Az apró ország gazdasága elsősorban a pénzügyekre, az iparra, a szolgáltatásokra, a kiskereskedelemre és a turizmusra épül. Az egy főre jutó GDP-t tekintve kiemelkedő helyen szerepel, a legfejlettebb európai régiókhoz hasonlítható.
A miniállam legfontosabb folyóvizei a következők: a 17,2 km hosszú Ausa, a 29,6 km hosszú Marano és a 8,7 km hosszúságú San Marino-folyó, amely bizonyos szakaszain határfolyót képez. További folyóvizei még a Cando és a Fiumicello. Az ország nem rendelkezik kiterjedt állóvizekkel, területéből kevesebb, mint 1 négyzetkilométert borít állóvíz. Keleten található a 0,36 hektáron elterülő Faetano-tó.
Éghajlata
Az éghajlatmediterrán, kontinentális beütésekkel, a nyár forró, a tél enyhe, amely az Appennin-félsziget középső részeire jellemző.
San Marino a harmadik legkisebb állam Európában, csak Monaco és a Vatikán kisebb nála.
Története
San Marino a legrégebbi ma is fennálló köztársaság, amelyet 301-ben alapított egy remete kőfaragó, Szent Marinus (olaszosan Marino). A monda szerint Marinus Dalmáciából érkezett 301-ben (talán Rab szigetéről), és hamarosan kolostort alapított a Titán-hegyen, hogy a Diocletianus római császár által üldözött keresztényeket befogadhassa. Emiatt a San Marinó-iak őt tekintik a köztársaság megalapítójának. Írásos dokumentum azonban csak 885-ben említi a kolostort és a körülötte kialakult települést, amelyet alapítójáról San Marinónak neveztek el. A mai köztársaság parlamentjének elődje az 1000-ben létrehozott népgyűlés (Arengo).
A századok során a környékbeli területek urai többször is megkísérelték elfoglalni az önálló államot, lakói azonban a legtöbb esetben meg tudták védeni. Csak 1739-ben sikerült bevennie a pápa nevében Alberoni legátusnak, de a városkában kitört lázadás hatására XII. Kelemen pápa1740-ben ismét függetlennek nyilvánította az államot. Napoléon Bonaparte tábornok1797-ben felajánlotta az országnak területe bővítését és a „barátságát”, azonban az ország lakossága ezt visszautasította, ezzel is törekedve a függetlenség fenntartására. San Marino függetlenségét az 1815-ös bécsi kongresszus is megerősítette.
Időközben átalakult az állam politikai rendszere, a Népgyűlés helyett megalakult a Nagy Tanács, amely 60 tagból áll ma is. Az államnak két államfője (régenskapitány, Capitano Reggente) van, őket félévenként (április 1. és október 1.) választja meg a nagytanács.
Az első világháborúbanOlaszország 1915. május 23-án üzent hadat Osztrák-Magyar Monarchiának, Habár propagandacikkek jelentek meg a The New York Timesban azt állítva hogy 1915. június 4-én San Marino háborút hirdetett Osztrák-Magyar Monarchia ellen, valójában a köztársaság soha nem lépett be a háborúba.
A második világháborúban 1940 szeptemberében a sajtóhíradások azt állították, hogy San Marino hadba lépett Nagy-Britannia ellen, Olaszország támogatására; ezt azonban később a kormány tagadta.
Itt működött a világ egyik legelső demokratikusan választott kommunista kormánya, 1945-től 1957-ig. San Marino volt a világ legkisebb köztársasága 301-től 1968-ig, amikor is Nauru függetlenné vált.
San Marino parlamentáris köztársaság, 1244-ben alkotott köztársasági alkotmánya az egyik legrégebbi az egész világon.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
A parlamentként működő Általános Nagytanács (Consiglio Grande e General) tagjait ötévente, népszavazással választják. A parlament két saját tagját jelöli ki régenskapitánynak, akiket hat hónapra választanak. A két régens és a kabinet alkotja a végrehajtó hatalom gerincét.
Szintén a Nagytanács tagjai választják meg a Tizenkettek Tanácsát (Consiglio dei XII), akik az igazságszolgáltatásért felelnek a Nagytanács hatalmi ideje alatt.
Közigazgatási beosztás
Cesta, az egyik torony a Monte Titanón a három közülGuaita tornyaMontale
San Marino kilenc körzetre (castelli) oszlik, amelyek egyúttal városok is. Ezek a következők:
Olaszországgal kötött barátsági és együttműködési megállapodásának értelmében (melyet időről időre megújítanak) külső fenyegetettség esetén az olasz haderő kelne a törpeállam megsegítésére.
Gazdaság
Bár San Marino hivatalosan nem tagja az Európai Uniónak, megegyezés alapján használhatja az eurót saját pénznemeként, és joga van saját euróérméket verni. Az euró bevezetése előtt a San Marinó-i lírát használták, amely lényegében az olasz lírával megegyező pénz volt. A San Marinó-i euróérmék alacsony példányszámuk miatt, ahogy korábban a San Marinó-i lírával is volt, az érmegyűjtők kedvencei közé tartoznak.
A turizmus több mint 50%-át hozza az ország GDP-jének, éves szinten több mint 3 millió turista látogat el ide. Az ország főbb látnivalói – a természeti szépségeken kívül – San Marinóban, a fővárosban találhatók. A városfallal körülvett középkori óvárosban több száz éves épületek, templomok állnak.
Az országban egy főút található, mely az egyik olasz autópályáról ágazik le, ezen kívül több kisebb alsóbbrendű út, melyek a földrajzi viszonyok miatt nagyon kanyargósak, a főút is véget ér San Marino város mellett alsóbbrendű úttá válva.
Születéskor várható élettartam: férfiak – 77 év, nők – 85 év
Városi lakosság aránya: kb. 95%
Legnépesebb városok
Az ország két legnépesebb városa San Marino (a főváros), valamint Serravalle, melynek lakossága meghaladja a fővárosét.
Nyelvi összetétel, vallási összetétel
A hivatalos nyelv az olasz, a domináns vallás a római katolikus (95%). Az országot teljesen körülzárja Olaszország. Sok olasz él San Marinóban ugyan, s bár az olasz a hivatalos, de az eredeti San Marinó-i lakosság nyelve tulajdonképpen az emilián–romanyol nyelv, mely az olasszal csak újlatin mivoltát tekintve rokon, ugyanis a galloromán nyelvcsaládba tartozik, tehát önálló nyelv.
Szociális rendszer
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
Oktatási rendszer és kultúra
Iskolarendszer
San Marinóban 10 év a tankötelezettség, az alapiskolába 5 évet járnak a diákok, azután 3 évet a középiskolában, majd két évet a még magasabb iskolában.
1985-ben egy kis egyetemet nyitottak meg, melynek a neve Università degli Studi di San Marino. Jelentős felsőoktatási intézmény még az Akademio Internacia de la Sciencoj San Marino, olaszul Accademia Internazionale delle Scienze San Marino (San Marinó-i Nemzetközi Akadémia), ennek hivatalos nyelve az eszperantó.
Kulturális intézmények
könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
Gasztronómia
A kicsiny ország konyhájának jellemzője a bor és a sajt. Mediterrán mivoltából adódóan fontos szerepet kapnak a friss és helyben előállított termékeket, ugyanakkor az olasz gasztronómiára jellemzően itt is nagy a szerepe a tésztáknak valamint a húsoknak.[1]
A san marinói konyha nagyon hasonlít Romagna régió konyhájához, de sok egyedi jellemzője is van.[1] Romagna és San Marino közös ételkülönlegessége a piada vagy piadina, amelynek alapja egy kenyértészta, s melybe különféle töltelékek kerülhetnek. Ez az étel kitűnő reggelihez.
San Marino különlegességei többek között a szalonnával ízesített, főként karácsonykor jellemző faggioli con le cotiche nevű babfőzelék vagy a pasta e cece, amely csicseriborsóval készülő leveles tészta fokhagymával és rozmaringgal.[1] A nidi di rondine (jelentése fecskefészek) egy tál tészta füstölt sonkával, sajttal, marhahússal, paradicsomszószban, amelyet fehér mártással sütőben kisütnek.[1] Szintén népszerű san marinói fogás a sült nyúl édesköménnyel.[1][2]
San Marino sajátos édességei közé tartozik a Romagnában is ismert bustrengo mazsolás karácsonyi sütemény (méz és dió hozzáadásával[3]) vagy a cacciatello, ami tej és tojás keverékéből készül.[1] Gyümölcslevesszerű a zuppa di ciliege, ami vörösborban és cukorban párolt cseresznye. Ezt helyi kenyérrel szolgálják fel.[1] A Torta Tre Monti nevű torta (jelentése három megy torta) San Marino három fő hegycsúcsát szimbolizálja.[4] A verretta mogyoróból, pralinéból és csokoládé ostyából készülő desszert.
San Marino kiváló minőségű borai közül a leghíresebb a Sangiovese, egy erős vörösbor és a Biancale, ami száraz fehérbor.[1] Egyéb neves san marinói szeszesitalok a mistrà nevű likőr ánizzsal, a tilus szarvasgomba hozzáadásával és a gyógynövények felhasználásával készülő tamir shachar.[5]
San Marinóban sok kis családi étterem van, ahol a helyiek gyakran időznek. Egy jó hangulatban elköltött ebéd a családi és társasági élet mindennapi része.[1]
A sajtkészítés a bortermelés mellett elsődleges gazdasági tevékenység az országban.[6]
Piadina paradicsommal, salátával és vékonyka sonkával
Bustrengo
Sport
Labdarúgás
San Marino labdarúgó-bajnokságának két csoportja van: az első osztály (Girone A) és a másodosztály (Girone B). Az országban 15 csapat van:
1981 és 2006 között Imolában tartottak Formula–1 nagydíjakat, melyeket hivatalosan San Marinó-i nagydíjnak neveztek, bár a pálya (Autodromo Enzo e Dino Ferrari) Olaszország területén helyezkedik el. (San Marinótól kb. 60 km-re.) 2007-től kezdve a misanói versenypálya MotoGP futamoknak ad helyet, ezeket a futamokat is San Marino nagydíjnak nevezik.
2002 óta nagy sikerrel szervezik San Marino területén a Rallylegend raliversenyt, melyen jellemzően korábbi világbajnokok is részt vesznek. Rajongók tízezreit vonzza az őszi esemény, miután a szervezők máshol alig látható legendás raliautókat hívnak versenyezni a 60-as évektől napjainkig. Megannyi magyar résztvevő és szurkoló is elzarándokol évente a Rallylegendre.
Média
Az ország legnagyobb állami médiuma a San Marino Rtv. A rádiótelevíziótársaságot 1991-ben alapították.
↑Minahan, J. (2009): The Complete Guide to National Symbols and Emblems ABC-CLIO. 509. o.
↑Roufs, T.G.; Roufs, K.S. (2014): Sweet Treats around the World: An Encyclopedia of Food and Culture: An Encyclopedia of Food and Culture. ABC-CLIO. ISBN 978-1-61069-221-2, 198. o.
↑World and Its Peoples: Europe. Marshall Cavendish Reference. 2010. ISBN 978-0-7614-7893-5, 855. o.
1 Az Európai Unió tagja 2 Európán kívüli függőségekkel és területekkel is rendelkezik 3 Földrajzilag Délnyugat-Ázsiához tartozik, de az Európai Unió tagja 4 Földrajzilag a területe nagyobb vagy döntő része Ázsiához tartozik 5 Földrajzilag Délnyugat-Ázsiához tartozik, de szociológiai és politikai tekintetben Európa része. 6 Földrajzilag Észak-Amerikához tartozik, de politikailag a Dán Királyság része
