Legfontosabb megközelítési útvonala a 6-os főút, amely áthalad a belterületén, nagyjából északkelet-délnyugati irányban. Sellye térségével az 5804-es út köti össze.
A hazai vasútvonalak közül a települést a Gyékényes–Pécs-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt; Darány vasútállomás a belterület északkeleti szélén helyezkedik el, közúti elérését a 6-os főútból kiágazó 58 341-es számú mellékút teszi lehetővé.
Története
Darány első írásos emléke 1437-ből származik, amikor az utód nélkül elhalt Alsáni Gergely fia, János, birtokát a Marczaliaknak adományozták, de valószínűleg már korábban is létezett.
A község neve 1455-ben Daron alakban fordult elő, ekkor említik először Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt templomát is.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,4%-a magyarnak, 10,5% cigánynak, 7,9% horvátnak, 0,4% németnek mondta magát (7,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 48,4%, református 22,2%, evangélikus 0,4%, felekezet nélküli 13,5% (13,5% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 89,1%-a vallotta magát magyarnak, 3,4% cigánynak, 3,2% horvátnak, 0,6% németnek, 0,3% ukránnak, 0,1-0,1% görögnek és bolgárnak, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 45,8% volt római katolikus, 20,6% református, 0,3% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 1,3% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 9,5% felekezeten kívüli (21,7% nem válaszolt).[13]
Nevezetességei
Református templom, épült 1833-ban, országos műemléki nyilvántartásban szerepel.
Darány közelében, de közigazgatásilag Barcs külterületén, a hatos főút, illetve a vasúti átkelő közelében található a híres Patkó Bandi fája. Ez egy 3-400 éves kocsányos tölgy, amelynek törzskerülete mellmagasságban eléri a hét métert. 1942 óta védelem alatt áll. Nevét a legendabeli betyárról kapta. Tőle nem messze található a szintén védett „lant alakú feketefenyő”.
