Taszár

Nem tévesztendő össze a következővel: Barstaszár.

Taszár
Római katolikus templom
Taszár címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Somogy
Járás	Kaposvári
Jogállás	község
Polgármester	Varjas András (független)[1]
Irányítószám	7261
Körzethívószám	82
Népesség
Teljes népesség	1723 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	111,22 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	17,29 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 22′ 34″, k. h. 17° 54′ 21″46.376161111111, 17.905811111111Koordináták: é. sz. 46° 22′ 34″, k. h. 17° 54′ 21″46.376161111111, 17.905811111111
Taszár Pozíció Somogy vármegye térképén
Taszár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Taszár témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Taszár község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.

Fekvése

Kaposvártól 8 kilométerre keletre fekszik, a 61-es főút mentén. A főúton könnyen megközelíthető, naponta 21 autóbuszjárat érinti. Taszár vasútállomása a Dombóvár–Gyékényes-vasútvonalon mintegy 2 kilométerre fekszik a község központjától délnyugati irányban.

Története

A Taszár szó szláv eredetű, eredeti jelentése famunkát, illetve ácsmunkát végezni. Ha minden áron magyarra akarnánk lefordítani, ácsok falva lenne a jelentése. Az első levéltári adatunk Taszárról Szent István idejéből való, aki előírta, hogy minden tíz falunak kötelezően templomot kell építenie. Ilyen templommal rendelkező falu volt Taszár is, s ebből származik megkülönböztető neve, Egyházas-Taszár.

A török kiűzése után megszűnt Taszár többféle elnevezése – Egyházastaszár, Kistaszár, Nagytaszár, Vámostaszár – megmaradt a mindmáig használatos név: Taszár. Ekkor Taszárnak lélekszáma 45 volt, földjei elvadultak, medvék, kóbor farkasok uralják a környéket, temploma elpusztult.

1738-ban kezdték meg az – eredetileg a 15. században épült – templom ismételt felépítését, melynek befejezése 1748-ban ért véget. 1807-től Taszár és környéke, mint hitbizományi birtok a piarista rend kezelése alatt állt mindaddig, míg a magyar állam a nagybirtok rendszerrel a hitbizományokat is megszüntette és államosította. A magyar falvakra jellemző településszerkezetet és építkezési módot az 1950-es években átépített katonai reptér és lakótelep gyökeresen megváltoztatta. A honvédségi objektumok a település jelentős részét foglalják el. Ez elsősorban a reptér és a laktanya beépítését jelenti. A hagyományos falvakra jellemző házak mellett megépültek a reptéren és laktanyában szolgálatot teljesítő katonák 2-3 emeletes, zömmel lapos tetős tömbházai. A taszári reptér kialakítását egyébként a nagyváros közelsége, vezetőinek korszerű gondolkodása indította el még az 1920-as évek végén. Kaposvár város vezetősége felismerte a gyorsaságban rejlő lehetőségeket, és határozatot hozott, amely értelmében 1928 januárjától a város bérbe vette a piarista gazdaság taszári területét reptér létesítése céljából.^[3] A munkálatok másfél év leforgása alatt készültek el. A próbarepüléseket követő kiigazítások után a reptér rendszeres forgalmat 1930. május 1-től fogva látott el. A reptér akkori műszaki állapota megfelelt az európai színvonalnak, s üzemi ideje a jó időjáráshoz alkalmazkodott. Első üzemi időszaka 1930 május elsejétől szeptember 21-ig tartott.^[4] Két rendszeres járat működött Budapest – Kaposvár, illetve Kaposvár – Pécs irányában. 1931-ben a Budapest-Kaposvár járat menetideje 75 perc volt, míg a Kaposvár-Pécs járaté 22 perc. A viteldíj Pestre 20 pengő volt, míg Pécsre 8. Első üzemi esztendejében a forgalom 114 személyszállító repülőgépből állt.^[5] A repülőgépek az utasokon kívül gyors teherforgalomban részt vettek. A repülés és a reptér népszerűsítése céljából 1930. szeptember 6-án repülőnapot tartottak 12 hazai gyártású sportrepülőgép látványos bemutatójával, amelyre a környékről, s Kaposvárról mintegy 10 000 főnyi nézőközönség volt kíváncsi.^[4] 1932-ben a gazdasági válság hatásai miatt csak későn, július 16-án indult meg a forgalom, s 1934-ben is csak nyáron indult el a forgalom ezúttal az időjárási körülmények miatt.^[6] A harmincas évek második felében a járatok megszűntek, s a repteret épületeivel, műszaki berendezéseivel együtt átvette a honvédség s innentől fogva repülőtér a katonaság egyik fontos légibázisa lett.

A község 1995-ben a nemzetközi és hazai érdeklődés középpontjába került. A délszláv válság miatt Taszár az IFOR majd később az SFOR csapatok logisztikai bázisa lett. 2003-ban pedig a taszári bázison történt az iraki önkéntesek kiképzése.

Taszár útjai és járdái szilárd burkolatúak. Az általános iskolában 300 fő gyermek tanul, modern nyelvi labor, számítástechnika terem segíti a diákok és tanárok munkáját. A község modern felszereltségű orvosi és fogorvosi rendelővel rendelkezik.

A községben 2013-ig zárt-láncú, 18 csatornás kábeltévé rendszer működött, a lakások 98%-ban információs tévécsatorna fogható. 2002-től informatikai csomópontként működik a Teleház információs iroda a településen, melynek szolgáltatásai kiterjednek a község területén működő, mezőgazdasági, ipari vállalkozókra. Egyben lehetőséget biztosítanak a felnövekvő ifjúság és az idősebb korosztály részére, hogy az internetre csatlakozhassanak ismeretszerzés céljából.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Dr. Kovács József (független)^[7]
• 1994–1998: Dr. Kovács József (független)^[8]
• 1998–2002: Dr. Kovács József (független)^[9]
• 2002–2003: Dr. Kovács József (független)^[10]
• 2003–2006: Pataki Sándor (független)^[11]
• 2006–2010: Pataki Sándor (független)^[12]
• 2010–2014: Pataki Sándor (független)^[13]
• 2014–2019: Pataki Sándor (független)^[14]
• 2019–2024: Varjas András (független)^[15]
• 2024– : Varjas András (független)^[1]

A településen 2003. április 27-én időközi polgármester-választást kellett tartani,^[11] mert az előző polgármester – összeférhetetlenségi okokból – lemondott e tisztségéről.^[16] Ez az időközi választás a hazai választástörténet szempontjából országos viszonylatban is különleges volt, mert kereken tíz jelölt indult el rajta a faluvezetői posztért,^[11] márpedig ilyen magas jelöltszámra választási évenként legfeljebb két-három településen akad példa.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	1970	1963	1915	1869	1766	1732	1723
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,4%-a magyarnak, 1,5% cigánynak, 1% németnek, 0,2% románnak mondta magát (14,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 44%, református 4,7%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 19,9% (29,7% nem nyilatkozott).^[17]

2022-ben a lakosság 87,8%-a vallotta magát magyarnak, 1,3% cigánynak, 1,1% németnek, 0,1-0,1% szerbnek, románnak, örménynek és szlováknak, 2,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 29,4% volt római katolikus, 5,2% református, 0,8% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,4% egyéb keresztény, 1,5% egyéb katolikus, 19,3% felekezeten kívüli (43% nem válaszolt).^[18]

Nevezetességei

• Repülőmúzeum
• Turulmadár-emlékmű: „Minden magyar repülő emlékére, ki e helyről védte a hazát”
• 18. századi templom
• Gagarin-szobor

Jegyzetek

1. Taszár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 27.)
2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
3. Dömjén József: Somogy megye Trianon után. Bp., 1930.
4. Somogyi Újság, 1930. szeptember 10.
5. Új-Somogy, 1932. július 15.
6. Új Somogy, 1934. július 18.
7. Taszár települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
8. Taszár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
9. Taszár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
10. Taszár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
11. Taszár települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2003. április 27. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
12. Taszár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
13. Taszár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
14. Taszár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
15. Taszár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 12.)
16. Időközi önkormányzati választások 2003-ban (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2003 (Hozzáférés: 2020. május 26.)
17. Taszár Helységnévtár
18. Taszár Helységnévtár

További információk

• Taszár az utazom.com honlapján

Kapcsolódó szócikkek