Fővárosa Zágráb, amely az ország politikai, kulturális, tudományos és gazdasági központja. További nagyobb városokSplit, Rijeka (Fiume) és Eszék (Osijek). A történelem során a legjelentősebb kulturális hatások a közép-európai és mediterrán kultúrkörből származtak.
Az ország a Balkán-félsziget északnyugati részén fekszik. Északnyugatról Szlovénia, északról Magyarország, keletről Szerbia, valamint Bosznia-Hercegovina, délkeleten pedig egy rövid szakaszon Montenegró határolja. Délnyugaton az Adriai-tenger alkotja természetes határát. A hosszú tengerpart az ország különlegessége. Szlovéniával vitában áll a tengeri határait illetően.[8]
Az ország éghajlata a belső vidékeken mérsékeltkontinentális, száraz és forró nyár, hideg, csapadékos tél jellemzi. A hegyekben jellegzetesen hegyvidéki klíma uralkodik hűvös nyárral és hóban gazdag, hideg téllel. A tengerpartokon mediterrán az éghajlat: forró és száraz nyár, enyhe és csapadékos a tél a partvidéken.
Domborzat
A szeszélyes határoktól közrefogott ország alakja a térképen ferde „n” betűhöz hasonlít. A táj az ország kis területe ellenére változatos.
Legmarkánsabban kirajzolódó tájegységei:
A Dráva-Száva-vidék(Nizinska Hrvatska)Szávától északra eső részét Szlavóniának, illetve Dráva-Száva közének is nevezik. A területen alföldet és dombvidéket egyaránt találunk. Fő tájegységei nyugaton a Zágrábi-medence(Zagrebačka kotlina) és a Horvát-középhegység(Zagorje), keleten a Szlavón-röghegység(Slavonske planine), a Drávamenti-síkság(Podravska ravnica) és az Alsó-Száva-síkság(Posavska ravnica). A fiatal beltengeri-tavi üledékekből álló szelíd halomvidékből az Alpok végső nyúlványai és a kristályos alapzat rögei (Medvednica, Papuk stb.) középmagas szigethegységek formájában bukkannak felszínre.[9]
Az északnyugat–délkelet irányú Dinári-hegység(Dinaridi) északon kettéosztja az országot, délebbre hosszú szakaszon vonulatai mentén fut Horvátország és Bosznia-Hercegovina határa. A bosnyák határ mentén emelkedik az ország legmagasabb pontja, a Dinara (1831 m), amely az egész hegység legmagasabb csúcsa és névadója. A mészkőhegységben változatos felszíni és felszín alatt karsztformák figyelhetők meg. A hegyvonulat átlagos magassága 1000–1500 m, legnyugatibb láncai a tengerpartot szegélyezik. A hegység horvátországi szakaszának két fő tájegysége Gorski Kotar és Lika hegyvidéke.
Horvát tengerpart vagy Horvát Adria(Hrvatska obala): az Adriai-tenger horvátországi partvidéke szárazföldön 1778 km partvonalat jelent, de ha a szigetek kerületét is figyelembe vesszük, összesen 5835 km. A Horvát Adria szigeteinek száma 1185, szigetpartjainak hossza 4057 km. Horvátország legnagyobb szigetei: Krk, Cres, Brač, Hvar, Pag, Dugi Otok és Rab. A lakott szigeteinek száma 66. Az ország legnagyobb öblei a Kvarner-öböl, és a Šibeniki–öböl. A horvát tengerparthoz két nagy félsziget is tartozik: északi részén az Isztriai-félsziget, déli részén, Split és Dubrovnik között a Pelješac-félsziget. Az Adria-part észak–dél irányban fokozatosan mélyül, átlagos mélysége 250 m, legmélyebb pontja 1330 m. Mélysége északon átlagosan 20–50 m között mozog. A víz sótartalma jellegzetesen magas, északon 31-33‰, délen 38‰. A horvát Adria-part karsztos part, a világ legjobban tagolt tengerpartja. Idegenforgalmi szempontból a horvát Adria alapvetően három nagyobb részre osztható: Isztriai-félsziget, Kvarner-öböl és Dalmácia tengerpartja.
Az ország tengeri felségvizeinek felszíne 31 067 km². Folyóit tekintve az ország északi része vizekben gazdag: a Dráva-Száva-vidéken a Duna (188 km), a Dráva (505 km), és a Száva (562 km) jelentős. A hegyvidékekről a Kulpa, a Mura és a Neretva folyók gyűjtik össze a kisebb patakok vizeit. A tengerparton csak kevés és többnyire kisebb folyó található, mint a Mirna, a Krka, a Zrmanja és a Cetina.
Az országban körülbelül harminc természetes tó van, közülük a legnagyobbak: a Vranai-tó(Vransko jezero) Zárától délre (30 km²) és a Perucko-tó Splittől északra (13 km²). Jelentős tavai még: a Dráva-víztározók (kb. 30 tó) és a Krusčicai-víztározó.
Az ország természetes növénytakaróját az Adriai-tenger partvidékén keménylombú erdők, magasabban mediterrán fenyvesek alkották. A magyaltölgy, aleppói fenyő, virágos kőris, illetve feketefenyő alkotta természetes állományaik helyén ma sok területen másodlagos cserjések, sziklakopárok vannak. A partvidéktől beljebb, illetve a hegyeken tölgyfajok alkotta szubmediterránlombhullató erdők voltak. Állományaikat részben kivágták, részben degradálódtak, helyükön cserjések vagy intenzív mezőgazdasági művelés alatt álló területek alakultak ki. [10]
Ezeken túl 2020 táján tíz természeti parkja, két szigorúan védett rezervátuma, hetvennégy különlegesen védett rezervátuma, nyolcvan természeti emlékhelye, harminckét védett tájegysége, harminchat parkerdeje van.
Természeti világörökség
Plitvicei-tavak Nemzeti Park 1949 óta nemzeti park, 1979-től világörökség. Erdős hegyvidéken sok tó, barlangok, változatos állat- és növényvilág.
1918-ban, az első világháború után rövid időre a szlovének, horvátok és szerbek államszövetéséghez kapcsolódott, amely kikiáltotta függetlenségét Ausztria-Magyarországtól, majd társalapítója a Szerb-Horvát-Szlovén királyságnak (1929-től Jugoszláv Királyság). A második világháború alatt rövid ideig fasisztabábállamként létezett.
1945-ben a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság egyik alapító tagja lett. Fennállásának kezdetén ez az állam a Szovjetunió által uralt keleti blokkkal szövetséges volt, bár nem csatlakozott a Varsói Szerződéshez. 1991-ben, a többpárti politika és a demokrácia bevezetését követően Horvátország (Szlovéniával együtt) kikiáltotta függetlenségét Jugoszláviától, és független szuverén állammá vált. A jugoszláv szövetségi kormány nem volt hajlandó elismerni ezt a nyilatkozatot, és háborút indított a szövetségi állam megőrzése érdekében. A háború után 2004-ben megszerezte az Európai Unió tagjelölt státuszát, majd 2013-ban az EU tagja lett.
Az államfő a köztársasági elnök(Predsjednik), akit 5 évre választanak. Ő a hadsereg parancsnoka, az ő hatáskörébe tartozik kijelölni a miniszterelnököt, és egy kevés befolyása van a külügyekre is.
A horvát parlament, a szábor egykamarás törvényhozó szerv 160 fővel, amelynek tagjait 4 évente népszavazással választják. Ülésszakot január 15. és július 15. között, valamint szeptember 15-től december 15-ig tartanak.
A horvát kormány (Vlada RH) vezetője a miniszterelnök, 2 miniszterelnök-helyettessel és 14 miniszterrel dolgozik, mindegyik saját tárcával rendelkezik.
Horvátországban háromtáblás bírósági rendszer van: Legfelsőbb Bíróság, Megyei Bíróság, és Községi Bíróság. Az alkotmánnyal kapcsolatos ügyekben az Alkotmánybíróság dönt.
A közvélemény-kutatások alapján a kormánnyal és a parlamenttel szemben is alacsony a közbizalom.[13] Az Eurobarométer 2016 és 2020 közötti közvélemény-kutatási adatai szerint Horvátországban volt a legalacsonyabb a közbizalom a bíróságok és a bírák iránt. A horvát cégvezetők kevesebb mint 20%-a gondolta úgy, hogy az igazságszolgáltatás független a politikai vagy magánérdekek beavatkozásától.[13]
2021 elején Zdravko Mamić(wd) futballmenedzser, miután a Legfelsőbb Bíróság megerősítette elítélését adócsalás és sikkasztás miatt, nyilvánosan megvádolt több bírót az ügyében azzal, hogy kenőpénzt követeltek tőle.[13] Ez számos fegyelmi vizsgálathoz vezetett, és újjáélesztette a nyilvános vitát az igazságszolgáltatás függetlenségéről és minőségéről.[13]
A törvényt megszegő és korrupcióban részt vevő tisztviselők ellen általában büntetőeljárás indul, ez azonban gyakran hosszú időt vesz igénybe. A 2010-es években számos korrupcióellenes bírósági eljárás indult a kabinet miniszterei és más magas rangú tisztviselők ellen.[13] A legkiemelkedőbb példa Ivo Sanader volt miniszterelnök elleni vádemelés. Bírósági eljárása azonban egy évtizede tart, az elsőfokú ítéleteket később hatályon kívül helyezte, majd felülvizsgálta a Legfelsőbb Bíróság és az Alkotmánybíróság.[13] Az a tény, hogy a magas rangú, magas rangú tisztviselőket érintő korrupciós ügyek ilyen sokáig tartanak, és ritkán születnek végleges ítélet, erősen befolyásolja a közvélemény igazságszolgáltatásba vetett bizalmát és a jogállamiság méltányos alkalmazását.[13]
A Szervezett Bűnözés és Korrupció Elleni Iroda (USKOK) az elmúlt években javított munkáján, az Állami Ügyészség (DORH) pedig növelte az ilyen ügyek vádemelési sebességét és mennyiségét. A DORH által készített vádiratok azonban gyakran terjedelmesek, több ezer oldalnyi bizonyítékot tartalmaznak, ami negatívan befolyásolja az ilyen ügyek bíróságok általi hatékony kezelését. Emellett a tisztviselők jogvédői rendszeresen élnek a joghézagokkal az elsőfokú ítéletek fellebbezése vagy a bírósági ügyek teljes felülvizsgálata érdekében.[13]
Emberi jogok
Az emberi jogokat a horvát alkotmány 14-től a 69-ig paragrafusig tartó szakasza határozza meg. Az országban számos civil szervezet működik, továbbá a kormánynak is van egy külön emberi jogi hivatala és külön ombudsmanok alakultak az emberi jogok, a nemek közötti egyenlőség, a gyerekek és a fogyatékkal élők érdekeinek biztosítására. A Tuđman-korszakban Horvátország megítélése az emberi jogok tekintetében kedvezőtlenebb volt, mint napjainkban: 1991-től 1999-ig a Freedom House csak részben szabad országok között tartotta számon Horvátországot.[14]
A Freedom Speech szerint az Európai Unióban Horvátországban a leggyakoribb, hogy újságírókat rágalmazási perek formájában akarnak elhallgattatni.[15] Ritkán előfordul erőszakos fellépés is újságírókkal és riporterekkel szemben.[16]
Az európai migrációs válság kapcsán is több bírálat érte a horvát hatóságokat az érkezőkkel szembeni bánásmód miatt. Ugyancsak bírálatok érték az országot a romákat érő diszkrimináció és fizikai erőszak miatt. Nem ritka a cigányok megkülönböztetése lakhatás, munkavállalás és egészségügyi ellátás terén. Egy 2013-as kutatás szerint az ország lakosságának mintegy 44%-a előítéletes a cigányokkal szemben.[17]
Külkapcsolatok
2016 januárjáig az alábbi országok nem ismerték el az ország függetlenségét: Bahama-szigetek, Burundi, Bhután, Dzsibuti, Dél-Szudán, Kiribati, Libéria, Marshall-szigetek, Niger, Ruanda, Szomália, Közép-Afrikai Köztársaság, Szváziföld, Saint Kitts és Nevis, Tonga és Tuvalu.[18]
A 2011-es népszámlálás szerint az országban 3 874 321 horvát, 186 633 szerb, 31 479 bosnyák, 17 807 olasz, 17 513 albán, 16 975 roma, 14 048 magyar, 10 517 szlovén, 9641 cseh él.[23]
A munkanélküliség változása (százalékban) 1996–2019 között [36][37]HajógyártásMandarinültetvény a Neretva torkolatánálFiume
Horvátország Szlovéniával együtt az egykori Jugoszlávia hat tagköztársaságának gazdaságilag legjobban fejlett régiói közé tartozott. Az 1980-as évek végén becslések szerint Jugoszlávia nemzeti össztermékének 25%-a innen származott.
1990-ben 500 állami vállalat ment csődbe, 1991-ben a termelés az előző évihez képest 12% csökkenést mutatott. A Délszláv háború kitörésekor, 1991 júniusában kezdődött a horvát gazdaság eredményeinek csökkenése. Az államadósság 3662 millió USD volt 1995-ben – az egykori Jugoszlávia adóssága nélkül. Az inflációs ráta 3,5%-ot ért el (1996). A balkáni háború által okozott anyagi kár Horvátországban becslések szerint meghaladta a 20 milliárd USD összeget.[forrás?]
2015 elején egy újabb válság elé tekintett az ország. A márciusi hitelfelvétel után az államháztartás hiánya a GDP 90%-a fölé ugrott. A 4 millió lakos közül csak 1,3 milliónak volt munkája.[38] 2016 végére a munkanélküliség 10,9%-ra csökkent.[39] 2019 júniusára ez az érték tovább csökkent 7,2%-ra.[40] A dolgozók aránya az egyes gazdasági szektorokban: 1,9% mezőgazdaság, 27,3% ipar, 70,8% szolgáltatás. (2017)[forrás?]
A (GDP) bruttó hazai termék (2018) 60,68 milliárd USD, ebből szolgáltatás 70,1%, ipar 26,2%, mezőgazdaság 3,7%. Továbbá a horvát gazdaság 2,6%-os növekedést mutatott 2017-hez képest. Az egy főre eső GDP 14 815 USD (2018).[forrás?]
2020 júliusában Horvátország csatlakozott az európai árfolyam-mechanizmushoz, így megnyílt a lehetőség, hogy két éven belül bevezetheti az eurót.[42] A horvát parlament 2022. május 13-án elfogadta az euró bevezetéséről szóló törvényt. Az Európai Unió Tanácsának júliusi döntése után, 2023. január 1-től az ország hivatalosan bevezette az eurót.[43]
Gazdasági ágazatok
Jelenleg[mikor?] a gazdaság vezető ágazata a szolgáltatás, s ezen belül is az turizmus és a közlekedés (szállítmányozás).
Mezőgazdaság
A területnek közel kétharmad részét hasznosítja a mezőgazdaság. Mindenekelőtt a Száva-Dráva-köze áll intenzív hasznosítás alatt. Legfontosabb terményei: cukorrépa, burgonya, búza, kukorica. Ahol a klíma megengedi, lehetőség nyílik a bortermelésre és a gyümölcstermesztésre is, leginkább az Isztriai-félszigeten. A déli parti területeken megterem a dohány és a citrusfélék. A legkeresettebb horvát mezőgazdasági termékek a bor, az olívaolaj és a levendula. Az állattenyésztésben főleg a szarvasmarha, a birka és a sertés tenyésztésére koncentrálnak. Az adriai parthoz közeli vizek mentén meghatározó bevételi forrást jelent a halászat.[forrás?]
Ipar
Horvátország területe ásványkincsekben nem szűkölködik. A háború kitörése előtt, 1991-ben a legnagyobb munkaadó-szektor volt a bányászat. Fontos ásványkincsei: kőolaj, földgáz, feketekőszén, barnakőszén, bauxit, rézérc, kaolin. Néhány helyen előfordul a kalcium, a cink és a só, így grafitot és gipszet is előállítanak. Fiume a kereskedelem és a hajógyártás mellett az Adria-kőolajvezetéknek köszönhetően egyben a kőolaj-finomítás egyik központja is.[44] (A többi Sziszek és Zágráb.) A legnagyobb horvát kőolajipari cég az INA. Legfontosabb üzemei a kőolajfinomítók, a vas- és acélgyárak, a hajógyárak, és a vegyipari üzemek. Fontos termékei az élelmiszeripari termékek, gépek, cement, beton, fémáruk és textilipari termékei. A bányászat néhány éve hanyatlásnak indult. Az ipari üzemek közül 1991 után a háborúban sok megsemmisült vagy károkat szenvedett és a helyreállítás jelentős anyagi ráfordítást igényel, így ez néhány területen még hátravan.[forrás?]
Turizmus
Az 1980-as években a jugoszláviai horvát tagköztársaság adta az ország idegenforgalmi bevételének 80%-át. A Délszláv háború idején ugyan súlyos veszteségeket szenvedett, de a hosszú adriai tengerpart idővel visszanyerte vonzerejét. Azóta ez a legfontosabb nemzetgazdasági ágazat: 2015-ben a GDP 24,7%-át, a (közvetlen és közvetett) foglalkoztatás 23%-át adta a turizmus. Az idegenforgalom erősen szezonális: a külföldiek 75%-a a júniustól szeptemberig tartó négy hónapos főszezonban érkezik az országba. Közeli elhelyezkedése miatt a magyarok körében is kedvelt úti cél.[45]
Az Isztria turisztikai szempontból az ország legfejlettebb régiója, legfontosabb centrumai a félsziget nyugati partján fekszenek. Tizenegy jachtkikötő üzemel rajta. Az Adria legnagyobb félszigete, partjának hossza 445 km.
Dalmácia tengerparti sávjában 2001-től rekordmértékűvé vált az idegenforgalom. Minden évben több mint 10 millió turista látogatja. A legtöbben Németországból, Szlovéniából, Ausztriából és Csehországból érkeznek és átlagosan 4,9 napot töltenek el Horvátországban.[46]
Külkereskedelem
Az 1990-es évek közepétől áruexportja jelentősen nőtt, 2017-ben 16,45 milliárd USD, az importé 22,34 milliárd USD.[47]
Fő termékek:
Export: Kb. 70%-át a gépgyártás és a vegyipar, valamint a textilipar és az élelmiszeripar teszi ki.[forrás?]
Import: gépek, szállító- és elektromos berendezések; vegyi anyagok, üzemanyag és kenőanyagok; élelmiszerek
A horvát állami televízió és rádiószolgáltató a Hrvatska radiotelevizija (HRT). A televíziót és rádiót műholdról is foghatjuk. Az ország állami rádióállomásaira (amik jórészt Magyarországon is foghatók) jellemző, hogy színvonaluk az EU-ban megszokotthoz képest rendkívül alacsony, műsorstruktúrájuk elavult, ezzel együtt hallgatottságuk is - a vételkörzetet figyelembe véve, meglehetősen kicsi, ez főleg a kereskedelmi rádiók megjelenésével szinte nullára csökkent. Megújításukra voltak különböző kísérletek, mégsem valósultak meg. Egyéb rádiók: Otvoreni radio (ez az országosan leghallgatottabb), Narodni radio (2022-től bravo!, korábban csak horvát zenét játszott, a névváltással azonban nemzetközivé vált).
2004 óta az RTL Csoport is jelen van az országban, az RTL Televizija, az RTL II. és még néhány másik csatorna üzemeltetői. A másik népszerű magántelevízió a Nova TV. Ezenfelül még több helyi televízió is van: Z1, OTV, NeT.
Két sportágban nagyon kiemelkedő Horvátország: kézilabda és síelés. A férfi kézilabdások olimpiai bajnokok, illetve Janica Kostelić síelőnő is olimpiai, illetve világbajnok. Jók még vízilabdában, illetve futballban is.
Az ország eddig hét aranyérmet nyert a játékok során. A nyári olimpián a kézilabda, a téli olimpián pedig az alpesisí a legeredményesebb sportág a horvát sportolók körében.
A horvát férfi és női kosárlabda válogatott egyaránt kiemelkedően eredményes a világversenyeken. A férfiak 1992-ben ezüstérmesek lettek a Barcelónai olimpián ahol a NBA sztárokkal felálló Egyesült Államok győzte le. 1994-es VB-n bronzérmes, 1995-Eb-n pedig szintén bronzérmesek lettek. Leghíresebb kosárlabdázóik: Dražen Petrović, Dino Radja, Toni Kukoć. A hölgyek is rendszeres résztvevői az Európa Bajnokságoknak, illetve a 2012-es Londoni olimpiára is kijutottak ahol 10-ik helyezettek lettek.
Kézilabda
A horvát férfi kézilabda válogatott az egyik legsikeresebb nemzeti csapat a világon kézilabdában. Szinte minden világversenyen ott vannak, és eredményesek, egyedül a 2000-es Sydney olimpiáról maradtak le. Az 1996-os és 2004-es olimpián aranyérmesek lett, valamint a 2012-es Londoni olimpián bronzérmes lett. Legismertebb játékosaik, Ivano Balić, Domagoj Duvnjak, Igor Karačić, Luka Stepančić, Luka Cindrić. A hölgyek kevésbé sikeresek, de Európa Bajnokságok nagy részén ott vannak. Legnagyobb sikerük a 2020-as Eb-n megszerzett bronzérem.
A horvát női röplabda válogatott az 1995-es, 1997-es, 1999-es Eb-n ezüst érmet szerzett. Világbajnokságokon négyszer 1998-ban, 2010-ben, és 2014-ben és 2022-ben szerepelt. Olimpián 2000-ben voltak. A férfi válogatott egyszer volt világbajnokságon 2002-ben, Eb-n pedig ötször 2005-ben, 2007-ben, 2015-ben, 2021-ben és 2023-ban.
Jégkorong
Válogatott szinten nem sikeresek, de klub szinten igen. A Medveščak Zagreb 2013 és 2017 között rendszeres résztvevő volt a KHL-ben (Orosz jégkorong liga).
Földrajzi Világatlasz (Nyír-Karta Bt., Kossuth Nyomda, Budapest 2003.)
Cartographia Világatlasz (Cartographia Kft., Budapest 2001-2002.)
Renato Cristin (Hg.) / Italienisches Kulturinstitut Berlin: Die Foibe. Vom politischen Schweigen zur historischen Wahrheit. Berlin u.a. 2007
Paolo De Franceschi, Foibe, prefazione di Umberto Nani, Centro Studi Adriatici, Udine 1949
Giancarlo Marinaldi, La morte è nelle foibe, Cappelli, Bologna 1949
Luigi Papo, L'ultima bandiera. Storia del reggimento Istria, L'Arena di Pola, Gorizia 1986
Roberto Spazzali, Foibe: un dibattito ancora aperto. Tesi politica e storiografica giuliana tra scontro e confronto, Lega Nazionale, Trieste 1990
Franco Razzi, Lager e foibe in Slovenia, E.VI, Vicenza 1992
Roberto Spazzali, Tragedia delle foibe: contributo alla verità, Grafica goriziana, Gorizia 1993
Eno Pascoli, Foibe: cinquant'anni di silenzio. La frontiera orientale, Aretusa, Gorizia 1993
Giampaolo Valdevit è curatore, Foibe, il peso del passato. Venezia Giulia 1943-1945, Istituto regionale per la storia del movimento di liberazione nel Friuli-Venezia Giulia, Trieste 1997
Fulvio Salimbeni, Le foibe, un problema storico, Unione degli istriani, Trieste 1998
Luigi Papo, L'Istria e le sue foibe, Settimo sigillo, Roma, 1999
Arrigo Petacco, L'esodo. La tragedia negata degli italiani d'Istria, Dalmazia e Venezia Giulia, Mondadori, Milano 1999
Giorgio Rustia, Contro operazione foibe a Trieste a cura dell'Associazione famiglie e congiunti dei deportati italiani in Jugoslavia e infoibati, 2000
Guido Rumici, Infoibati. I nomi, i luoghi, i testimoni, i documenti, Mursia, Milano 2002
Giovanna Solari, Il dramma delle foibe, 1943-1945: studi, interpretazioni e tendenze, Stella, Trieste 2002
Roberto Spazzali-Raoul Pupo, Foibe, B.Mondadori, Milano 2003
Gianni Oliva, Foibe. Le stragi negate degli italiani della Venezia Giulia e dell'Istria, Mondadori, Milano 2003
Claudia Cernigoi, Operazione Foibe - Tra storia e mito, Edizioni Kappa Vu, Udine, 2005
Raoul Pupo, Il lungo esodo. Istria: le persecuzioni, le foibe, l'esilio, Rizzoli, Milano 2005
Giacomo Scotti, Dossier Foibe, Manni, San Cesario (Le), 2005
Sessi Frediano, Foibe rosse. Vita di Norma Cossetto uccisa in Istria nel '43, editore: Marsilio, 2007.
Jožko Kragelj, Pobitim v spomin: žrtve komunističnega nasilja na Goriškem 1943-1948, Goriška Mohorjeva, Gorizia 2005
Johann Wuescht: Jugoslawien und das Dritte Reich; eine dokumentierte Geschichte der deutsch-jugoslawischen Beziehungen von 1933 bis 1945. Seewald, Stuttgart 1969.
Klaus Schmider: Partisanenkrieg in Jugoslawien 1941-1944. Mittler Verlag, Hamburg 2002. ISBN 3-8132-0794-3
Petar Kačavenda: Nemci u Jugoslaviji 1918-1945. Institut za savremenu istoriju, Beograd 1991. ISBN 86-7403-037-8
Milan D. Ristović: Nemački novi poredak i jugoistočna evropa. Službeni glasnik, Beograd 2005. ISBN 86-7549-397-5
Theresia Moho: Marjanci. Eine Kindheit in Kroatien. Piper Verlag. ISBN 3-492-03608-2
Theresia Moho: Weil die Nacht keine Augen hat. Als Deutsche in Kroatien 1945-1955. Drava Verlag Klagenfurt, 2006. ISBN 3-85435-469-X
Kosáry G. Domokos: Bevezetés a Magyar történelem forrásaiba és irodalmába II. Közoktatásügyi Kiadóvállalat, 1954, Budapest
Kristó Gyula: A feudális széttagolódás Magyarországon. Akadémiai Kiadó, 1979, ISBN 963-05-1595-4, Budapest
Miskolczy Gyula: A horvát kérdés története és irományai a rendi állam korában. Magyar Történelmi Társulat, 1927
Florin Curta: Southeastern Europe in the Middle Ages, 500-1250. Cambridge University Press, 2006, ISBN 0-521-81539-8
John Van Antwerp Fine, Jr.: When ethnicity did not matter in the Balkans. University of Michigan Press, 2006, ISBN 0-472-11414-X
1 Az Európai Unió tagja 2 Európán kívüli függőségekkel és területekkel is rendelkezik 3 Földrajzilag Délnyugat-Ázsiához tartozik, de az Európai Unió tagja 4 Földrajzilag a területe nagyobb vagy döntő része Ázsiához tartozik 5 Földrajzilag Délnyugat-Ázsiához tartozik, de szociológiai és politikai tekintetben Európa része. 6 Földrajzilag Észak-Amerikához tartozik, de politikailag a Dán Királyság része
Election following resignation of Cedric Richmond Louisiana's 2nd congressional district special election ← 2020 March 20, 2021 (first round)April 24, 2021 (runoff) 2022 → Louisiana's 2nd congressional districtTurnout18.0% (first round)[1]16.8% (second round)[1] Nominee Troy Carter Karen Carter Peterson Party Democratic Democratic First round 34,40236.38% 21,67322.92% Runoff 48,51355.25% 39,29744.75% Nominee Gary Chambers Claston Bernard Par...
Association football club in England Football clubCoventry CopsewoodFull nameCoventry Copsewood Football ClubNickname(s)CopsesFounded1922 (as Peel Connor)GroundAllard WayCoventryCapacity2,000ChairmanCraig WatsonManagerPeta John GordonLeagueMidland League Division One2022–23Midland League Division One, 12th of 21 Home colours Away colours Coventry Copsewood F.C. are a football club based in Coventry, West Midlands, England. In 2005, they changed their name from Coventry Marconi to their pres...
RITA (también denominada NSC 652287) es una molécula de bajo peso molecular que actúa como inhibidor en la formación del complejo p53-MDM2. Sus siglas significan Reactivation of p53 and Induction of Tumor cell Apoptosis (RITA). Al disminuir esta interacción la p53 queda intacta, la cual induce la apoptosis de la célula. Además esta molécula está implicada en la acumulación de la p53 en células tumorales, función que sirve hoy en día en el tratamiento contra el cáncer, aunque aú...
Mario Osava. Chizuo Osava, más conocido como Mario Osava, es periodista responsable de la corresponsalía en Brasil de la agencia de noticias Inter Press Service (IPS) desde 1980. Escribe también para Jornal da Cidadania, una publicación bimestral de la organización no gubernamental Ibase (Instituto Brasileño de Análisis Sociales y Económicos), y ocasionalmente para otros medios de comunicación. Es miembro de consejos o asamblea de socios de varias organizaciones no gubernamentales, c...
Pionowy podział atmosfery ziemskiej z zachowaną skalą wysokości Troposfera – najniższa warstwa atmosfery planety, zawierająca większość jej masy, w której temperatura zasadniczo maleje ze wzrostem wysokości. Jej górną granicą jest tropopauza, która oddziela ją od wyższej stratosfery (na planetach, na których stratosfera nie występuje, troposfera leży pod mezosferą). W troposferze częste są turbulencje, występują tam najważniejsze procesy kształtujące pogodę i kl...
House in Manhattan, New York For other uses, see Stuyvesant Fish House (disambiguation). Stuyvesant Fish House The Stuyvesant Fish House is a brick and limestone Italianate mansion located at 25 East 78th Street, at the corner of Madison Avenue in New York City. It was constructed for railroad executive Stuyvesant Fish and designed by Stanford White of McKim, Mead and White in 1898. In 2006, Michael Bloomberg bought the house to be the headquarters of Bloomberg Philanthropies and Willett Advi...
For other people with the same name, see Elisabeth of Bavaria. Queen consort of Germany and Jerusalem Elisabeth of BavariaSeal of Elisabeth of Bavaria.Queen consort of Germany and JerusalemTenure1 September 1246 – 21 May 1254Queen consort of SicilyTenure13 December 1250 – 21 May 1254Bornc. 1227Trausnitz Castle, Landshut, BavariaDied9 October 1273 (aged 45–46)Goyen Castle, Schenna, TyrolBurialStams AbbeySpouseConrad IV, King of GermanyMeinhard, Duke of CarinthiaIssueConradin, King of Sic...
Italian businessman and fashion designer (1881–1953) Guccio GucciGucci, c. 1940BornGuccio Giovanbattista Giacinto Dario Maria Gucci26 March 1881Florence, Tuscany, Kingdom of ItalyDied2 January 1953(1953-01-02) (aged 71)Milan, Lombardy, ItalyKnown forFounder of GucciSpouseAida CalvelliChildren6, including Aldo and RodolfoRelativesMaurizio Gucci (grandson)Paolo Gucci (grandson)Patricia Gucci (granddaughter)Alexandra Zarini (great-granddaughter) Guccio Giovanbattista Giacinto D...
Seni Jerman NaziPatung-patung telanjang dari tubuh-tubuh perempuan dan laki-laki ideal, dipasang di jalan-jalan Berlin pada saat Olimpiade Musim Panas 1936. Berlin memenangkan tawaran tersebut pada April 1931, dua tahun sebelum NSDAP berkuasa. Ini adalah pertama kalinya Komite Olimpiade Internasional mengumpulkan jajak pendapat untuk sebuah tawaran kota yang diajukan sebagai tuan rumah.Die Partei, patung Arno Breker mewakili jiwa Partai Nazi Seni Reich Ketiga adalah seni yang disetujui pemeri...
Overview of the events of 1971 in poetry Nationality words link to articles with information on the nation's poetry or literature (for instance, Irish or France). Overview of the events of 1971 in poetry List of years in poetry (table) … 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 … In literature 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 Art Archaeology Architecture Literature Music Philosophy Science +... Aleksandr Tvardovsky, who die...
Russian Gangut-class battleship For other ships with the same name, see Russian ship Sevastopol. Sevastopol during World War I History Russian Empire NameSevastopol NamesakeSiege of Sevastopol BuilderBaltic Works, Saint Petersburg Laid down16 June 1909[Note 1] Launched10 July 1911 In service30 November 1914 Soviet Union NameParizhskaya Kommuna NamesakeParis Commune AcquiredNovember 1917 Recommissioned17 September 1925 DecommissionedNovember 1918 Renamed Parizhskaya Kommuna 21 March 19...
Prince Zhuang of the First RankTraditional Chinese和碩莊親王Simplified Chinese和硕庄亲王TranscriptionsStandard MandarinHanyu Pinyinhéshuò zhuāng qīnwángWade–Gilesho-shuo chuang ch'in-wangPrince Chengze of the First RankTraditional Chinese和碩承澤親王Simplified Chinese和硕承泽亲王TranscriptionsStandard MandarinHanyu Pinyinhéshuò chéngzé qīnwángWade–Gilesho-shuo ch'eng-tse ch'in-wang Prince Zhuang of the First Rank (Manchu: ᡥᠣᡧᠣᡳᠨᡤᠠ...
Apple cobbler This is a list of apple dishes, that use apple as a primary ingredient. Apple beverages are also included on this list. Apple Dishes Candy apples Tufahije is a Bosnian dessert made of walnut-stuffed apples stewed in water with sugar. This is a dynamic list and may never be able to satisfy particular standards for completeness. You can help by adding missing items with reliable sources. Æbleflæsk – Danish pork dish fried with apples, thyme and sugar Apple butter –...
Questa voce sull'argomento Nazionali di calcio è solo un abbozzo. Contribuisci a migliorarla secondo le convenzioni di Wikipedia. Voce principale: Nazionale di calcio dell'Italia. Italia Under-18 Uniformi di gara Casa Trasferta Sport Calcio Federazione FIGCFederazione Italiana Giuoco Calcio Confederazione UEFA Soprannome Azzurrini Selezionatore Daniele Franceschini Campionato d'Europa Under-18 Partecipazioni 30 (esordio: 1948) Miglior risultato Campioni nel 1955, 1956, 1958, 1966 La Naz...
United States Marine Corps general Lieutenant GeneralLewis Burwell PullerPuller in 1950Nickname(s)ChestyBorn(1898-06-26)June 26, 1898West Point, Virginia, U.S.DiedOctober 11, 1971(1971-10-11) (aged 73)Hampton, Virginia, U.S.BuriedChrist Church CemeteryChristchurch, Middlesex County, VirginiaAllegianceUnited StatesService/branchUnited States Marine CorpsYears of service1918–1955RankLieutenant GeneralUnit1st Marine DivisionCommands held2nd Marine Division3rd Marine Division1st Marin...
Мале ГраховшеMale Grahovše|coordinates_footnotes= |coor_pinpoint= Основні дані 46°07′54″ пн. ш. 15°18′24″ сх. д. / 46.1319440000277723° пн. ш. 15.30694400002777833° сх. д. / 46.1319440000277723; 15.30694400002777833Координати: 46°07′54″ пн. ш. 15°18′24″ сх. д. / 46.1319440000277723° пн. ш. 15.30694400002777...
この項目では、魚類について説明しています。 アルファベットのAについては「A」をご覧ください。 夏のエイについては「エイ (夏)」をご覧ください。 鹿児島県の地名については「頴娃」をご覧ください。 エイ 生息年代: 三畳紀前期-現世, 250–0 Ma PreЄ Є O S D C P T J K Pg N 西インド諸島のボネール島で撮影されたマダラトビエイ 分類 界 : 動物界 Animalia 門 : 脊索動物...
This article does not cite any sources. Please help improve this article by adding citations to reliable sources. Unsourced material may be challenged and removed.Find sources: Hagsätra – news · newspapers · books · scholar · JSTOR (November 2008) (Learn how and when to remove this message) Quarter in Södermanland, SwedenHagsätraquarterShow map of Stockholm MunicipalityShow map of SwedenCoordinates: 59°15′46″N 18°00′45″E / ...
Public holiday celebrated on July 4 Fourth of July and 4th of July redirect here. For the calendar date, see July 4. For other uses, see Fourth of July (disambiguation). Independence DayFireworks displays, such as these over the Washington Monument in 1986, take place annually across the United States on July 4th, known as Independence Day.Also calledFourth of JulyObserved byUnited StatesTypeNational daySignificanceThe day in 1776 that the Declaration of Independence was adopted by the S...
.jpg)
