Flandriában élnek a holland nyelvet, illetve az annak csak tájszólási szinten eltérő helyi változatát, a flamandot beszélő flamandok. Itt él Belgium lakosságának 55%-a, míg a délen található – földrajzilag a legnagyobb – Vallónia régióban a franciául beszélő vallon népcsoport lakik, az ország lakosságának 31%-a. A hivatalosan is kétnyelvű és az 1980-as évektől régió státuszt élvező Brüsszel fővárosi régióban a belga lakosság kb. 10%-a él, illetve jelentős számú diplomata és egyéb külföldi állampolgár, akik az Európai Unió és a NATO különféle szervezeteinél dolgoznak. A német nyelvű kisebbség Vallónia keleti részén, az első világháború után Belgiumhoz csatolt területeken él. Az ország nyelvi-kulturális diverzitásának, illetve a flamand és a vallon népcsoportok közötti konfliktusoknak az eredménye a mára kialakult szövetségi állam, amelyben az egyes kulturális csoportok és a régiók jelentős önállóságot és jogosultságokat élveznek.
Belgium csak 1830-ban, az augusztusi forradalom után nyerte el függetlenségét. Az újonnan létrejött ország semlegessége ellenére az első és a második világháborúban is német támadás áldozata lett. 1945 után alapító tagja lett a NATO-nak és később az Európai Unió elődszervezeteinek is.
Földrajz
Elhelyezkedése
Belgium Európa nyugati részén, az Északi-tenger partján fekvő ország. Az ország területén három meghatározó tájegység található: az északnyugati rész part menti síksága, a központi fennsík és az ország délkeleti részén található Ardennek régió, amely a szomszédos Németországba és Franciaországba is átnyúlik.
Belgium teljes területe 33 990 km², ebből szárazföld 30 528 km², vízfolyások és tavak területe kb. 250 km², illetve a tengerparti terület 3462 km². Belgium a tengerpart vonalától számítva 12 tengeri mérföldet tart fennhatósága alatt, illetve 68 tengeri mérföld széles sávban fenntartja magának a kizárólagos halászati jogokat.
Az ország területe három fő földrajzi tájegységre oszlik: a tengerparti sík vidék északnyugaton, a központi plató, és az Ardennek felvidék az északkeleti részen. Legmagasabb pontja a Signal de Botrange (694 m), legalacsonyabb pontja az Északi-tenger (0 m).
A tengerparti sík vidék nagyrészt homokdűnékből és polderekből áll. A polderek tengerszinten vagy az alatt fekvő területek, melyeket a tengertől mesterségesen hódítottak vissza, és a víztől gátak védik, illetve olyan földek, melyeket sűrű csatornahálózat borít.
A második földrajzi terület, a központi plató, a terület belsejében fekszik. Ez egy lassan emelkedő földterület, sok termékeny dombsággal. Vízfolyással sűrűn ellátott. Itt sivárabb területeket is találunk, barlangokkal és hasadékokkal.
A harmadik régió az Ardennek hegyes területe, amely a Rajnai palahegység nyugati szárnya és az Eifel folyása között található. Kopárabb terület, mint az első két tájegység. Sűrű erdőségekkel borított, sziklás és gazdálkodásra alkalmatlan terület. Itt él Belgium állatvilágának nagy része. Belgium legmagasabb pontja, a 694 méteres magasságú Signal de Botrange is ezen a területen található.
Klímája mérsékelt óceáni, nagy csapadékmennyiséggel minden évszakban. Az átlaghőmérséklet 3 °C januárban és 18 °C júliusban, a csapadék 78 mm júliusban.[5] A telek általában enyhék - az Ardenneket kivéve -, kevés hóval. Nyáron gyakori a hűvös, esős időjárás. Az éves átlaghőmérséklet 11,2 °C.
Belgium összes vízfolyása az Északi-tengerbe ömlik, a Momignies(wd) (Macquenoise) település és környékének kivételével, amely a francia Oise folyón keresztül a La Manche-ba ömlik.
Belgium leghosszabb folyói:
Schelde (fr: Escaut): belgiumi hossza 200 km (teljes hossza 350 km)
Maas (fr: Meuse): belgiumi hossza 183 km (teljes hossza 925 km)
Yser v. IJzer : belgiumi hossza 50 km (teljes hossza 78 km)
Az ország fekvése miatt az áradások komoly veszélyt jelentenek, elsősorban a tengertől visszahódított területeken.
Nagy népsűrűsége, fejlett ipara és elhelyezkedése miatt Belgium komoly környezeti problémákkal kerül szembe. A környezetet az urbanizáció, a fejlett közlekedési infrastruktúra, a járműforgalom, a jelentős nehézipar, az intenzív és belterjes állattartás és növénytermesztés által kibocsátott szennyező anyagok terhelik.
Egy 2003-as jelentés[6] szerint a belga folyók vízminősége a legrosszabb Európában, az ország a legutolsók között volt a vizsgált 122 ország közt.
Belgium neve a Belgica szóból ered, amelyet Julius Caesar említett a gall háborúkról szóló művében. Caesar a mai Franciaország északi részét, Belgium területét, Hollandia déli részét és a Rajna folyásától délre eső területeket jelölte Belgica néven. A római hódítást követően az itt kialakított provincia neve Gallia Belgica lett. Belgica területén élt többek a belga törzsek, akiket Caesar a Commentarii de bello Gallico műben külön kiemelt: a gallok között horum omnium fortissimi sunt Belgae, vagyis „mind közül a belgák a legbátrabbak”.[7] Ebben az időben a belga törzsek (Catuvellauni és Trinovantes) Anglia déli részét is belakták.
A Belgae név feltehetően a kelta eredetű belo szóból származik, amelynek jelentése ’fényes’, ’fehér’, ’csillogó’, ’ragyogó’.[8] Ebben az értelemben a belo szóból származik az angol bale, az angolszász bael, a litván baltas (ld. balti), a szláv nyelvekben használt belo, bilo és bjelo (pl. Belorusszia).
Egy másik elmélet szerint a név a bel szóból ered, amely az indoeurópai nyelvekben ’kerek’ jelentésű, átvitt értelemben balg jelentése ’kör’, ’hadsereg’, ’szövetség’. A gall eredetű utótag ga jelentése ’ember’, ’harcos’, vagyis a bel-ga jelentése ’a szövetség harcosai’. Ez részben összevág azzal, hogy Caesar szerint Belgica lakói szoros törzsszövetségben éltek és harcoltak a rómaiak ellen.[9][10]
Ókor és középkor
Belgium mai területén az első nyomokat hagyó lakosok a kelták voltak, az ország mai neve az akkoriban itt élő kelta törzs latin nevét őrzi. A rómaiak a lakosság ellenállása dacára meghódították a területet, és Ambiorix felkelésének leverése után szinte a teljes kelta népességet kiirtották, vagy rabszolgaságba adták. A római uralomnak a száli frankok betörése vetett véget; 486 után a mai Belgium területe a frankok országához tartozott.
Artois és Flandria grófságok a grófi család kihalásával, míg a többi apróbb állam 1406–73 között örökösödés és vásárlás útján a burgundi hercegek tulajdonába kerültek, amely család így jelentős hatalmi tényező lett. Merész Károly burgundi herceg halála (1477) után a hercegség területét újra felosztották, nagyobb része Károly lányának, Máriának hozománya lett és így férjére, Miksa főhercegre szállt. 1516-ban a birodalmi rendek a német-római császársághoz csatolták a burgundi örökséget, de Miksa unokája, V. Károly a 17 németalföldi tartományt fiára, II. Fülöpre hagyta.
A spanyol Habsburgok uralma alatt a Tizenhét Tartomány gazdasága és művészete virágzásnak indult. A királyi önkény és a protestánsok üldözése miatt azonban hamarosan véres konfliktus robbant ki a tartományban, amelynek az lett az eredménye, hogy a hét északi tartomány függetlenségi harcot indított, megkötötte az Utrechti uniót és kimondta önállóságát. Belgium története ekkortól különíthető el Németalföldétől, hiszen a déli tartományok (nagyjából a mai Belgium területe) megkötötték az arrasi uniót, amelyben hűséget esküdtek a spanyol királynak. A 80 éves háborút (1568–1648) lezáró vesztfáliai béke Dél-Németalföldet spanyol uralom alatt hagyta.
1713-ban a spanyol örökösödési háborút lezáró utrechti békében a déli tartományokatAusztria kapta meg. A függetlenség végleges kivívásáig ez a terület számos francia támadást élt meg és a legtöbb spanyol–francia és francia–osztrák háború színteréül szolgált. Az 1794-es francia forradalom harcait követően Németalföld, beleértve az addig soha Habsburg uralom alatt nem lévő területeket, mint például a Liège-i Püspökség - francia megszállás alá került, lezárva ezzel a terület spanyol–osztrák uralmát.
Az 1830-as belga szabadságharc egy független, semleges, katolikus Belgium megalapításához vezetett ideiglenes kormány és nemzeti kongresszus vezetésével. A Szász–Coburg–Gothai-házból származó I. Lipót1831-es beiktatása után Belgiumban alkotmányos monarchia és parlamenti demokrácia lett. A függetlenségi háború és az első világháború között az oligarchiából demokratikus rendszer bontakozott ki két meghatározó párttal, a katolikusokkal és a liberálisokkal, illetve az általános választójog bevezetése után egy harmadik párt is megalakult, a szakszervezetek befolyása alatt működő Munkáspárt. Belgiumban eredetileg a nemesség és a burzsoázia által felvett francia nyelv lett a hivatalos nyelv, de elsősorban a második világháború után megerősödött flamand függetlenségi mozgalom hatására az ország hivatalos nyelve a holland és a francia.
Gyarmatosítás
Belgium részt vett az afrikaigyarmatosításkései időszakában. Az afrikai gyarmatokat felosztó 1885-ös Berlini Konferenciát követően Kongói Szabadállam néven II. Lipót magánbirtokként kapta meg a mai Kongói Demokratikus Köztársaság területét, több, mint 2 millió km²-t. A Kongó gyarmat közigazgatásának tevékenysége alapvetően Kongó nyersanyagainak kitermelésére és exportálására irányult. II. Lipót megbízottai fegyveres erővel kényszerítették a helyieket rabszolgamunkára, például elefántcsont cipelése, illetve kaucsukgyűjtésre az őserdőből. Jellemző módszerük volt, hogy egy faluban a nőket, gyerekeket túszul ejtették, vagy elhurcolták, és a csak akkor engedték szabadon, ha a férfiak elegendő kaucsukot hoztak az őserdőből.[11] A belga gyarmatosítók kegyetlenkedései, az éhínség, a betegségek a becslések szerint 5–15 millió ember életébe kerültek. Joseph Conrad nevezetes kisregénye, A sötétség szívében ezt az időszakot dolgozza fel.
Bár ily módon II. Lipót Európa egyik leggazdagabb embere lett és nagyszabású építkezésekbe fogott, a kegyetlen rémuralom hamarosan napvilágra került és heves nemzetközi tiltakozást váltott ki. Ennek hatására 1908-ban Kongó hivatalosan a belga kormány irányítása alá került, ettől fogva Belga Kongó néven ismerték. Ezt követően a bennszülöttek helyzete némileg javult, de Belgiumnak nem voltak meg a szükséges erőforrásai egy ekkora gyarmat irányításához. Az előzőleg német gyarmat Ruanda-Urundit (ma Ruanda és Burundi) 1916-ban foglalta el a belga gyarmati hadsereg, és azt 1924-ben Belgium igazgatása alá helyezte a Népszövetség. II. Lipót belga király (1865–1909) uralkodása alatt számos belga gyarmatot próbált meg létrehozni, például Argentína, Borneó, a Fülöp-szigetek és Kína területén, de mindenhol kudarcot vallottak ezek a vállalkozások.
1900 és 1945 között Belgium a következő gyarmati területeket ellenőrizte:
Az első világháború alatt Kongó és Tiencsin felett megtartotta ellenőrzését a Franciaországba menekült belga kormány. Hasonlóképpen a második világháború alatt a Londonba települt emigráns kormány megtartotta ellenőrzését Kongó és Ruanda-Urundi felett.
A második világháború után a népszövetségi mandátum helyébe az ENSZ mandátuma lépett, ennek alapján folytatta Belgium Ruanda-Urundi igazgatását azzal az ígérettel, hogy idővel függetlenséget biztosít számára. Az 50-es évek erősödő függetlenségi mozgalmai után először Belga Kongó (1960-ban) nyerte el függetlenségét, Kongói Köztársaság, majd Kongói Demokratikus Köztársaság néven. Mobutu tábornok később Zairei Köztársaságra változtatta a nevet, ma pedig ismét a Kongói Demokratikus Köztársaság nevet viseli. Ruanda-Urundi 1962-ben lett független két országként, Ruanda és Burundi néven.
Belgium ma is a Kongói Demokratikus Köztársaság egyik fő külkereskedelmi partnere, befektetője, valamint külföldi támogatója, segélyezője.
A semleges Belgium 1914-ben Németországnak nem adott átvonulási engedélyt Franciaország felé, mire a németek erőszakkal bevonultak. A Német Birodalom csapatai a Schlieffen-terv részeként elfoglalták az országot. Az itt történtekről sok, a tényeket helytelenül bemutató németellenes propagandairomány született meg a szövetséges sajtóban, ami miatt 1923-ban hivatalosan bocsánatot kértek Németországtól. Eupen és Malmedy vidékét az első világháború után Németországtól elcsatolták Belgiumhoz.
1930-ban alapította meg Léon Degrelle a vallon fasiszta rexista pártot, ám a választók nagy része elutasította szélsőségesen nacionalista nézeteit.
Belgium a második világháborúban
Németország a második világháborúban hadüzenet és ultimátum nélkül lerohanta Belgiumot.
1940. május 28-ánIII. Lipót király feltétel nélkül letette a fegyvert; e lépést a belgák többsége elítélte, és árulással vádolták meg. Míg a kormány Angliába menekült, Lipót inkább Belgiumban maradt, ahol német fogságba került. Mivel visszautasította a németekkel való kollaborációt, saját kastélyában házi őrizetbe helyezték.
Hitler egy mérsékelt, komoly nemzetközi tapasztalatokkal bíró német tábornokot, Alexander von Falkenhausent nevezte ki Belgium katonai kormányzójának. Falkenhausennek sikerült a németek által megszállt országok közül a legkevésbé elnyomó kormányt működtetnie Belgiumban. Maga Falkenhausen a nemzetiszocializmus ellenfele volt, ezért hatalmát arra használta fel, hogy elkerülje vagy korlátozza a más megszállt országokban gyakori szörnyűségeket.
Némi sikerrel lépett fel Göring és Himmler befolyása ellen, még a súlyos élelmiszerhiány ellenére is sikerült megakadályoznia a tömeges éhezéseket, ezenkívül ellenállása nyomán a mintegy 90 000 belgiumi zsidó mintegy kétharmada túlélte a háborút. 1942 és 1944 között 25 257 foglyot szállítottak koncentrációs táborokba, túlnyomó többségüket Auschwitzba. Közülük 1207 maradt életben. A Hitler elleni merényletet követően Falkenhausen is koncentrációs táborba került, bár a merényletet szervező csoporthoz fűződő kapcsolataira akkor még nem derült fény. Utódja nem sokkal a Belgium felszabadítása előtt, 1944 júliusában Josef Grohé lett.
Lipótot az inváziót követően a németek először a szászországbeliHirschstein an der Elbe erődjébe, majd a Salzburg melletti Stroblba szállították. A háború után Hitlerrel való kollaborációval vádolták, és a törvényhozás megfosztotta uralkodói jogaitól. Helyette öccsét, Károly herceget választották kormányzónak. Lipót családjával együtt svájci száműzetésbe vonult.
A háború során a flamand nacionalisták azt remélték, hogy a németek segítenek véget vetni a frankofón dominanciának Belgiumban, ezért sokuk együttműködött a német nemzetiszocializmussal, de az együttműködés a vallon oldalon is ott volt. Ezt a célt szolgálták a keleti fronton bevetett Vallon és Flamand Légiók is. A német nemzeti szocialistákat két nacionalista politikai mozgalom, a Staf de Clerq vezetése alatt álló Flamand Nemzeti Unió(Vlaams Nationaal Verbond) és a Léon Degrelle vezette vallon rexista párt támogatta. Degrelle később a vallon Waffen-SS hadosztályok parancsnoka lett, a háború után pedig Spanyolországba kényszerült emigrálni. Távollétében Belgiumban 'hazaárulásért' halálra ítélték a szövetségesek bíróságai. A háború után 280 kollaboránst végeztek ki, és mintegy 58 000 főt tartóztattak le, illetve fosztottak meg vagyonától, illetve jogaitól.[12]
1945 után
1945 után Belgium a Marshall-tervnek köszönhetően hamarosan kiheverte a második világháború okozta károkat, és virágzó országgá, Európa egyik legfejlettebb államává lett. A háború utáni éveket az ún. király-kérdés és a második iskolaháború határozta meg. A későbbi években fellángolt a flamand–vallon ellentét, ami a nyelvi határ meghúzásához (1962) és a nyelvi törvény felülbírálatához vezetett (1963). Csatlakozott a NATO-hoz, az EU egyik alapítója. Az 1970-es években az elöregedett gazdasági struktúra és a toronymagas államadósság gazdasági válsághoz vezetett, amit a kereszténydemokrata kormányoknak a 90-es évek elejére sikerült megoldaniuk.
A 20. század utolsó negyedében több államreform és alkotmánymódosítás alakította át az ország struktúráját és közigazgatását (1978, 1980, 1988, 1993). Ez utóbbi, 1993-as alaptörvénymódosítás hozta létre a jelenlegi szövetségi államformát a maga aszimmetrikus összetételével (aszimmetrikus, mert a három régió és a három nyelvi közösség nem fedi le egymást).
A koszovói és az afganisztániNATO-missziókban Belgium elsősorban védelmi-logisztikai szerepet vállalt, az Iraki háborúba pedig nem kapcsolódott be.
1993 óta Belgium aszimmetrikus szövetségi alkotmányos monarchia. Ez azt jelenti, hogy az ország területi alapon és nyelvi-kulturális alapon 3-3 egységre oszlik, amelynek mindegyikének (elméletileg) önálló reprezentációja és törvényhozása (parlamentje) ill. végrehajtó hatalma (kormánya) van. Ezek a szubszidiaritás elve alapján működnek, és csak az országos jellegű kérdésekben van a szövetségi kormánynak és parlamentnek hatásköre. (Elvileg tehát 7 kormánya és 7 parlamentje van az országnak).
Területi alapon Belgium 3 régióra (region/gewest/Region), azon belül 10 provinciára vagy tartományra (province/provincie/Provinz) oszlik:
A közösségek és a régiók területileg nem fedik egymást (ezért aszimmetrikus): a Brüsszel Fővárosi Régió kétnyelvű: területén laknak mind a Flamand mind a Francia közösséghez tartozó lakosok, a német nyelvű közösség területe teljes egészében a vallon régióban fekszik.
A Flamand régió és a Flamand közösség azonnal a megalakulás után (1993) egyesült, tehát csak egy törvényhozása és parlamenti képviselete és egy kormánya van. Ezért a gyakorlatban az elméleti 7 helyett csupán 6 kormány és népképviselet működik Belgiumban.
Belgium szövetségi állam alkotmányos monarchiával és parlamentáris demokráciával, amelynek élén I. Lipóttól egyenes ágon leszármazott király (vagy királynő, ez utóbbira még nem volt példa) tölti be az államfő szerepét. A kétkamarás szövetségi parlament egy Szenátusból és egy Képviselőházból áll. Az előbbi tagjai a közösségek és régiók által közvetlenül választott, szenior politikusokból és képviselőkből álló testület, míg a másik minden 18 év feletti belgát egy ún. „arányos szavazati rendszer”-ben képviselni hivatott testület. A tartományi és közösségi népképviselet egykamarás parlamentekben, közvetlen és listás választás útján választott képviselők által történik. Belgium egyike annak a néhány országnak, amelynek kötelező szavazórendszere van, így rendelkezhet az egyik legnagyobb részvételi eredményekkel a világon.
Belgium kétkamarás törvényhozású, többpártrendszerű szövetségi állam. A szövetségi kormányt az uralkodó nevezi ki, de rendelkeznie kell a Képviselőház megbízásával. A kormány a miniszterelnök vezetése alatt áll. Tagjai közé holland és francia nyelvű minisztereket egyenlő arányban választanak. A király, vagy adott esetben a királynő az állam feje, limitált előjogokkal. A tényleges hatalom a miniszterelnök és a különböző tárcák kezében van. A törvényhozás polgári törvényeken alapszik, és a Code Napoléon-ból eredeztethető. A jogrendszer felépítését tekintve a „fellebbviteli bíróság” felett áll még a Cassation Court, Hof van Cassatie intézménye, ami a francia polgárjogon alapul.
Kiemelten fontos, a belga alkotmányt érintő kérdésekben az Alkotmánybíróság (Arbitrage hof/Cour d 'arbitrage) illetékes dönteni.[13]
A három összetevőjű önkormányzat legmagasabb szintjén áll a kormány, amely a külpolitikai, fejlesztési-segélyezési, védelmi, katonai, rendőri, és gazdasági, szociális-jóléti, szociális-biztonsági, közlekedési, energiaügyi, kommunikációs és a tudományos-kutatási tárcákat vezeti. A kormány csak minimális hatalommal bír az oktatásban és a kultúrában, és a regionális végrehajtó hatalom adóztatási munkájának felügyeletét végzi. A tartományok és az alájuk tartozó helyi önkormányzatok rendelkeznek az adózás többi része, kb. 90%-a felett. A regionális önkormányzat nagyrészt területi és tulajdoni szabályozást végez, úgymint lakhatás, közlekedés stb. A régiókkal párhuzamosan (azonos szinten, de más területi és illetőségi körben) elhelyezkedő három nemzeti közösség (flamand, vallon és német) felügyeli az iskolákat, könyvtárakat és színházakat.
Az egyes illetékességi körök sokszor keverednek, ezért rendkívül nagy a bürokrácia. Az épületengedélyezés például egy a közoktatásba tartozó iskola számára Brüsszelben, a Brüsszeli regionális önkormányzathoz tartozik. Viszont az iskola mint intézmény a flamand önkormányzat szabályozása alatt áll, amennyiben az elsődleges nyelv flamand, illetőleg a franciához, ha az francia.
A hat parlamentnek összesen 631 képviselője van:
Szövetségi Parlament (a Szenátus 74 képviselő + Alsóház 150 képviselő)
Flamand Parlament (124 képviselő)
Francia Nyelvi Közösség Parlamentje (94 képviselő, melyből 75 a Vallon Parlament tagja plusz a Brüsszel Fővárosi Parlamentnek 19 francia nyelvű képviselője)
Vallon Parlament (75 képviselő)
A Német Nyelvi Közösség Tanácsa (25 képviselője)
Brüsszel Fővárosi Parlament (89 képviselő)
A hat kormányzat:
A Belga Szövetségi Kormány (21 miniszter és államtitkár)
Flamand Kormány (10 miniszter)
Vallon Kormány (9 miniszter)
Francia Nyelvi Közösség Kormánya (6 miniszter)
Brüsszel Fővárosi Kormány (5 miniszter en 3 államtitkár)
A Német Nyelvi Közösség kormánya (4 miniszter)
Politikai pártok
Belgium politikai szervezete összetett. Az 1960-as és 1970-es években a fontosabb, korábban országos érdekeltségű pártok nyelvi-területi alapon flamand ill. vallon pártokra oszlottak, és ezeknek a kulturális közösségeknek az érdekeit képviselik. A főbb pártok mind a két nyelvi közösségben, jóllehet mindegyik centrumpárt, három fő politikai családba tartoznak. A VLD és az MR a jobboldali (kék színnel szimbolizált) liberálisokhoz, a CD&V és az CDh a konzervatívabb (narancsszínnel jelképezett) kereszténydemokratákhoz, és az sp.a és az PS a baloldali (vörös színnel asszociált) szocialistákhoz. A korábbi nacionalista Népi unió (VU), illetve a hozzá kapcsolódó ID21 a 90-es években feloszlott, és a belőle alakult kisebb pártok, ill. egyes politikusok az említett három pártcsalád flamand pártjaihoz csatlakoztak (a progresszív-szocio-nacionalista Spirit a szocialistákhoz, a nemzeti Új Flamand Szövetség, az NVA a kereszténydemokratákhoz, egyes független politikusok pedig a liberálisokhoz). Fontos politikai tényező még a flamand és a vallon környezetvédő zöldpárt (a Groen! és az Ecolo). A szélsőjobboldali, szeparatista Flamand Érdek (Vlaams Belang), melynek elődjét a Flamand Blokkot2005-ben a belga bíróság rasszista volta miatt elítélte, különösen azokban a nagyobb flamand városokban népszerű (Antwerpen és Mechelen), ahol sok bevándorló él. Szintén nyelvi érdekek alapján szerveződött a két francia-ajkú nacionalista párt, az FDF és az UF, illetve a német-ajkúak érdekeit képviselő PJU-PDB. A politikusokra hatással vannak különböző szervezetek – például Kereskedelmi Vállalkozók Szervezete, az Agrárszövetség, a három (kereszténydemokrata, szocialista, liberális) szakszervezet – lobbiérdekei.
A jelenlegi uralkodó, Fülöp apját, II. Albert belga királyt követte 2013-ban. 1999 és 2003 között Guy Verhofstadt VLD párti miniszterelnök vezette a hatpárti, liberális-szociáldemokrata-zöldpárti koalíciót, amit időnként „szivárvány kormányzat”-nak, gyakrabban pedig „lila-zöld koalíció”-nak is hívtak. Ez volt az első kormány kereszténydemokraták nélkül 1958 óta. A 2003-as választásokat követően Verhofstadt megkezdte második időszakát hivatalában, és liberális-szociáldemokrata koalíciót alakított négy párttal.
A két Verhofstadt kormány egyensúlyba hozta a büdzsét, amit azonban az ellenzék és a Belga Állami Számvevőszék szerint csak számviteli trükkök és olyan egyszeri intézkedések meghozásával sikerült elérni, amelyek hosszú távon a nemzet érdekei ellen szolgálnak (például állami ingatlanok privatizálása és visszabérlése). A Verhofstadt előtti, Jean-Luc Dehaene (akkori CVP, jelenleg CD&V) vezette kormány bukása főleg a dioxin-válság miatt következett be. E nagy ételmérgezési botrány 1992-ben a Belga Élelmezési Hivatal létrehozatalát eredményezte, továbbá a Zöldek atipikusan magas részvételét hozta a parlamentben, valamint a környezetpolitika nagyobb hangsúlyosságát az első Verhofstadt kormány alatt.
A kereszténydemokrata párt részvétele nélküli Verhofstadt-kormány az etikai kérdéseket liberálisabb szemszögből kezelte, mint a korábbi kereszténydemokrata vezetésű kormányok, és megszavazta a könnyű drogok toleranciájáról szóló törvényt, valamint lehetővé tette az azonos neműek házasságát és az eutanáziát. A legutóbbi két parlamenti ciklusban a kormány, a Belga külpolitikai hagyományokhoz híven, aktív diplomáciát folytatott Afrikával és Afrika érdekében nemzetközi fórumokon, ellenezte a katonai közbelépést az Iraki krízis során, és szűkítette a nemzetközi háborús bűnösök törvény elé állíthatóságát is. A második ciklus végére a korábban széles támogatásnak örvendő liberális-szocialista kormány jelentősen vesztett népszerűségéből. Ebben szerepe volt annak, hogy Verhofstadt voluntarista politikai stílusa nem jelentett már akkora vonzerőt, mint kezdetben. A kormányfőt bírálták autokrata vezetéséért is, valamint elidegenítő hatással volt sokakra az ún. „nyílt vita kultúrája” is, melynek során a kormánykoalíció egyes tagjai a medián keresztül tárgyalták meg (sokszor meglehetősen éles szóváltások között) a vitás kérdéseket. Ezen túlmenően Flandriában a liberálisok (VLD) állandó belső viszályai és sorozatos látványos tagkizárásai (köztük több népszerű liberális politikusé), Vallóniában pedig a szappan-operába illő, véget nem érő korrupciós botrányok sorozata gyöngítette a „lila” kormány (PS)támogatottságát.
A 2007-es választásokat Flandriában a kereszténydemokraták (CD&V), Vallóniában pedig a liberálisok (MR) nyerték. A legtöbb szavazatot Yves Leterme kereszténydemokrata (CD&V) politikus kapta (több mint 800 000 egyéni szavazatot, annyit mint a második és harmadik helyen szereplő politikusok együttesen), akit II. Albert 2007 júliusában felkért kormányalakításra. A koalíciós tárgyalásokra a két kereszténydemokrata (CD&V, CDh) és a két liberális párt (VLD, MR) kapott meghívást, de a „narancs-kék” koalíciós tárgyalások [2007]. [augusztus 23]-án megrekedtek a flamandok által szorgalmazott átfogó államreform miatt (többek között a Brüsszel-Halle-Vilvoordei választókörzet felbontása, melyre a Legfelsőbb Bíróság kötelezi a Belga államot), amit azonban a vallonok (elsősorban a CDh) egyértelműen elutasítottak. Ezzel az ország pillanatnyi patthelyzetbe került.
2007. december 21-én ismét Verhofstadt alakíthatott kormányt, a flamand és francia kereszténydemokraták, a flamand és francia liberálisok, valamint a francia szociáldemokrata párt támogatásával. A kormány mandátuma csak 2008. március 20-áig szólt, amikor Yves Leterme miniszterelnök letette hivatali esküjét.
Az elmúlt húsz év tendenciája, vagyis a Flamand Érdekpárt (korábban Flamand Blokk), szélsőjobboldali nacionalista szeparatista párt feltörése a 2007-es választásoknál nem folytatódott, és a párt támogatottsága 30 százalék (!) körüli értéknél stagnált Flandriában (bizonyos választókörzetekben azonban ez az arány akár az 50%-ot is megközelíti). A többi parlamenti párt ún. „egészségügyi kordonnal” (cordon sanitaire) veszi körül ezt a pártot, ami azt jelenti, hogy a párttal semmi esetre sem kötnek koalíciót, így kormányalakításra nincs gyakorlati esélyük, de az önkormányzatok több helyütt csak úgy lehetségesek, hogy az összes többi párt (sokszor hat-hét, köztük szélsőbaloldali párt is) alkot koalíciót. Vallóniában a nacionalista Nemzeti Front (FN) nem számíthat jelentős támogatásra.
Belgium hadereje négy részre (komponensre) tagolódik: három haderőnem, a szárazföldi csapatok, a légierő, a haditengerészet alkotja és az önállóan megszervezett egészségügyi csapatok, mely mindhárom haderőnemet támogatja. A négy részre osztott haderőt 2002-ben a modernizálás jegyében egységes parancsnokság alá rendelték és ezután hivatalos megnevezésük a belga védelmi erők "komponense".
Jelenleg körülbelül 34000 fő szolgál a belga fegyveres erők négy komponensében, a védelmi költségvetés 2008-ban 2,77 milliárd euro volt (Belgium GDP-jének 1,3%-a). A négy komponens hadműveleti parancsnokságai (COMOPSLAND, COMOPSAIR, COMOPSNAV és COMOPSMED) a Védelmi Minisztérium Hadműveleti és Kiképzési Igazgatóságának vannak alárendelve.
Belgium népsűrűsége (340 fő/km²) a második legmagasabb Európában Hollandia után (az olyan mikroállamot, mint Monaco, nem számítva). A legnagyobb népsűrűségű területek Brüsszel-Antwerpen-Gent-Leuven városok és agglomerációi (a „flamand rombuszként” is ismert terület), és más vidéki központok, mint Liège, Charleroi, Mons, Kortrijk, Brugge, Hasselt és Namur. Az Ardennek a legalacsonyabb népsűrűségű terület. 2010-es adatok szerint a Flamand Régió népessége 6 251 983, Vallóniáé 3 498 384 és Brüsszelé 1 089 538 fő. Túlnyomó többségük városi lakos (97,3% 1999-ben).
Várható élettartam: férfiaknál 75 év, nőknél 81 év
Népességnövekedési ráta: 0,16%
Születési arány: 10,74‰
Halálozási arány: 10,1‰
Gyermekhalandóság: 4,7‰
Termékenység: 1,6 gyerek/nő
Migráció: 0,97‰
Belgium lakossága a becslések szerint 2025-re 10,9 millió körül lesz. A lakosság 2009–2010 között évi 0,81%-kal nőtt.
Etnikai megoszlás
Mivel Belgium Nyugat-Európa központjában helyezkedik el, az utóbbi két évezredben számos kultúra és nép átjáróháza volt. A kelta, római, germán, francia, holland, spanyol és osztrák népek valóságos olvasztótégelye.
A belga lakosság 86%-a flamand vagy vallon, 9%-a olasz, marokkói, francia, török, német vagy holland, és 5%-a egyéb más nemzetiségű.
A vallásos lakosok többsége katolikusnak vallja magát mind a vallonok, mind a flamandok körében.
A Sonecom intézet 2008-as felmérése szerint[14] a vallonok 46%-a vallja magát katolikusnak, 17%-a ateistának, 10%-a pedig agnosztikusnak. A francia nyelvű közösség 12%-a viszont muzulmán; arányuk Brüsszelben 33%-os. Más szempontból vizsgálva a frankofonok 68%-a vallja magát hívőnek, közülük 25% gyakorolja is vallását, 42% viszont nem gyakorló hívő.
A belga püspöki kar felkérésére a Leuveni Katolikus Egyetem által készített felmérés szerint[15] a belgák 7%-a vesz részt hetente legalább egy misén, és házasságkötések 27%-a történik az oltár előtt. A keresztelők aránya az 1998-as 65%-ról 57%-ra esett vissza.
A templomba járók aránya régiónként erősen változó. Egyes vidéki flamand körzetekben ez 90%-os, a nagyvárosokban viszont helyenként alig észlelhető.
Belgium kettős kulturális határt képez a germán és latin nyelvű népek között, ezért nyelvileg megosztott. Belgiumnak három hivatalos nyelve van: a holland (valójában a holland nyelv flandriai változata, amelyet a belgák mindkét nyelvi régióban flamand nyelvnek is neveznek), a francia és a német, ám ezek hivatalos használata területileg van szabályozva. Flandriában kizárólag a holland számít hivatalos nyelvnek, Vallónia francia nyelvű területein a francia, és német nyelvű területein pedig a német és a francia. Brüsszelben mind a holland, mind a francia hivatalos nyelv. A Brüsszel környéki települések speciális szabályozásban részesülnek, itt ugyanis a lakosság többsége vagy jelentős hányada francia nyelvű (főleg ide betelepült gazdag vallonok), de közigazgatásilag történelmi-földrajzi okokból kifolyólag Flandriához tartoznak. Ezeken a településeken a holland a hivatalos nyelv, de a lakosok írásban kérvényezhetik, hogy hivatalos ügyeiket franciául intézhessék. Ezt a kérvényt évente újra be kell nyújtani. Ennek a speciális szabályozásnak a véglegessége vitatott: a flamandok szerint a rendszer kifutó szabályozás (előbb-utóbb véget kell érnie, tehát a betelepült franciaajkúak is tanuljanak meg hollandul), a vallonok szerint viszont örökös kiváltság (ami reményeik szerint végül is ezen településeknek Brüsszelhez való csatolását fogja eredményezni). A lakosság több mint fele holland ajkú, a francia a második nyelv, a német anyanyelvű emberek száma kevesebb mint 1%.
A népesség 59%-a, 6,18 millió fő északon, nagyrészt a flandriai részen hollandul beszél. A francia nyelvet a népesség 40%-a beszéli: 3,29 millió a déli Vallon Régióban (vallonok) és egy kb. 0,88 milliós lakosság a hivatalosan kétnyelvű Brüsszel fővárosi régióban (brüsszeli franciák), vagyis a brüsszeliek 85-90%-a. Csak a kisebbség beszél itt hollandul, annak ellenére, hogy ez volt a helyi nyelv még nem sokkal Belgium függetlenné válása előtt is.
A Belgiumban beszélt holland (flamand) és a belga–francia nyelv szókészletében és szemantikájában kisebb különbségek találhatók a Hollandiában beszélt holland és Franciaországban beszélt francia nyelvhez képest. Sokan beszélik még a flamand dialektusait is. A francia nyelvvel rokon vallon nyelvet azonban, amely valamikor a vallon terület fő dialektusa volt, csak elvétve, nagyrészt az idősek beszélik és értik. Ezt a franciát olyan más dialektusaihoz hasonlóan, mint a pikard és limburgi, már nem használják a társalgási nyelvben.
A belgák kevesebb mint egy százaléka, kb. 70 000 ember német nyelvű közösségben él a Vallon Régió keleti részén, főleg a német határ mentén. Lásd: Belgium német nyelvközössége.
A nyelvi diverzitás gyakran vezet politikai és kulturális konfliktushoz, és leképeződik Belgium komplex kormányzati rendszerében, politikatörténetében.
Szociális rendszer
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
Az 1973-as és az 1979-es olajválságok hosszas recesszióba taszították a belga ipart, amiből az acélgyártás egészen máig nem is tért magához. Azóta is folyamatosan csökken az acélipari termelés, ami jelentősen gátolja Vallónia tartomány fejlődését.
Az 1980-as és 90-es években az ország gazdasági centruma folytatta észak felé tolódását a flandriai vidékekre. Manapság az ipar a népes flamand részen van, északon.
Az 1980-as évek végére Belgium makroökonómiai politikája kumulatív kormányzati adósságot eredményezett (12%). Jelenleg a büdzsé egyensúlyban van és az adósság a GDP 87,53%-a. 2005-ben a valós növekedés kb 1,5% volt míg az OECD prognózisa 2006-ra 2,9%.
Belgiumnak különösen nyitott a gazdasága. A kikötők, csatornák, vasutak és utak kitűnő közlekedési infrastruktúráját fejlesztette ki, hogy integrálja iparát minden szomszédjával. Az antwerpeni kikötő a második legnagyobb európai kikötő, és Zeebrugge, Brugge modern kikötője is fontos európai kikötőállomás. Az EU egyik alapító tagjaként Belgium erősen támogatja az EU hivatalok kiterjesztését, hogy integrálja a taggazdaságokat. 1999-ben Belgium bevezette az eurót, az egységes európai fizetőeszközt, mely 2002-ben felváltotta a belga frankot.
2015-ös adat alapján a munkatermelékenység szintje itt volt az egyik legmagasabb Európában.[28]
Mezőgazdaság
Fő termények és áruk:[29] cukorrépa, burgonya, búza, saláta, kukorica, árpa, körte; tej, sertéshús, baromfi.
Ipar
Olyan alapanyagokat és félkész termékeket importál, amelyeket tovább dolgoznak fel és újra exportálnak. Mindazonáltal a legtöbb hagyományos ipari ágazat is képviselteti magát a gazdaságban, pl. a vegyszergyártás, az élelmiszerfeldolgozás, az autógyártás, a gépgyártás, de a gyógyszeripar, az elektronikai ipar is, stb.[29]
Külkereskedelem
A belga gazdaság erősen külkereskedelem-orientált, különösen a magas hozzáadott értékű termékekben.
A fő importáruk: élelmiszer, gépek, nyers gyémánt, kőolaj és kőolajszármazékok, kemikáliák, ruházat és kiegészítők, illetve textíliák.
Fő exportcikkei: gépkocsi, élelmiszerek és élelmiszertermékek, csiszolt gyémánt, textíliák, műanyagok, petrolkémiai termékek, vas, acél és egyéb fémek. 1922 óta Belgium és Luxemburg egyöntetű kereskedelmi piacot alkot határ- és valutaunióval, Belga–Luxemburgi Unió néven.
Belgium kulturális élete, az ország nyelvi felosztásának megfelelően, két külön területre, a flamand és a vallon közösségek kulturális életére bontható fel. Bár lényegében a vallon és a flamand kultúra nagyon hasonló, de a meglévő és várhatóan fokozódó különbségek miatt nem lehet egységes belga kultúráról, belga társadalmi életről, belga médiáról vagy akár pártrendszerről beszélni. Még a belga katolikus egyház is, amely egyike a kevés megmaradt közös nemzeti intézményeknek, a nyelvi megosztásnak megfelelően módosította az egyházmegyék határait.[31][32][33] A szövetségi állam kialakításának folyamata során számos mesterséges korlátot is emeltek a közös kultúra kialakulása elé: az 1970-es évek óta nincsenek kétnyelvű egyetemek (a Királyi Hadtudományi Akadémia kivételével), a közszolgálati televízió és rádió két külön regionális csoportra bomlott fel, minden régióban külön pártok képviselik a szocialistákat, a kereszténydemokratákat és a liberálisokat.[34] Ma már nincsen egyetlen nagy kulturális vagy tudományos szervezet sem, amelyben mindkét közösség tagjai egyformán részt vesznek és az országot korábban összetartó erők – a katolikus vallás és a hollandok iránti ellenszenv – is egyre kisebb szerepet játszik a mindennapi életben.[35]
A mai politikai és kulturális megosztottság ellenére Belgium, illetve korábban Németalföld jelentős kulturális centrum volt, amely a középkor és az újkor során jelentős befolyást gyakorolt az európai művészet és kultúra fejlődésére.
Belgium oktatási rendszerét a három közösség felügyeli és nagyrészt azok is finanszírozzák. A szövetségi kormány csak néhány alapvető kérdésben jogosult dönteni (mint pl. az iskolakötelezettség alsó és felső határa), illetve hozzájárul a közösségi iskolák fenntartásához. A három közösség iskolarendszere lényegében megegyezik, kis helyi különbségekkel:
közösségi iskolák: ezeket az egyes közösségek tartják fenn és felügyelik
támogatott állami iskolák: ezeket a közösségek pénzügyi támogatásban részesítik, de az egyes települési önkormányzatok működtetik
támogatott magániskolák: a közösségek pénzügyileg támogatják ezeket az iskolákat, amelyeket szervezetek (nemritkán a katolikus egyház) üzemeltetnek
Az utóbbi csoportba tartozik a legtöbb iskola. Az iskolakötelezettség alsó kora 6, felső kora 18 év. Egy 2003-as tanulmányban a belga tanulók jó eredményt értek el, jelentős regionális különbségekkel: a flamand iskolákban tanulók eredményei felülmúlták a német közösség által üzemeltetett iskolák tanulóinak eredményeit, akik felülmúlták a francia közösség tanulóinak eredményeit.
Az iskolák és az oktatási rendszerek között megnyilvánuló különbségek miatt számos francia nyelvű szülő adja flamand iskolába gyermekeit, elsősorban Brüsszel környékén, illetve a kétnyelvű településeken.
A felsőoktatás is a flamand, illetve a francia közösség kompetenciája. A középiskolai diplomával rendelkezők általában szabadon iratkozhatnak be bármelyik egyetemre, bár egyes egyetemek (orvosi, mérnöki, művészeti) felvételi vizsgákat szerveznek. A felsőoktatás 3 évig (főiskolai diploma) vagy 5 évig (egyetemi diploma) tart. Belgium legnevesebb egyetemei a holland tannyelvű Leuveni Katolikus Egyetem (amelynek magyar kollégiuma a Collegium Hungaricum), a Brüsszeli Szabadegyetem (francia és holland tannyelvű), a Genti Egyetem és a francia tannyelvű Université Catholique de Louvain
A belga konyhának, bár nem olyan jól ismert, mint a déli szomszéd, mégis meglehetősen jó hírneve van.[36][37] Számos kiemelkedő belga étterem található meg a leghíresebb éttermi útmutatók, mint pl. a Guide Michelin lapjain.[38]
Flamand-Brabant tartomány egyik európai szinten elismert terméke a flamand asztali szőlő vagy belga csemegeszőlő, amelyet üvegházban termesztenek, egyes fajták pedig hatalmas, akár két kilós fürtöket is teremnek. A belgák emellett imádják a gofrit (gaufres / waffle) és a sült krumplit, amelyet - angol nevével ellentétben (french fries) - a belgák találtak fel, és az első világháborúbanLille környékén állomásozó amerikai katonák révén kapta nevét. A nemzeti konyha specialitásai még a kagylók, amelyeket zöldséges-tejszínes-fehérboros lében megpárolva, sült krumplival tálalnak, illetve a steak, szintén sült krumplival esznek.[39][40][41][42]
Belgium másik ismert terméke a csokoládé, illetve a csokoládéalapú pralinék. A legismertebb márkák a Callebaut, Côte d'Or, Neuhaus, Leonidas, Guylian, Galler és Godiva, amelyeket világszerte mindenhol árulnak.
Az italok terén leghíresebbek a belga sörök, amelyekből 500 fajtát készítenek ma is. Ezek közül sokat csak Belgiumban gyártanak, mint pl. a híres apátsági söröket. A Westvleteren apátság által előállított trappista típusú sört a világ egyik legjobbjaként tartják számon.[43]
A világ legnagyobb sörtermelőjének, az Anheuser-Busch InBev vállalatnak is Belgiumban, Leuven városban van a központja.[44]
Ünnepnapok
Belgiumban 10 hivatalos munkaszüneti nap van:
január 1.: Újév
március/április: Húsvét hétfő
május 1.: a munka ünnepe
május-június: Áldozócsütörtök (a húsvét utáni hatodik csütörtök)
június: Pünkösd hétfő (a húsvét utáni hetedik hétfő)
július 21.: Belgium nemzeti ünnepnapja (I. Lipót trónra lépésének évfordulója),
November 15-én ünnepli Belgium a Király Napját (eredetileg a Dinasztia Napja). Első alkalommal 1866-ban került sor erre a megemlékezésre, amelyet az első belga uralkodó emlékére Szt. Leopold napjára szerveztek. A jelenlegi uralkodó, Fülöp király, hagyományosan nem vesz részt az ünnepi misén és a nap során szervezett megemlékezéseken, a királyi palota előtt elhaladó katonai díszmeneten, illetve a szövetségi parlamentben szervezett ünnepi ülésen. A nap a közalkalmazottaknak munkaszüneti nap.
Sport
Belgiumban a labdarúgás és a kerékpározás a legnépszerűbb sportágak.[46]
Labdarúgás
Jean-Marie Pfaff, a belga labdarúgó-válogatott korábbi kapusa, a labdarúgás történelmének legnagyobb kapusai közé tartozik.[47] Belgium nemrég Hollandiával közösen igyekezett elnyerni a 2018-as FIFA-világbajnokság rendezési jogát.[48] Mindkét ország rendezett már labdarúgó-Európa-bajnokságot. Belgium legutoljára 1972-ben volt a bajnokság házigazdája.
A teniszben Kim Clijsters és Justine Henin a legkiemelkedőbb belga játékosok, mindkettőt megválasztotta a WTA az év játékosának és egy időben a női teniszezők ranglistájának élén álltak. Klijsters 2007-ben visszavonult, gyermeket szült, de 2009-ben visszatért és harmadik tornáját, az US Open bajnokságot megnyerte.
Ötszörös Tour de France-győzelmével és számos más versenyen elért eredményeivel minden idők legeredményesebb belga kerékpárosa Eddy Merckx.[49] 1972-ben felállított sebességi rekordját 12 évig nem tudták megdönteni.
Belgium és Hollandia között a föld alatt máshol húzódik a határ, mint a felszínen. Ugyanis a két állam 1950-ben megegyezett abban, hogy a szénbányákat ne vágja ketté a határ.[50]
↑Belgium — Arts and cultural education. Compendium of Cultural Policies and Trends in Europe, 8th edition. Council of Europe / ERICarts, 2007. [2007. augusztus 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. május 8.)
↑Belgium Cuisine. About.com: French Cuisine. About, Inc., a part of The New York Times Company, 2007. [2007. május 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. május 15.)
↑Belgium. Global Gourmet. [2007. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. augusztus 12.)
↑Mussels. Visit Belgium. Official Site of the Belgian Tourist Office in the Americas, 2005. [2007. február 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. augusztus 12.)
↑A sörivók ízlése meglehetősen egyedi, országonként is változó, de a Westvleteren 12 típusú sör az egyik általánosan kedvelt és elismert belga sör. A BeerAdvocate.com és a RateBeer.com weboldalak látogatói igen nagy becsben tartják a Westvleteren 12 sört, általában igen magas pontszámot adnak rá, a Westvleteren 8 és a Blonde (világos sör) szintén igen előkelő helyezést kaptak.
↑
InBev (2011). "Anheuser-Busch InBev Company Profile". Sajtóközlemény. Elérés: 2011-06-17. “Anheuser-Busch InBev is a publicly traded company (Euronext: ABI) based in Leuven, Belgium.”
↑Belga ünnepnapok. [2007. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. augusztus 24.)
1 Az Európai Unió tagja 2 Európán kívüli függőségekkel és területekkel is rendelkezik 3 Földrajzilag Délnyugat-Ázsiához tartozik, de az Európai Unió tagja 4 Földrajzilag a területe nagyobb vagy döntő része Ázsiához tartozik 5 Földrajzilag Délnyugat-Ázsiához tartozik, de szociológiai és politikai tekintetben Európa része. 6 Földrajzilag Észak-Amerikához tartozik, de politikailag a Dán Királyság része
American boxer For other uses, see Michael Lee. Mike LeeLee at Barclay's Center following KO of Joe Gardner on Jan. 16, 2016StatisticsReal nameMichael Gene LeeWeight(s) Super middleweight Light heavyweight Height6 ft 0 in (183 cm)Reach74 in (188 cm)NationalityAmericanBorn (1987-06-17) June 17, 1987 (age 36)Downers Grove, Illinois, U.S.StanceOrthodoxBoxing recordTotal fights22Wins21Wins by KO11Losses1 Michael Gene Lee (born June 17, 1987) is an American profession...
Untuk novel dengan judul yang sama, lihat Mo Dao Zu Shi. Mo Dao Zu ShiGenreXianxiaAksiPetualanganMisteriKomediSupernaturalShounen AiPembuatMo Xiang Tong XiuBerdasarkanMo Dao Zu Shioleh Mo Xiang Tong XiuDitulis olehLiang ShaSutradaraXiong KePengarah kreatifShen LinPengisi suaraZhang JieBian JiangLagu pembukaZui Meng Qian Chen oleh Lin ZhixuanLagu penutupWen Qin oleh Yin LinBu Xian oleh S.I.N.GShao Nian Ru Gu oleh R1SEPenata musikSun YujingWen TengKun ShuoNegara asalChinaBahasa asliMandar...
1988 Turkish constitutional referendum 25 September 1988 (1988-09-25) Should the 1989 Turkish local elections be held a year earlier?Results Choice Votes % Yes 8,034,933 35.00% No 14,921,945 65.00% Valid votes 22,956,878 96.66% Invalid or blank votes 793,995 3.34% Total votes 23,750,873 100.00% Registered voters/turnout 26,739,227 88.82% Results by provinceConstitutional history ofTurkeyFirst Ottoman Parliament Constitutional documents Charter of Alliance Edict of Gülhane Edic...
Football tournamentUNCAF Interclub CupOrganizing bodyUNCAFFounded1971Abolished2007RegionCentral AmericaNumber of teams16Last champion(s) Motagua(1st title)Most successful club(s) Saprissa(5 titles)Websiteuncafut.com The UNCAF Club Tournament was an annual international football competition held in the UNCAF region (Central America). The competition was open to the leading domestic club teams in the region. The winners of each national league qualified automatically. It also provided qualifica...
عمر بن شبة معلومات شخصية تاريخ الميلاد سنة 789 تاريخ الوفاة 877 الحياة العملية المهنة مؤرخ تعديل مصدري - تعديل أبو زيد عمر بن شَبَّة النميري البصري المولود سنة 173هـ والمتوفى سنة 262هـ، محدث ثقة ومؤرخ.[1][2][3] سيرته أجمع كل من ترجم له على أنه صادق اللهجة، غير مد
Tsukuyomi (Jepang: 月夜見) atau dilafalkan Tsukuyomi-no-Mikoto (月夜見の尊) adalah dewa bulan atau sang penguasa waktu malam menurut mitologi Jepang.[1] Ia merupakan satu dari “Tiga Anak Suci” dan saudara laki-laki dari Amaterasu, sang dewi matahari dan Susanoo, sang dewa petir. Lukisan Tsukuyomi-no-Mikoto. Tsukuyomi terlahir dari mata kanan Izanagi ketika Ia melakukan pembersihan sepulang dari neraka.[2] Tetapi dalam kisah lain disebutkan ia terlahir dari kaca...
جامعة كاشغر معلومات التأسيس 1962 الموقع الجغرافي البلد الصين إحصاءات الموقع الموقع الرسمي تعديل مصدري - تعديل جامعة كاشغر ((بالصينية: 喀什大学), (بالأويغورية: قەشقەر ئۇنىۋېر سىتېتى))، هي إحدى الجامعات الوطنية في إقليم سنجان المتمتع بالحكم الذاتي في جمهورية ال...
تاكاديرت تقسيم إداري البلد المغرب الجهة سوس ماسة الإقليم تيزنيت الدائرة أنزي الجماعة القروية اثنين أداي المشيخة أداي السكان التعداد السكاني 77 نسمة (إحصاء 2004) • عدد الأسر 16 معلومات أخرى التوقيت ت ع م±00:00 (توقيت قياسي)[1]، وت ع م+01:00 (توقيت صيفي)[1] تعديل مص...
Russian Soviet historian, revolutionary and writer (1868–1932) M.N. Pokrovsky (1868–1932), Soviet historian. Mikhail Nikolayevich Pokrovsky (Russian: Михаи́л Никола́евич Покро́вский; August 29 [O.S. August 17] 1868 – April 10, 1932) was a Russian Marxist historian, revolutionary and a Soviet public and political figure. One of the earliest professionally trained historians to join the Russian revolutionary movement, Pokrovsky is regarded as...
U Sports men's soccer championshipCurrent season, competition or edition: 2023 U Sports Men's Soccer ChampionshipSportAssociation footballFounded1972; 51 years ago (1972)Inaugural season1972Organising bodyU SportsNo. of teams8CountryCanadaMost recentchampion(s)Cape Breton Capers (2nd title)Most titlesUBC Thunderbirds (13 titles)Official websiteusports.ca/en/championships/soccer/m The U Sports Men's Soccer Championship is a Canadian university soccer tournament conducted ...
Quinario anonimo Dea Roma Dioscuri al galoppo Il quinario (latino quinarius) era una piccola moneta romana d'argento il cui valore era pari a metà denario. Il quinario fu battuto per un breve periodo, accanto al sesterzio d'argento, dopo l'introduzione del denario nel 211 a.C. In questo momento il quinario era valutato 5 assi, e caratterizzato dal segno V . La moneta fu reintrodotta nel 101 a.C. per rimpiazzare il vittoriato, e questa volta fu valutato pari a 8 assi a causa della rivalutazio...
ArduCopterDeveloper(s)ArduPilot Development Team and CommunityStable release3.5.7 / July 2018 Operating systemCross-platformTypeUnmanned aerial vehicleLicenseGPLv3Websitehttp://ardupilot.org/copter/ ArduPilot:Copter previously named APM:Copter or ArduCopter is the multicopter unmanned aerial vehicle version of the open-source ArduPilot autopilot platform. The free software approach from ArduCopter is similar to that of the Paparazzi Project and PX4 autopilot where low cost and availability en...
American baseball player and coach (born 1982) Baseball player Rickie Weeks Jr.Weeks with the Milwaukee Brewers in 2013Milwaukee Brewers – No. 23Second baseman / Associate managerBorn: (1982-09-13) September 13, 1982 (age 41)Altamonte Springs, Florida, U.S.Batted: RightThrew: RightMLB debutSeptember 15, 2003, for the Milwaukee BrewersLast MLB appearanceJune 6, 2017, for the Tampa Bay RaysMLB statisticsBatting average.246Home runs161Runs batted in474 TeamsA...
Voce principale: Unione Sportiva Dilettantistica Cavese 1919. Società Sportiva CaveseStagione 1981-1982Sport calcio Squadra Cavese Allenatore Pietro Santin Presidente Isidoro Sica Serie B14º posto Coppa ItaliaFase a gironi Maggiori presenzeCampionato: Paleari (38)Totale: Paleari (42) Miglior marcatoreCampionato: Sartori (6)Totale: Sartori (6) StadioStadio comunale 1980-1981 1982-1983 Si invita a seguire il modello di voce Questa voce raccoglie le informazioni riguardanti la Società Sp...
Species of ray-finned fish Royal knifefish Conservation status Near Threatened (IUCN 3.1)[1] Scientific classification Domain: Eukaryota Kingdom: Animalia Phylum: Chordata Class: Actinopterygii Order: Osteoglossiformes Family: Notopteridae Genus: Chitala Species: C. blanci Binomial name Chitala blanci(d'Aubenton, 1965) The royal knifefish or Indochina featherback, Chitala blanci, is a species of ray-finned fish in the family Notopteridae found in the Mekong basin in Cambodia...
Alexander and the Terrible, Horrible, No Good, Very Bad DayPoster resmiSutradaraMiguel ArtetaProduserShawn LevyDan LevineLisa HensonSkenarioRob Lieber[1]BerdasarkanAlexander and the Terrible, Horrible, No Good, Very Bad Dayoleh Judith ViorstRay CruzPemeranEd OxenbouldSteve CarellJennifer GarnerDylan MinnetteKerris DorseyBella ThornePenata musikChristophe BeckSinematograferTerry StaceyPenyuntingPamela MartinPerusahaanproduksiWalt Disney Pictures21 Laps EntertainmentThe Jim Henson...
Paghimo ni bot Lsjbot. Alang sa ubang mga dapit sa mao gihapon nga ngalan, tan-awa ang Chorreras. 23°33′13″N 99°20′05″W / 23.55365°N 99.33479°W / 23.55365; -99.33479 Chorreras Suba nga anhianhi Nasod Mehiko Estado Estado de Tamaulipas Gitas-on 655 m (2,149 ft) Tiganos 23°33′13″N 99°20′05″W / 23.55365°N 99.33479°W / 23.55365; -99.33479 Timezone CST (UTC-6) - summer (DST) CDT (UTC-5) GeoNames 868606...
Bunkerji v AlbanijiBunkerët në Shqipëri Albanija Eden od 173.000 bunkerjev v Albaniji iz obdobja Enverja Hoxhe za zaščito pred morebitnim napadom tuje sile.VrstabunkerInformacije o nahajališčuStanjeniso v uporabi ali predelaniZgodovina nahajališčaZgrajeno1967 do 1986ZgradilNarodna socialistična republika AlbanijaV uporabi1967–1991Gradbenimaterialibeton, jekloUničenodelno Bunkerji v Albaniji so vseprisoten pomnik v državi, saj stoji povprečno 5,7 bunkerja na vsak kvadr...