Hencse nevét a 15. századtól kezdve említik az oklevelekben. 1443-1449 között Hedrehelymezővároshoz tartozott és annak sorsában osztozott, 1443 és 1449-ben vámhely is volt. Az 1554 évi török kincstári adójegyzék szerint ekkor 4 házból állt, majd 1565-1566-ban 5 házat írtak itt össze. 1660-ban a pannonhalmi dézsmaváltságjegyzék szerint a szigligeti vár tartozékai közé számították. 1692-ben Zengel Miklós birtoka volt. 1715-ben 6 háztartást írtak benne össze és ekkor már a királyi kincstár birtoka volt. 1726-ban gróf Erdődy Sándor, 1733-ban Czindery Ferenc, 1767-ben a Nedeczky család és Mérey Lajos birtoka volt. 1848 előtt Márffy Dénes, Spissich Lajos és Somogyi Lajos, az 1900-as évek elején pedig Márffy Béla és neje Lyka Katalin volt a nagyobb birtokosa. A községbeli úrilakot Márffy Dénes a 19. század első felében építtette.
1910-ben 1037 lakosából 1024 magyar, 6 német volt. Ebből 672 római katolikus, 321 református, 17 evangélikus volt.
A községhez tartozó Alsótapazd-major, Felsőtapazd-puszta, Kőkúttapazd-major helyén feküdt a középkorban Tapaz falu is:
Tapaz
Tapaz faluról az 1421-1446 közötti évekből már vannak okleveles adataink. Előfordult az 1536 évi adólajstromban is. 1733-ban a gróf Rindsmaul családé, 1856-ban a Márffyak birtoka volt.
Gyöngyös
Alsótapazdtól délre esik Gyöngyös-puszta, amely az 1565-1566 és 1571 évi török kincstári adójegyzékekben is szerepelt, 1571-ben 17 házból állt.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,8%-a magyarnak, 8% cigánynak, 1,2% németnek mondta magát (1,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,4%, református 11,5%, felekezet nélküli 13,3% (12,1% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 89,9%-a vallotta magát magyarnak, 11,9% cigánynak, 1,1% németnek, 0,4% románnak, 0,4% lengyelnek, 0,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 47,5% volt római katolikus, 10,4% református, 0,7% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 13,7% felekezeten kívüli (26,6% nem válaszolt).[12]