1922
Ez a szócikk az 1922. évről szól. Az 1922-es számról szóló cikket lásd itt: 1922 (szám) .
Évszázadok : 19. század – 20. század – 21. század
Évtizedek : 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek
Évek : 1917 – 1918 – 1919 – 1920 – 1921 – 1922 – 1923 – 1924 – 1925 – 1926 – 1927
Események
Határozott dátumú események
január 25. – A Szlovák Néppárt a nemzetgyűlésben beterjeszti első hivatalos tervezetét Szlovákia autonómiájának törvénybe iktatására.[1]
február 1. – Kazys Grinius litván miniszterelnök lemond tisztéről.[2]
február 2. – A Nagyatádi Szabó István vezette Országos Kisgazda- és Földműves Párt és a kormányon levő KNEP egyesülésével létrejön az Egységes Párt (EP), hivatalos nevén Keresztény-Keresztyén Földmíves-, Kisgazda- és Polgári Párt.
február 3 –10. – Általános bányászsztrájk Csehszlovákiában a bérek csökkentése ellen.[1]
március 2. – Bethlen István rendeleti úton életbe lépteti az új választási törvényt, leszűkítve ezzel a választásra jogosultak körét.[3]
március 17. – Lengyelország barátsági szerződéseket köt Lettországgal , Észtországgal és Finnországgal a Szovjet-Oroszország elleni védelem érdekében.[4]
április 1. – Mindössze 34 évesen, Madeira szigetén, nem sokkal dél után, spanyolnáthában meghal IV. Károly magyar király . (Károly halála után a 9 és fél éves Habsburg Ottó lett a trónörökös, aki 18 éves korában a Habsburg-dinasztia fejévé is vált.) [5]
április 5. – IV. Károly magyar király temetése a funchali Miasszonyunk-templomban , az európai uralkodóházak és államok főbb képviselői nélkül, a helyiek és a közeli hozzátartozók szűk körében. (A szertartást a helyi püspök celebrálta.) [5]
április 12. – Magyarország és Finnország kapcsolatai diplomáciai szintre emelkednek.[6]
április 16. – A weimari köztársaság és az Oroszországi Szovjet Köztársaság külügyminiszterei aláírják a rapallói egyezményt a diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatok felvételéről. Az egyezmény a szovjet állam (1922. december 30-tól Szovjetunió ) első hivatalos elismerése volt.
április 23. – A Nagy Török Nemzetgyűlés megfosztja VI. Mehmed szultánt a trónjától.
április 28. – Centralista célzatú közigazgatási reform a Szerb–Horvát–Szlovén Királyságban , amely a kialakított 33 közigazgatási egységet közvetlenül Belgrádnak rendeli alá.[7]
Mikófalvai Passió
május 1. – Megrendezik az első magyarországi passiójátékot Mikófalván. (1922 áldozócsütörtökétől szeptember 17-ig, huszonöt előadáson mintegy huszonötezer ember látta a Passiót.)
május 5. – A genfi konvenció döntése Felső-Szilézia ügyében, mely szerint Lengyelországnak 3 évig vámmentesen kell szenet szállítani Németországba .[4]
május 20. – Agrárreform a Szerb–Horvát–Szlovén Királyságban. (A nagybirtokokat 100–500 hektár felett – kárpótlás ellenében – felosztják.) [7]
június 1. – Megjelenik a csehszlovákiai magyar ellenzéki pártok Magyarországról is támogatott központi napilapja, a Prágai Magyar Hírlap .[1]
június 5. – Csehszlovákia és az Oroszországi Szovjet Köztársaságok Szövetsége ideiglenes szerződést ír alá a gazdasági kapcsolatokról.[1]
június 7. – Amerikai hadihajók tűz alá veszik Samsunt Észak-Törökországban (török függetlenségi háború ).
június 24. – Meggyilkolják Walther Rathenau német külügyminisztert.[8]
július 24. – Újból fellángol a nyugat-magyarországi felkelés Burgenlandban a Rongyos Gárda vezetésével, amely sokkal inkább Horthy-ellenes álláspontot képvisel és Lajtabánság nem áll vissza.
július 25. – A mosonbánfalvi összecsapás a rongyosok és az osztrák rendőri alakulatok között.
július 31. – Csehszlovákiában befejezi működését az utolsó magyar főiskola, a kassai jogakadémia .[1]
augusztus 15. – Horthy Miklós kormányzó vitézzé avatja idősebbik fiát, Istvánt .[9]
augusztus 31. – A második csehszlovák–jugoszláv szövetségi szerződés.[7]
szeptember 11. – görög coup d'etat [10]
szeptember 18. – Magyarországot felveszik a Népszövetségbe .
szeptember 26. – Lengyelországban törvényt hoznak a legnagyobb hazai nemzetiség, az ukránok érdekében.[4]
október 7. – Csehszlovákiában Antonín Švehla vezetésével új kormány alakul.[1]
október 11. – A kemalista török vezetés és az antant Mudanjában fegyverszünetet köt.[11]
november 1. – Törökországban eltörlik a szultanátust.
november 4. – Howard Carter brit amatőr régész felfedezi Tutanhamon egyiptomi fáraó sírját a Királyok völgyében . (Miután leástak 12 lépcsőfokot – és megtisztították a teljes bejáratot – ráleltek a sír bejáratára, Carter két nappal később, november 26-án belépett a sírba, és megtalálta a 3200 éven átháborítatlanul őrzött titkot.) [12]
november 5. – A nemzetgyűlési választások lengyelországban . (A jobboldali pártok választási blokkja, a Nemzeti Egység Keresztény Szövetsége (Chjena) a szavazatok 28,8%-ával 169 mandátumot szerez, ugyanakkor a Piast Párt 12,9%-kal 70 mandátumot, a nemzeti kisebbségek blokkja 15,1%-kal 66 mandátumot, a Lengyel Néppárt Felszabadítás Frakciója 10,9%-kal 49 mandátumot, a Lengyel Szocialista Párt 10,11%-kal 41 mandátumot, a Nemzeti Munkáspárt 5,3%-kal 18 mandátumot, míg a kommunisták csak 2 mandátumra tesznek szert a szavazatok 1,43%-ával.) [4]
november 15. – A Távol-keleti Köztársaság felvételét kéri a szovjet köztársaságok közé.
november 17. – VI. Mehmed száműzetésbe távozik Olaszországba .
november 18. – Csehszlovákiában megalakul a Národní hnuti (Nemzeti mozgalom) nevű cseh fasiszta szervezet.[1]
november 19.
december 9. – Lengyelországban a köztársasági elnöknek jelölt Józef Piłsudski visszalép.[4]
december 16. – Lengyelországban a Nemzeti Demokrata Párt tagja, Eligiusz Niemiadowski halálos merényletet követ el az újonnan megválasztott köztársasági elnök, Gabriel Narutowicz ellen. (Az új lengyel kormány megalakításával Władysław Sikorski tábornokot bízzák meg.) [4]
december 20. – Lengyelországban az új köztársasági elnöknek Stanisław Wojciechowskit , a centrum jelöltjét választják meg.[4]
december 28. – Kolozsváron a Magyar Nemzeti Párt és a Magyar Néppárt egyesülésével megalakul az Országos Magyar Párt.[14]
december 30. – Vlagyimir Iljics Lenin ünnepélyesen bejelenti a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének, a Szovjetuniónak a megalakulását.
Határozatlan dátumú események
Az év témái
május 21. – megjelenik a moszkvai moziban Dziga Vertov első Kino-pravdá -ja, a havi híradó. Az egész Szovjetuniót járják az operatőrök, hogy dokumentálják a szocializmus építését.
A magyar filmes emigrációs hullámnak köszönhetően Bécsben 38 filmművész dolgozik, míg budapesti filmgyárak külföldieket szerződtetnek.
A legtöbb budapesti mozi amerikai tulajdonba kerül. Az I. világháború alatt betiltott amerikai, francia és olasz filmek elöntik a pesti vásznakat.
Foolish Wives (Szeszélyes asszonyok) – rendező és főszereplő Erich von Stroheim
Nosferatu – rendező F.W. Murnau és főszereplő Max Schreck
Oliver Twist – főszereplő Jackie Coogan
Robin Hood – rendező Allan Dwan és főszereplő Douglas Fairbanks
Balogh Béla – Beszéljen a papájával , Mozibolond
Deésy Alfréd – Székelyvér , Petőfi , Őfensége inkognitóban , Ludas Matyi
Bolváry Géza – Meseország
1922 a zenében
Az MTK nyeri az NB 1 -et. Ez a klub kilencedik bajnoki címe.
Születések
január 1. – Farkas Antal magyar színművész († 2010 )
január 2. – Vertel József grafikusművész, bélyegképtervező († 1993 )
január 3. – Keresztesi Béla erdőmérnök, az MTA tagja († 2001 )
január 9. – Sághy Vilmos magyar agrárközgazdász, szakpolitikus († 1999 )
január 3. – Nemes Nagy Ágnes költő, műfordító († 1991 )
január 11. – Telegdi Bálint Wolf-díjas kísérleti részecskefizikus , az MTA tiszteleti tagja († 2006 )
január 16. – Csorba István színész († 1981 )
január 17. – Bakos Ferenc nyelvész († 1996 )
január 17. – Betty White amerikai színésznő († 2021 )
január 21. – Telly Savalas amerikai színész. Neve mindörökre összeforrott az általa alakított Kojak kal († 1994 )
február 2. – Faragó József néprajzkutató († 2004 )
február 5. – Szepesi György magyar rádiós sportkommentátor, újságíró, sportvezető († 2018 )
február 10. – Göncz Árpád író, műfordító , jogász, köztársasági elnök († 2015 )
február 15. – Jožef Smej maribori püspök († 2020 )
március 1. – Jichák Rabin Nobel-díjas izraeli politikus, miniszterelnök († 1995 )
március 3. – Hidegkuti Nándor világhírű magyar labdarúgó, az Aranycsapat kiemelkedő csatára († 2002 )
március 7. – Csányi György olimpiai bronzérmes, Európa-bajnok atléta († 1978 )
március 12. – Jack Kerouac amerikai író († 1969 )
március 18. – Pécsi Sándor kétszeres Kossuth-díjas magyar színművész († 1972 )
március 19. – Polinszky Károly vegyészmérnök, az MTA tagja, 1974–1980-ban Magyarország oktatásügyi minisztere († 1998 )
március 23. – Ugo Tognazzi olasz színész és rendező († 1990 )
április 3. – Doris Day amerikai énekesnő, színésznő († 2019 )
április 16. – Párdi Imre magyar politikus, az Országos Tervhivatal elnöke (1967–1973)
április 19. – Erich Hartmann német katonatiszt, minden idők legeredményesebb (352 légi győzelem ) vadászpilótája († 1993 )
április 21. – Holl Béla piarista szerzetes, irodalomtörténész († 1997 )
április 22. – Petőházi Gábor magyar agrármérnök, politikus († 1978 )
május 21. – Fehér Klára író, újságíró († 1996 )
május 27. – Christopher Lee angol színész († 2015 )
június 2. – Kiss Lajos nyelvész, szlavista, a magyar helynév-etimológiai kutatások úttörő alakja, az MTA tagja († 2003 )
június 3. – Alain Resnais francia filmrendező († 2014 )
június 10. – Judy Garland amerikai színésznő, énekesnő († 1969 )
június 14. – Kevin Roche ír származású amerikai Pritzker-díjas építész († 2019 )
június 19. – Aage Niels Bohr Nobel-díjas dán magfizikus , a Nobel-díjas Niels Bohr fizikus fia († 2009 )
július 10. – Jake LaMotta , amerikai profi ökölvívó († 2017 )
július 15. – Leon Max Lederman Nobel-díjas fizikus († 2018 )
július 27. – Szilágyi Lajos magyar általános mérnök, építésügyi szakpolitikus
július 30.
augusztus 2. – Agárdy Gábor a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész († 2006 )
augusztus 8. – Reich Károly Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas grafikus († 1988 )
augusztus 15. – Tilli Endre olimpiai bronzérmes, világbajnok tőrvívó († 1958 )
augusztus 18. – Alain Robbe-Grillet francia regény -, esszé - és filmíró , a becsületrend lovagja († 2008 )
augusztus 22. – Miloš Kopecký cseh színész († 1996 )
szeptember 1. – Vittorio Gassman Oscar-díjas olasz színész († 2000 )
szeptember 8. – Tomanek Nándor Jászai Mari-díjas magyar színművész († 1988 )
szeptember 16. – Guy Hamilton brit rendező († 2016 )
szeptember 19. – Majtényi Erik romániai magyar költő, író, szerkesztő, műfordító († 1982 )
szeptember 27. – Arthur Penn amerikai rendező († 2010 )
október 1. – Jang Csen-ning kínai-amerikai fizikus , aki a statisztikus fizika és a szimmetriaelvek területén dolgozott
október 7. – Polcz Alaine író, pszichológus († 2007 )
október 7. – Wagner Nándor szobrász, festő († 1997 )
október 13. – Rózsa György könyvtáros, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára és az ENSZ genfi könyvtára főigazgatója († 2005 )
október 13. – Schweitzer József országos főrabbi († 2015 )
október 23. – Bálint Ágnes író, szerkesztő, dramaturg († 2008 )
október 27. – Michel Galabru , francia születésű színész († 2016 )
október 31. – Barbara Bel Geddes amerikai Golden Globe- és Emmy-díjas színésznő († 2005 )
november 5. – Vándor Kálmán magyar újságíró, dalszövegíró († 2016 )
november 11. – Kurt Vonnegut amerikai író († 2007 )
november 14. – Butrosz Butrosz-Gáli egyiptomi politikus, az ENSZ főtitkára († 2016 )
november 15. – Igor Jakovlevics Sztyecskin szovjet fegyvertervező († 2001 )
november 16. – José Saramago portugál író († 2010 )
november 16. – Salvatore Giuliano szicíliai bandita és szeparatista († 1950 )
november 22. – Eugene Stoner amerikai mérnök , fegyvergyáros, az M-16 gépkarabély alkotója († 1997 )
november 30. – Dergács Ferenc magyar közgazdász, miniszterhelyettes († 1981 )
december 10. – Kaszás Ferenc vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes († 1974 )
december 14. – Németh Amadé karmester , zeneszerző († 2001 )
december 15. – Horvai István kétszeres Kossuth-díjas rendező († 2004 )
december 20. – Randolph L. Braham holokausztkutató , politológus, történész († 2018 )
december 22. - Dévay Camilla magyar színésznő († 1998 )
december 22. – Sebastian Kräuter nyugalmazott temesvári püspök († 2008 )
december 28 . – Stan Lee amerikai író , szerkesztő, a Marvel Comics egykori elnöke († 2018 )
Halálozások
január 1. – Kühár István magyarországi szlovén katolikus pap, a Szlovenszka krajina -program egyik kidolgozója, Kühár János testvére (* 1887 )
január 5. – Ernest Shackleton brit felfedező, Antarktisz -kutató (* 1874 )
január 22. – XV. Benedek pápa (* 1854 )
január 25. – Neszméry Gáspár római katolikus plébános, alesperes (* 1848 )
február 6. – Nyíri István magyar gépészmérnök, malomüzem- és fürdőalapító (* 1845 )
február 18. – Berzeviczy Béla magyar huszártiszt, I. világháborús honvéd vezérőrnagy (* 1870 )
február 21. – Chernel István magyar ornitológus (* 1865 )
március 20. – Szilády Áron nyelvész, irodalomtörténész, akadémikus (* 1837 )
március 24. – Széchenyi Ödön török altábornagy, a török tűzoltóság megteremtője, Széchenyi István fia (* 1839 )
április 1. – I. Károly osztrák császár, IV. Károly néven magyar és|cseh király (* 1887 )
április 8. – Erich von Falkenhayn német tábornok és katonapolitikus az első világháború idején, 1914 –16 között a császári német hadsereg főparancsnoka (* 1861 )
augusztus 1. – Bánki Donát gépészmérnök, feltaláló, egyetemi tanár (* 1859 )
augusztus 2. – Alexander Graham Bell skót feltaláló (telefon) (* 1847 )
augusztus 4. – Enver pasa oszmán katonatiszt, az ifjútörökök vezetője, az első Balkán-háború és az első világháború alatt a birodalom irányító egyénisége (* 1881 )
augusztus 7. – Kolosváry Sándor jogász, egyetemi tanár (* 1840 )
szeptember 1. – Pecz Samu építész (* 1854 )
szeptember 6. – Mihalik Kálmán , a Székely himnusz zeneszerzője (* 1896 )
szeptember 27. – Apáthy István zoológus (* 1863 )
október 30. – Gárdonyi Géza író (* 1863 )
november 18. – Marcel Proust francia író (* 1871 )
december 13. – John William Godward (wd) angol festő (* 1861 )
december 16. – Eliézer Ben-Jehuda (wd) héber nyelvújító, lexikográfus, cionista újságíró (* 1858 )
december 28. – Kertész Kálmán zoológus, entomológus, az MTA tagja (* 1867 )
A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek, illetve intézményeknek.
Jegyzetek
↑ a b c d e f g Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 134. o.
↑ Nádori Attila et al. : Britannica Hungarica Nagylexikon . 10. köt., GÉP-GYÓ, Kossuth Kiadó, Budapest, 2012, ISBN 978-963-09-6804-1 , 307. oldal
↑ Romsics Ignác : Nyíltan vagy titkosan? A Horthy-rendszer választójoga (magyar nyelven). rubicon.hu. (Hozzáférés: 2019. augusztus 3.)
↑ a b c d e f g h Baló–Lipovecz Lengyelország, 181. o.
↑ a b Dékány Szilveszter : A spanyolnátha árnyékában. IV. Károly király utolsó hónapjai Madeirán . In.: Rubicon . XXXI. évf., 348. (2020/5.) sz., 97-98. oldal, ISSN 0865-6347
↑ Finnország és Magyarország. Finnország budapesti nagykövetsége (2019) (Hozzáférés: 2019. július 27.)
↑ a b c Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 164. o.
↑ Bödők Gergely: For radalmak és ellenforradalmak. Politikai erőszak az első világháború után. . In.: Rubicon . XXV. évf., 278. (2015/1.) sz., 76-77. oldal, ISSN 0865-6347
↑ (2012) „Horthy Miklós életpályájának krónikája” 5-6. szám , Kiadó: História folyóirat.
↑ Surányi Csaba: A GÖRÖG ÁLLAMÉPÍTÉS NEMZETKÖZI HÁTTERE: A híoszi mészárlástól a Szmirnai tragédiáig . BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM, 2018
↑ Pergel Antal : A török függetlenségi háború . In.: Rubicon . 2010/9. sz., 60. p.
↑ Keresztes Imre : Furcsa pár . In.: HVG . XLIII. évfolyam, 2022/44. (2260.) szám, 43. oldal, ISSN 1217-9647
↑ Képes magyar repüléstörténet 1910-től a második világháborúig (magyar nyelven). tortenelem.com. (Hozzáférés: 2022. november 12.)
↑ A romániai Országos Magyar Párt története (1922-1938) 20.old http://doktori.btk.elte.hu/hist/gyorgybela/diss.pdf 2023.04.08
↑ Lénárt T. András : Katalónia a 20. században . In.: Rubicon . XXVIII. évf., 313. (2017/11.) sz., 58. oldal, ISSN 0865-6347
↑ Lőrincz László : Fügefalevél . In.: HVG . XLI. évfolyam, 2019/29. (2088.) szám, 36. oldal, ISSN 1217-9647
Források
↑ Baló–Lipovecz: Baló György –Lipovecz Iván. Tények Könyve '92 . Ráció Kiadó Kft., [Budapest] (1992)