PROFILBARU.COM

A „CET” című lap ide irányít át. Hasonló címmel lásd még: CET-Budapest.

A közép-európai idő (angolul Central European Time, CET) annak az időzónának az egyik neve, amely 1 órával jár az egyezményes koordinált világidő előtt, vagyis CET = UTC + 1. Európa legnagyobb része ebbe a zónába tartozik, néhány észak-afrikai országgal együtt. A nyári időszámítás ideje alatt a CEST van érvényben helyette (CEST = UTC + 2). A köznyelvben a magyar idő szerint kifejezés ugyanezt jelöli.

Használata

A következő országokban egész évben ez van érvényben:

Algéria
Angola
Benin
Csád
Egyenlítői-Guinea
Gabon
Kamerun
Kongói Demokratikus Köztársaság nyugati része
Kongói Köztársaság
Közép-afrikai Köztársaság
Niger
Nigéria

A következő országok nyári időszámítást is használnak, így csak október utolsó vasárnapjától március utolsó vasárnapjáig érvényes:

Albánia, 1914 óta
Andorra, 1946 óta
Ausztria, 1893 óta
Belgium, 1914–19 között és 1940 óta
Bosznia-Hercegovina, 1884 óta
Csehország, 1891 óta
Dánia, 1894 óta
Észak-Macedónia, 1884 óta (eleinte Macedónia néven)
Franciaország 1940 óta, 1944–45 kivételével
Gibraltár, 1957 óta
Hollandia, 1940 óta
Horvátország, 1884 óta
Lengyelország, 1915–18 között és 1922 óta
Liechtenstein, 1894 óta
Luxemburg, 1904–18 között és 1940 óta
Magyarország, 1890 óta
Málta, 1893 óta
Monaco, 1945 óta
Montenegró, 1884 óta
Németország, 1893 óta
Norvégia, 1895 óta
Olaszország, 1893 óta
San Marino, 1894 óta
Szerbia, 1884 óta
Szlovákia, 1890 óta
Szlovénia, 1884 óta
Spanyolország, 1946 óta, a Kanári-szigetek kivételével
Svédország, 1900 óta
Svájc, 1894 óta
Tunézia, 1911 óta
Vatikán, 1894 óta

Namíbia UTC + 1-et használ áprilistól októberig, az év többi részében pedig nyári időszámítást, ami az UTC + 2-nek felel meg.

A második világháború előtt Litvánia is közép-európai időt használt 1920–40 között. A háború alatt Németország ezt vezette be az összes általa elfoglalt területen. Franciaország, Belgium, Hollandia és Luxemburg megtartotta a háború után is. Monaco, Spanyolország, Andorra és Gibraltár a háború után vezették be.

Írországban és az Egyesült Királyságban kísérleti jelleggel bevezették a közép-európai zónaidőt 1968–71 között. Ez a kísérlet azonban népszerűtlennek bizonyult. Népszerűtlenségét főleg a téli reggeleken megnövekedett közúti balesetek okozták; sok esetben iskolába induló gyermekek voltak a halálos áldozatok. Portugáliában 1966–76, illetve 1992–96 között használták a közép-európai időszámítást.

Rendellenességek, érdekességek

Mivel a tisztán földrajzi szempontok mellett politikai kritériumok is közrejátszanak az időzónák megrajzolásánál, az érvényes időzónák nem illeszkednek pontosan a hosszúsági körökhöz. Ha a közép-európai időzónát tisztán földrajzi alapon jelölnék ki, akkor pontosan a 7° 30' K és 22° 30' K hosszúsági körök között húzódna. Ennek eredményeképpen vannak olyan helyek Európában, amelyek földrajzi értelemben a közép-európai időzónába tartoznának, de nem ezt az időszámítást használják; fordítva pedig vannak olyan európai helyek, amelyek földrajzi értelemben nem tartoznának ebbe az időzónába, mégis a közép-európai időt használják.

Elcsúszás a földrajzi időzónától Európában
( –1, 0, +1, +2, +3 óra)

Földrajzi rendellenességek

Olyan ország, amely földrajzilag (részben) UTC − 1 zónába tartozna, de UTC + 1-et használnak: Spanyolország legnyugatibb része, például A Coruña városa (itt közép-európai nyári idő szerint a nyári napforduló napján majdnem 23 órakor nyugszik le a Nap, a téli napforduló idején pedig délelőtt 9 óra után van napkelte)
Olyan ország, amely földrajzilag (részben) az UTC zónába tartozna, de UTC + 1-et használ: Andorra, Belgium, Franciaország (leszámítva Korzikát és Elzász legkeletibb részét), Németország legnyugatibb része (volt NSZK, például Saarbrücken, Düsseldorf, Aachen és Trier); Olaszország legnyugatibb része például Aosta; Luxemburg; Monaco; Hollandia; Norvégia legnyugatibb része, Spanyolország (kivéve a legnyugatibb részt); Svájcnak a Berntől nyugatra fekvő része például Genf és Lausanne.
A norvég–orosz határ az egyedüli olyan hely, ahol a közép-európai időzóna (UTC + 1) a moszkvai időzónával (UTC + 3) közvetlenül határos, így a határ átlépésekor kétórás időeltolódás tapasztalható. Ezen kívül van Európában egyetlen olyan pont is, ahol három időzóna (UTC + 1, UTC + 2 és UTC + 3) találkozik, a Norvégia–Finnország–Oroszország hármas határon.
Olyan országok, amelyek (részben) UTC + 1-be tartoznának, de UTC + 2-t használnak: Görögország legnyugatibb része, például Korfu szigete; Bulgária legnyugatibb része; Románia legnyugatibb része (Erdély nyugati megyéi: Krassó-Szörény megye, Temes megye; Arad megye, Bihar megye egésze, illetve részben Mehedinți megye és Szatmár megye); Ukrajna legnyugatibb része, a magyar, illetve a szlovák határ közelében (Kárpátalja); a kalinyingrádi orosz exklávé; balti országok nyugati része; Finnország délnyugati partvidéke, például Turku; ezen kívül az Åland szigetek.

Spanyolország különleges esete

Spanyolország elég különleges eset. Az ország ugyan UTC + 1-et használ, de a napi élet üteme egy óra késésben van a többi UTC + 1 országhoz képest:

A tanítás 9:30-kor kezdődik, ami Portugáliában 8:30, és ott akkor kezdődik a tanítás.
Az ebéd rendszerint 14:00 órakor van, ami Portugáliában 13:00, és szintén ebédidő.
A munkaidő 18:00 óráig tart, ami a portugáliai 17:00 órának felel meg, és az ottani munkaidő végének.
A vacsorát 21:00 óra után fogyasztják, ami Portugáliában 20:00, és szintén vacsoraidő.

Másképp szólva, a spanyolok mindent ugyanakkor tesznek, mint a portugálok, vagyis életvitelükben a földrajzilag helyes időzónához igazodnak. Spanyolország tehát hivatalosan UTC + 1-et használ, de gyakorlatilag UTC-t.

Az időzóna főbb városai

Európában

Kapcsolódó szócikkek

Időzóna

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Central European Time című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.