Lakosainak száma 141 418 fő (2022. december 31.).[1] Ezzel az ország negyedik legnagyobb városa Bázel, Genf és Zürich után.[3] Neves bortermelő vidéken fekszik.[4] A világ legkisebb metrórendszerrel rendelkező városa; 28 állomásos metrója két vonalon közlekedik.[5]
A rómaiakLousanna néven létesítettek itt katonai tábort egy korábbi kelta település helyén. 400-ban civitas Lausanna, 990-ben pedig Losanna néven említik.
A Római Birodalom bukása után a bizonytalanság arra késztette Lausanne lakóit, hogy a város mai központjába költözzenek, mely egy dombos, könnyebben védhető terület volt. A területet a Savoyai-hercegek, később a lausanne-i püspök uralma alatt állt. A kezdetben viszonylag kicsiny város 888 és 1032 között a Felső-Burgundiai Királysághoz tartozott. A 11. században Lausanne politikai, gazdasági és vallási központtá fejlődött. A város a püspökök világi uralmának központjává vált. Az ezt követő időszakban, különösen a 12. és 13. században Lausanne látványos virágzásnak indult. A Lausanne-i katedrálist 1275-ben X. Gergely pápa és I. Rudolf német király jelenlétében szentelték fel.
Később Bern kanton csapatai szállták meg, 1536-tól egészen 1798-ig az ő uralmuk alatt maradt. A képromboló berniek megfosztották a székesegyházat római katolikus mivoltától, és számos műkincsét, köztük a székesegyházban függő faliszőnyegeket végleg eltávolították.[m 1]
A hugenottáknak a szabad vallásgyakorlatot és egyenjogúságot biztosító nantes-i ediktum1685-ös visszavonását követően Lausanne (és a közeli Genf) a francia hugenották menedékhelyévé vált. Az üldözött vallási személyeknek így otthont és mentsvárat nyújtó Lausanne-ban 1729-ben papi szeminárium nyílt. 1750-ben kilencven lelkészt küldtek vissza Franciaországba, hogy ott titokban dolgozzanak; ez a szám később 400-ra emelkedett. A francia reformátusok hatósági üldözése végül 1787-ben ért véget, ezt követően 1808-ban szeminárium létesült Montauban városában, és 1812. április 18-án bezárhatott a lausanne-i szeminárium.
1940-ben népessége elérte a 100 000 főt. Az 1950-es évektől az 1970-es évekig nagyszámú olasz, spanyol és portugál bevándorló érkezett a településre és annak vonzáskörzetébe, ők főként Renens-ban, a városik egyik ipari külvárosában telepedtek le.[12]1964-ben itt rendezték meg a Svájci Nemzeti Kiállítást.[13][14]
A város modern történelme során számos európai művésznek adott otthont, menedéket, inspirációt az alkotáshoz.[15]T. S. Eliot angol költő a városban állt pszichiátriai kezelés alatt, amikor megírta Átokföldje című művének egy részét.[16] (Vass István fordításában: „Ültem és sírtam a Genfi-tó vizeinél...”).[17]Ernest Hemingway és felesége Párizsból utazott a városba nyaralni az 1920-as években.[18] Számos művész és alkotó – mint például George Byron, Edward Gibbon és Percy Bysshe Shelley – időzött, élt vagy dolgozott a városban és annak környékén.[19][20]
A hagyományosan csendes várost az 1980-as évek elején tiltakozó fiatalok mozgalma rázta meg, amely elsősorban egy autonóm központ megnyitását követelte. A gyakran erőszakba torkolló tüntetéssorozat Lôzane bouge[m 2] néven híresült el.[21]
Hegyoldalában, mint királyi székben magasan ül e város, s fölséges tekintete előtt a Genfi tó tükre, csaknem egész terjedelmében, ragyogva nyílik meg, s hol vadan, hol szelíden szép partokon s hegyeken túl kilátni a Mont Blanc ezüst csúcsáig.
A térség legfontosabb földrajzi adottsága a Genfi-tó közelsége. Lausanne a Svájci-fennsík déli lejtőjén terül el, az Ouchy-i tópart, Le Mont-sur-Lausanne és Épalinges északi pereme közötti mintegy 500 méteres szintkülönbséggel. A város festői kilátással büszkélkedhet a Genfi-tóra, valamint a Svájci és a Savoyai-Alpokra.[23][24]
A város szívében egykoron egy ősi folyó, a Flon húzódott, azonban ez a 19. század óta le van fedve.[25] Az egykori folyó a város közepén, a történelmi belvárostól délre egy szurdokot képez, amely többnyire a mai Rue Centrale mentén halad. Felette több híd is átível.
A település területe a 2012-2014-es adatok szerint 41,38-41,37 négyzetkilométer (a számítások módszerétől függően). Ebből a területből 6,22 km2, azaz 15,0% mezőgazdasági célú, míg 16,06 km2 vagy 38,8% erdőség. A fennmaradó területből 19 km2, azaz 45,9% beépített terület (épületek és utak), 0,08 km2, azaz 0,2% folyó vagy tó, 0,01 km2 vagy 0,0% pedig terméketlen terület.[28]
Éghajlati jellemzők
Lausanne-ban évente átlagosan 119,7 nap esik az eső vagy hó, és átlagosan 1153 mm csapadék hullik. A legcsapadékosabb hónap május, amikor a város átlagosan 117 mm csapadékot kap. Ebben a hónapban átlagosan 12,1 nap várható csapadék. Az év legszárazabb hónapja február, amikor átlagosan 67 mm csapadék hull 8,8 napon keresztül.[29]
Lakosainak száma 141 418 fő (2022. december 31.).[1] 2013-ban a lakosság 42%-a külföldi állampolgár volt.[36] Tíz év leforgása alatt (1999–2009) a népesség 9,9%-ot változott. Ez 8,3%-ban a bevándorlásnak, a 2,6%-ban pedig a születéseknek és halálozásoknak tudható be.[37] Grand Lausanne (tehát a települést és annak agglomerációját jelentő terület) lakossága 402 900 fő (2014 decemberében).[38]
A település lakosságának 58%-a, azaz 80 828 fő rendelkezik svájciállampolgársággal. 16 908 fő, azaz 12,1% lausanne-i születésű, és 2013 decemberében még mindig ott élt. 27 653 fő, azaz 19,8%-uk Vaud kantonon belül egy másik településről származott, míg 36 276-an, azaz 26,0%-uk egy másik svájci kantonban rendelkeztek svájci állampolgársággal. 58 9562 fő, azaz a város lakosságának 42,0%-a külföldi állampolgár volt.[39]
2000-ben a lakosság túlnyomó többsége (98 424 fő, azaz 78,8%) francia ajkú volt. A második leggyakoribb nyelvként a németet (5 365 fő vagy 4,3%), a harmadikként pedig az olaszt (4 976 fő vagy 4,0%) jegyezték. 62 személy romans nyelven beszélt.[40]
Népességváltozás
A település népességének változása történelmi viszonylatban:[8]
2014-ben a svájci büntető törvénykönyvben felsorolt bűncselekmények a bűnelkövetési aránya a városban ezer lakosra vetítve 167,3 volt. Ugyanebben az időszakban 49,5 kábítószerrel összefüggő bűncselekmény jutott minden ezer lakosra. A bevándorlási, vízum- és munkavállalási engedélyekre vonatkozó törvények megsértésének aránya 21 volt szintén ezer lakosra vetítve.[42]
Vallás
Lausanne már a 16. században bekövetkezett reformációtól kezdve főként protestáns volt.[43] Így volt ez egészen a 20. század második feléig, amikor is jelentős számú bevándorló érkezett a településre és annak környékére, elsősorban katolikus országokból. A katolikusok ma a város lakosságának többségét alkotják.[8] A zsidó közösség zsinagógát tart fenn a városban.[44][45]
A 2000. évi népszámlálás adatai szerint 47 225 fő (a lakosság 37,8%-a) római katolikus, míg 33 993 fő (27,2%) a svájci református egyházhoz tartozott. A lakosság többi részéből 2698 fő (2,16%) volt az ortodox egyház tagja, 65 fő (0,05%) az ókatolikus egyházhoz, 4437 fő (3,55%) pedig valamely más keresztény egyházhoz tartozott.
849 személy (0,68%) volt zsidó, 7501 (6,00%) muszlim. 452 buddhista, 772 hindu és 343 valamelyik más egyházhoz tartozó személy volt. 21 080 fő (16,88%) nem tartozott semmilyen egyházhoz, agnosztikus vagy ateista volt. 7590 fő (a válaszadók 6,08%-a) szimplán nem válaszolt a kérdésre.[46]
Lausanne-t széleskörű helyi, országos és nemzetközi közlekedési hálózat szolgálja ki. A város vasútállomásáról elérhetőek a Svájci Szövetségi Vasutak személyvonatai, amelyek bel- és külföldi úti célokra is közlekednek. Az állomásról továbbá elérhető a helyi metró és a kantonális RER-hálózat (franciául: Réseau express régional vaudois) is.[47]
2008-ban Lausanne lett az első svájci város, ahol gumikerekű metrórendszer működik. A gördülőállomány a párizsi14-es metró vonalának kisebb változata.[50] A város több közlekedési fejlesztést is tervez, többek között a villamoshálózat újraélesztését és a metrórendszer bővítését.[51]
A Lausanne-i repülőtér a város Blécherette elnevezésű negyedében helyezkedik el, menetrend szerinti járatai nincsenek. A rendszeres nemzetközi repülőjáratokkal operáló Genfi repülőtér mindössze 42 perc alatt elérhető vonattal.[47]
Gazdaság
A Bel-Air-torony
Lausanne Nyugat-Svájc egyik legfontosabb gazdasági és közigazgatási központja. A 2018-as adatok szerint a foglalkoztatottak jelentős része, mintegy 95 százaléka a szolgáltatási szektorban dolgozik, a szekunder szektor a munkaerő nagyjából 4-5 százalékát teszi ki, és kevesebb mint 1 százalék dolgozik a primer szektorban.[52] A szolgáltatóipar a kereskedelemre, az idegenforgalomra, az adminisztrációra, a banki és biztosítási tevékenységekre, valamint a szállítmányozásra és a közlekedésre összpontosít. A város különböző nemzetközi és szövetségi jelentőségű intézmények és cégek kedvelt székhelye.[53][54]
Jelentős vállalatok
A Philip Morris International operatív székhelye Lausanne-ban
A városban, illetve annak agglomerációjában székelő jelentős vállalatok:
Ami a középfokú oktatást illeti, Lausanne-ban több gimnázium (köztük a Gymnase de Beaulieu és a Gymnase de la Cité) és szakiskola is található. A városban összesen több mint ötven oktatási intézmény működik.[69][70]
A Genfi-tó partján fekvő napsütötte elhelyezkedésének, a festői óvárosnak, a számos múzeumnak és a változatos kulturális eseményeknek köszönhetően Lausanne Svájc egyik legpezsgőbb kulturális élettel rendelkező városa.[105][106]
A városnak három nagy jelentőségű teátruma van: a Lausanne-i Operaház (Opéra de Lausanne), a Beaulieu Színház és a Vidy-Lausanne színház. Lausanne-ban működik egy városi levéltár, kantonális valamint közösségi fenntartású könyvtár, valamint számos köz- és szakkönyvtár.[107]
1968 óta megrendezik a Festival de la Cité művészeti fesztivált,[108] 1973 óta pedig a Prix de Lausanne nemzetközi táncversenyt.[109]
Látnivalók
Château Saint-Maire
Notre-Dame-katedrális, a Vaud kantoni evangélikus református egyház által konfiskált római katolikus templom; Svájc egyik legpompásabb gótikus épülete.
Château d'Ouchy, középkori kastély a Genfi-tó partján.
Château Saint-Maire, a kantonális kormány székhelye.
Place St-François, a városközpontban, az azonos nevű templommal.
Place de la Palud, látványos régi órával.
St-Laurent-templom, az azonos nevű téren.
Szövetségi Bíróság, a svájci igazságszolgáltatás székhelye.[110]
Múzeumok
Lausanne 22 múzeummal rendelkezik, köztük hat kantonális és négy városi múzeummal.[111]
↑ ab03 – Suisse sud-ouest. Szövetségi Topográfiai Hivatal, swisstopo, Svájci Szövetségi Védelmi, Polgári Védelmi és Sportminisztérium, 2009 [2014. április 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 28.)
↑Vaud wine region (angol nyelven). www.winetourism.com. [2023. január 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 28.) „One of the oldest and most significant Swiss wine regions.”
↑Lasserre, Claude. Le séminaire de Lausanne, 1726–1812 : instrument de la restauration du protestantisme français : étude historique fondée principalement sur les documents inédits, Bibliothèque historique vaudoise, no 112 (francia nyelven). Lausanne: Bibliothèque historique vaudoise (1997. augusztus 3.). ISBN 978-2-88454-112-1. OCLC39222660, valamint OCLC39228676
↑Annette Motta és Valeria Versari: Multilingualism in Renens: the relationship between multilingualism in restaurants and their location – Multilingual Lausanne: A linguistic landscape project. Multilingual Lausanne: A linguistic landscape project. Introduction to Multilingualism in Society, Université de Lausanne. [2023. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 29.) „As a peripheric city, Renens is a less expensive living area and hence leads to the coming of more multilingual citizens arriving from diverse linguistic backgrounds than in Lausanne itself. Indeed, in 2000, Renens was inhabited by more than 50% of migrants from different countries.”
↑Simon Bradley: Following in Lord Byron’s Swiss footsteps (angol nyelven). SWI swissinfo.ch. [2023. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 29.) „They rented summer houses at Cologny, near Geneva, and spent part of their time boating and visiting Geneva, Lausanne and the Château de Chillon.”
↑„Lôzane bouge 1980-1982”, rts.ch, Radio Télévision Suisse, 2011. szeptember 26.. [2023. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. január 29.) (francia nyelvű)
↑Présentation des quartiers (francia nyelven). Site officiel de la Ville de Lausanne, 2018. január 17. [2022. szeptember 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 29.)
↑ abcThe Lausanne town (brit angol nyelven). Council of Europe / Europe Prize Exhibition . [2017. augusztus 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
↑ abcLausanne (francia nyelven). faovd.ch . Feuille des avis officiels du canton de Vaud. [2020. február 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 21.)
↑Population totale par région du monde et selon la nationalité, 1979–2013 (francia nyelven) (XLS). Scris-lausanne.vd.ch/LS_pop_residante . Contrôle des Habitants de la Ville de Lausanne / StatVD, canto de Vaud, 2014. január 23. [2014. augusztus 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 8.) „data from December 2013”
↑Population totale par région du monde et selon la nationalité, 1979–2013 (francia nyelven) (XLS). Scris-lausanne.vd.ch/LS_pop_residante . Contrôle des Habitants de la Ville de Lausanne / StatVD, canto de Vaud, 2014. január 23. [2014. augusztus 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 8.) „data from December 2013”
↑Population totale selon l'origine, 1979–2013 (francia nyelven) (XLS). Scris.vd.ch . Contrôle des Habitants de la Ville de Lausanne / StatVD, canton de Vaud, 2014. január 23. [2014. augusztus 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 8.)
↑The History of the CGN (angol nyelven). The Lausanne Guide, 2022. július 19. [2023. január 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 31.)
↑Elca Informatique SA (angol nyelven). OpenText. [2023. február 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. február 4.)
↑Contact (francia nyelven). www.enistation.ch, 2017. december 31. [2023. február 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. február 4.)
↑Dorigny estate (angol nyelven). Lausanne Tourisme - Official Website. [2023. február 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. február 8.)
↑Athletissima (angol nyelven). Lausanne Tourisme - Official Website. [2023. január 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 28.)
↑Contact (francia nyelven). Lausanne HC. [2023. január 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 27.)
↑Histoire du Lausanne-Sport (francia nyelven). FC Lausanne-Sport. [2023. január 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 27.)
↑Contact (francia nyelven). FC Slo. [2023. január 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 27.)
↑Contact Us (angol nyelven). www.european-athletics.com. Európai Atlétikai Szövetség. [2023. január 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 28.)
↑World Aquatics Headquarters (angol nyelven). FINA - Fédération Internationale De Natation. [2022. december 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 28.)
↑Offices (angol nyelven). International Table Tennis Federation. [2016. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 28.)
↑Contact Us (angol nyelven). World Triathlon. [2023. január 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 28.)
↑3 legendary libraries in Lausanne (amerikai angol nyelven). Lausanne Tourisme - Official Website. [2021. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. július 22.)
↑Alejo Carpentier (angol nyelven). Agencia Literaria Carmen Balcells. [2023. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 29.)
↑Karol Szymanowski (angol nyelven). Culture.pl. [2010. február 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 29.)
↑Bill Harpe: Maurice Béjart (Gyászjelentés). The Guardian, 2007. november 23. [2023. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 29.)
Ez a szócikk részben vagy egészben a Lausanne című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
La cathédrale de Lausanne Canton de Vaud Département de la Formation, de la Jeunesse et de la Culture (DFCJ) - Service Des Affaires Culturelles, 2017. (franciául)