Kazsok Árpád-kori település. Nevét már 1244-ben említette oklevél Kosok írásmóddal.
1272-ben Kosuk alakban fordult elő és a nyúlszigeti apáczák birtoka volt. 1331-ben már plébániája is volt, és neve szerepelt az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben is. 1449-ben Hunyadi János kormányzó, 1453-ban pedig V. László király Tolna vármegyébőlSomogy vármegyébe helyezte át, de 1475-ben és 1485-ben ismét tolnavármegyei helységként tünt fel. 1550-ben Dersfi Farkas, 1598-1599 között pedig Petheő Kristóf volt a földesura, majd 1626-ban már az Egerváry család birtoka volt.
Az 1660. évi dézsmaváltságjegyzék szerint nemesek lakták, egy 1701-1703 tájáról való összeírásban Vitnyédy Pál örököseinek birtoka.
1715-ben Káldy Pál, 1726-1733 között a Vitnyédy család, 1767-ben a Vidos és a Káldy családok, 1776-ban pedig Vidos János és Káldy Sándor birtoka volt. A községbeli régi kúriát a Martyn család építtette. A község eredetileg a Fehérház nevű tanya helyén feküdt és a 17. században pusztult el. Nyomai az ottani szántóföldeken ma is láthatók. A jelenlegi helység 1715-ben már megvolt és 8 háztartásból állt. A 20. század elején Somogy vármegye Igali járásához tartozott. 1910-ben 541 magyar lakosa volt. Ebből 97 római katolikus, 440 református, 3 izraelita volt.
A településhez tartozott Pataki-puszta és Bécz-puszta is.
A településen 2020. február 9-én időközi polgármester-választást tartottak,[11] mert az előző polgármester a 2019. októberi újraválasztása után, az önkormányzat október 24-i alakuló ülésén lemondott posztjáról.[12]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,6%-a magyarnak, 22,3% cigánynak, 1,9% németnek mondta magát (3,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 57,1%, református 8,8%, evangélikus 0,6%, felekezet nélküli 10,7% (20,7% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 92,2%-a vallotta magát magyarnak, 9,7% cigánynak, 6% németnek, 2,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32% volt római katolikus, 7,2% református, 0,6% evangélikus, 0,3% egyéb katolikus, 31% felekezeten kívüli (28,8% nem válaszolt).[14]
