január 8. – Szovjet katonák veszik körül a litván fővárost, Vilniust, hogy érvényt szerezzenek a kötelező besorozásnak.
január 9. – Az amerikai és az iraki külügyminiszter genfi találkozóján Irak továbbra is fenntartja, hogy nem hajlandó kivonulni Kuvaitból. Az Öböl-háború műveletei vázlata
január 11. – A NATO nyilatkozatot ad ki, sürgetve a szovjet kormányzatot, hogy ne alkalmazzon erőszakot és megfélemlítést a balti köztársaságok ellen.
február 19. – Az Öböl-háború befejezését célzó, a huszonnegyedik órában beterjesztett szovjet béketerv nem felel meg a koalíciós erők azon követelésének, hogy feltétel nélkül vonják ki az iraki erőket Kuvaitból.
február 20. – A szlovén parlament döntést hoz, miszerint javasolja a többi köztársaságnak Jugoszlávia szétválását „két vagy több” független állammá.
február 24. – A koalíciós erők megindítják a „Sivatagi Vihar” fedőnevű szárazföldi offenzívát Kuvaitban.
február 27. – George Bush amerikai elnök bejelenti, hogy másnap hajnali 4-től tűzszünetet hirdet.
február 28. – A koalíciós erők felszabadítják Kuvaitot, George Bush elnök felfüggeszti a szövetséges koalíciós erők hadműveleteit. Irak feltétel nélkül elfogadja az ENSZ mind a tizenkét határozatát, amelyek az iraki csapatok Kuvaitból való visszavonására vonatkozik, ezzel véget ér az Öböl-háború.[5]
március 4. – A szovjet törvényhozás ratifikálja a német egyesítést lehetővé tevő szerződést, ezzel hivatalosan is hatályukat vesztik a II. világháború után Németországra vonatkozóan létrejött négyhatalmi megállapodás intézkedései.
március 5. – Az Országgyűlés elfogadja azt a törvényjavaslatot, amely törölte a nemzeti ünnepek sorából április 4-ét és november 7-ét.[6]
március 13–26. – Az USA visszavonja a közepes hatótávolságú atomeszközeit Európából – a Pershing 2-eket és a szárnyasrakétákat – az INF szerződéssel összhangban.
Hivatalosan ezen a napon hagyta el hazánkat az utolsó szovjet katona (ténylegesen 1991. június 16-án indult el az utolsó katonavonat, Silov altábornagy pedig június 19-én utazott haza)
július 7–8. – A brioni konferencia kimondja, hogy Jugoszláviában új helyzet alakult ki, ezért tárgyalásokat kell kezdeni az ország jövőjéről, s mindegyik félnek tartózkodnia kell az erőszak alkalmazásától.
július 18. – A jugoszláv államelnökség úgy dönt, hogy a Jugoszláv Néphadsereg három hónap alatt kivonul Szlovéniából.
július 30–31. – Az amerikai és a szovjet elnökök kétnapos csúcstalálkozójukon bejelentik a kétoldalú kapcsolatok új korszakát és aláírják a START szerződést, a hadászati nukleáris fegyverzet csökkentéséről.
augusztus 16–20. – II. János Pál pápa Magyarországon. Programjában szerepelt szabadtéri szentmise Esztergomban, Máriapócson, Pécsett, Szombathelyen és Budapesten, ökumenikus istentisztelet Debrecenben, találkozás a magyar fiatalokkal a Népstadionban, a szeminaristákkal a Mátyás-templomban, a betegekkel a budapesti Bazilikában, továbbá a tudomány és a művészet képviselőivel és a zsidó hitközségek delegációjával. Szent István ünnepén, a budapesti Hősök terén mondott miséjén mintegy kétszázezren vettek részt. A pápa beszédében kitért a Gorbacsov ellen előző nap elkövetett puccsra, és kifejezte reményét, hogy a demokrácia kibontakozását már semmiképpen sem lehet megállítani Oroszországban.
Az Észak-atlanti Tanács külügyminiszterei a szovjet helyzetet vitatják meg, elítélik Mihail Gorbacsov alkotmányellenes eltávolítását és követelik a demokratikus reformok helyreállítását.
augusztus 28. – Mihail Gorbacsov elnök külügyminiszterré nevezi ki Borisz Pankin volt csehszlovákiai nagykövetet; a KGB-t megfosztja csapataitól és vizsgálatot rendel el a szervezet tevékenységeiről.
augusztus 29. – A szovjet törvényhozás felfüggeszti az SZKP minden tevékenységét.
szeptember 27. – George Bush amerikai elnök bejelenti az USA atomfegyvereinek jelentős csökkentését és felszólítja a Szovjetuniót hasonló lépésre. (Az USA megsemmisíti összes földi indítású harcászati atomfegyvereit, továbbá leszereli a nukleáris robotrepülőgépeket a tengeralattjárókról és más hadihajókról.)
Krakkóban tanácskozik a lengyel, a magyar és a csehszlovák külügyminiszter a NATO-ba történő belépés lehetőségeiről.
Mihail Gorbacsov szovjet elnök bejelenti, hogy felszámolják a szovjet rövid hatótávolságú nukleáris fegyverzetet és eltávolítják a harcászati nukleáris eszközöket a hajókról, a tengeralattjárókról és a földi támaszpontú haditengerészeti repülőgépekről.
október 17. – A NATO védelmi miniszterei az olaszországiTaorminában üléseznek, ahol bejelentik, hogy a NATO európai raktáraiban elhelyezett atomfegyverek számát 80%-kal csökkentik.
október 27. – Egy jugoszláv katonai repülőgép kazettás bombát dob Barcsra.
november 4. – Elfogadják az ún. Zétényi–Takács-féle törvényjavaslatot, amely bizonyos esetekben visszamenőleges hatállyal megszünteti néhány súlyos bűncselekmény elévülését. A Fidesz és az MSZP képviselői a törvény ellen szavaznak, az SZDSZ képviselőinek többsége tartózkodik.
november 6. – Az észt alkotmányozó nemzetgyűlés olyan állampolgársági törvényt fogad el, amely a lakosság harmadát kitevő orosz kisebbséget hontalanná teszi, s megfosztja szavazati jogától.
