Csököly nevét 1332-1337 évi pápai tizedjegyzék említette először, tehát már ekkor egyházas hely volt. 1382-1383-ban Chukul, 1466-ban Chekel alakban írták. 1466-ban a veszprémi püspökség birtoka volt, majd 1536-ban Pekry Lajos volt birtokosa. Az 1565-1566. évi török kincstári fejadójegyzékben Csokol alakban fordult elő, 45 házzal. 1598-1599-ben és az 1660. évi pannonhalmi tizedjegyzékben is a veszprémi püspökség birtokaként szerepelt. 1715-ben 57 háztartását írták össze, a mikor a hozzátartozó Jákó-, Kisasszond- és Korpád-pusztákkal együtt a veszprémi püspökségé volt.
1798 áprilisában a községben lakott Csokonai Vitéz Mihály Kis Bálint lelkésznél. Megbetegedett, és hetekig ágyban feküdt. Erről részletesen olvashatunk a Somogyi Kázus című verséhez kapcsolódóan, Répay Lajos tollából.[3] Itt és a szomszédos Hedrehelyen kezdte el írni „Dorottya” című vígeposzát.
A település 1817. október 10-én országos vásárok tartására is kiváltságot nyert.
A településen 1996. június 2-án[13] és 1999. július 11-én is időközi polgármester-választás zajlott, amiknek oka még tisztázást igényel; annyi biztos, hogy az 1999-es választáson az előző polgármester nem indult.[7]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,7%-a magyarnak, 25% cigánynak, 1,2% németnek mondta magát (1,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 70,7%, református 19,8%, evangélikus 0,5%, felekezet nélküli 5,4% (3,4% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 90,5%-a vallotta magát magyarnak, 21,8% cigánynak, 0,5% németnek, 0,1% horvátnak, 0,1% szlovénnek, 0,1% lengyelnek, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 43,2% volt római katolikus, 14,3% református, 0,2% evangélikus, 0,1% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 11,8% felekezeten kívüli (29,9% nem válaszolt).[15]
Nevezetességei
A falu egyik nevezetessége a „fehér gyász”, melynek fő jellegzetessége a fehér színű női gyászruha viselete. A csökölyi szőtteseknek egyik sajátos díszítésmódja volt a sáfrányos sárgítás. A sáfrányos ruha a gyászolókat és az öregeket illette.[16]
Szent Mártonról elnevezett római katolikus temploma 1760-ban épült, oltárképét Szoldatics Ferenc festette 1854-ben.
Csököly környéke Magyarország legfontosabb epertermesztő vidéke.[17] A falu lakosságának jelentős része foglalkozik a gyümölccsel, még eperpálinkát is főznek,[18] és eperfesztivált is rendeznek.[19]
