzés, 22 győzelem, 8 döntetlen, 0 vereség) nyerte meg a bajnokságot.
Az EU hat évtizeden át járult hozzá a béke, a demokrácia és az emberi jogok előmozdításához. Emellett 1989 után hozzájárult a kelet-európai államok stabilizálásához.
Legutóbbi könyvét (Life and Death Are Wearing Me Out) állítólag 43 nap alatt írta meg. Az 500 ezer karakterből álló történetet kézzel írta hagyományos kínai papírra, csak tintát használt. Red Sorghum című első regényéből 1987-ben film is készült, melyet itthon Vörös cirokmező címen mutattak be.
↑A katonai nemzetbiztonsági szolgálatok összevonásával kapcsolatos egyes feladatokról szóló 128/2011. (XII. 2.) HM utasítás. In.: Hivatalos Értesítő. 2011. évi, 58. sz., 10908-10914. p.
↑A miniszterelnök 113-114/2011. (XII. 30.) ME határozata. In.: Magyar Közlöny. 2011. évi, 164. sz., 40939. p.
↑Az Országgyűlési Biztos Hivatalának megszüntető okirata és az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala alapító okirata. In.: Hivatalos Értesítő. 2011/63. sz., 11979-11983. p.
↑2012. évi III. törvény. In.: Magyar Közlöny. 2012. évi, 17. sz., 934. p.
↑A tokaj-hegyaljai történelmi borvidék történeti tájjá nyilvánításáról szóló 5/2012. (II. 7.) NEFMI rendelet. In.: Magyar Közlöny. 2012/14. sz., 669. p.
↑Shard Tops Out (angol nyelven). skyscrapernews.com, 2012. március 30. [2012. május 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 9.)
↑A megyei levéltáraknak a Magyar Országos Levéltárba történő beolvadásáról szóló 1107/2012. (IV. 11.) Korm. határozatban meghatározott feladatok módosításáról szóló 1327/2012. (IX. 7.) Korm. határozat. In.: Magyar Közlöny. 2012. évi 117. szám, 19747. oldal (2012. szeptember 7., péntek)
↑A Magyar Nemzeti Levéltár alapító okirata (a módosításokkal egységes szerkezetben). In.: Hivatalos Értesítő. A Magyar Közlöny melléklete. 2012/46. szám, 8087-8091. oldal (2012. október 18., csütörtök)
.JPG)
.JPG)
.JPG)
