Mosdós

Mosdós
A Pallavicini-kastély
Mosdós címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Somogy
Járás	Kaposvári
Jogállás	község
Polgármester	Keresztes József (független)[1]
Irányítószám	7257
Körzethívószám	82
Népesség
Teljes népesség	862 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	55,34 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	16,95 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 21′ 30″, k. h. 17° 59′ 09″46.358311111111, 17.9857Koordináták: é. sz. 46° 21′ 30″, k. h. 17° 59′ 09″46.358311111111, 17.9857
Mosdós Pozíció Somogy vármegye térképén
Mosdós weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mosdós témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Mosdós község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.

Fekvése

Kaposvártól 17 kilométerre keletre, a Külső-Somogyi-dombság lejtőin fekszik. Határát rétekkel, erdőkkel, szőlőkkel tarkított táj öleli és nyugat-keleti irányban átszeli a Kapos folyó. Hozzá tartozik Gázlópuszta, Sárkánypuszta és Jajvölgytelep is.

Bár nincs túl közel a Balaton déli partjához, a település szőlő- és borgazdasági szempontból mégis a Balatonboglári borvidék részét képezi.^[3]

A közvetlenül határos települések: észak felől Kisgyalán, kelet felől Nagyberki, dél felől Gödre, délnyugat felől Kaposkeresztúr, nyugat felől Baté, északnyugat felől pedig Fonó.

Megközelítése

Közúton csak a 61-es főúton érhető el, Nagyberki vagy Baté érintésével; a többi környező településsel nincs közúti kapcsolata.

Bár közvetlenül a település mellett halad el a Dombóvár–Gyékényes-vasútvonal, annak megállási pontja nincs a határai között, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget így Baté vasútállomás vagy Nagyberki megállóhely kínálja. Jól ellensúlyozza viszont a vasúti kapcsolatok szűkösségét, hogy kitűnő buszközlekedése van.

Története

Mosdós már az ókorban is lakott volt. Erre utal a falu határában feltárt kelta telep is. A falu történetét a 16. század elejéről ismerjük. Az 1550 évi adólajstrom szerint ekkor Pető János volt a birtokosa. Az 1563 évi török kincstári adólajstromban 11, az 1573-1574 évi török defterben 17 házzal van felvéve. Az 1660 évi pannonhalmi főapátsági dézsmaváltságjegyzék szerint Csobánc várához tartozott. Az 1700-1703 közötti években a Balogh család és Jankovics István birtoka volt. A falu a 17. században elpusztult, az 1715 évi összeírás adatai szerint „csak egy év óta települt”.

A falu az elnéptelenedése előtt a Szálláson élt, ami ma szántóföld. A visszatelepítés után, 1732-ben iskolát alapított a katolikus egyház. A Vigadó-hegyen lévő kápolnát 1779-ben építették. A falu mai templomát 1832-ben építették. Gróf Pallavicini Ede 1892-ben épített itt magának kastélyt, amiben ma szanatórium működik.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Kruk Tibor (független)^[4]
• 1994–1996: Kruk Tibor (független)^[5]
• 1996–1998:
• 1998–2002: Gál József (független)^[6]
• 2002–2006: Gál József (független)^[7]
• 2006–2010: Keresztes József (független)^[8]
• 2010–2014: Keresztes József (Fidesz-KDNP)^[9]
• 2014–2019: Keresztes József (Fidesz-KDNP)^[10]
• 2019–2024: Keresztes József (Fidesz)^[11]
• 2024– : Keresztes József (független)^[1]

A településen 1996. augusztus 4-én időközi polgármester-választás zajlott.^[12]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	973	960	931	903	847	848	862
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,1%-a magyarnak, 6,4% cigánynak, 0,3% horvátnak, 0,8% németnek, 1,3% románnak, 0,3% ukránnak mondta magát (7,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 62,8%, református 6%, evangélikus 0,6%, felekezet nélküli 13,9% (15,4% nem nyilatkozott).^[13]

2022-ben a lakosság 94,5%-a vallotta magát magyarnak, 8,7% cigánynak, 0,4% németnek, 0,2% románnak, 0,1% horvátnak, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 43,4% volt római katolikus, 4% református, 0,8% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 1,2% egyéb keresztény, 1,9% egyéb katolikus, 16,8% felekezeten kívüli (31,5% nem válaszolt).^[14]

Ismert személyek

• Itt született Lőwy Mór (1854–1908) temesvári főrabbi.
• Itt született Zichy Nándor (1907–1994) sportrepülő, országgyűlési képviselő.

Nevezetességei

• Pallavicini-kastély – A skót lovagvárakat utánzó kastély építését 1892-ben fejezték be. Építtetője, Pallavicini Ede a falu földesura volt, akinek nagyobb birtokai Szeged környékén voltak, mosdósi uradalmára vadászni járt. Az őrgróf asztmás betegségben szenvedett és úgy gondolta, hogy a környék klímája könnyít a betegségén. A kastély a gróf 1932-ben bekövetkezett haláláig otthonául szolgált. A nagy értékű ingatlan, benne a 4000 kötetes könyvtárral, értékes szarvasagancs-gyűjteménnyel fia, György tulajdonába került, aki az intézmény sorsát intézőjére bízta.
  Az értékes ingatlant 1936-ban megvásárolta Somogy vármegye törvényhatósága, majdan kialakítandó gyógyintézet céljára. 1939-ben lengyel katonai menekülttábor, 1944 decemberében szovjet hadikórház, 1947-ben görög menekült gyermekek otthona működött ott. A Somogy Megyei Tüdő- és Szívkórház 1949. november 16-án kezdte meg mai rendeltetésének megfelelő működését.
  2002. július 1-től a Magyarországi Református Egyház kezelésébe került. A kastélyban van a székhelye a Magyar Gyermekgyógyászok Társaságának is.
• Mosdósról került a Szépművészeti Múzeumba egy 16. századi spanyol festmény, Sebastiano del Piombo ún. Ubedai pietájának másolata, 1994-ben.

• 
  A Vigadó-hegyi kápolna
• 
  Államalapítási emlékmű a Vigadó-hegyen

Források

• Borovszky Samu: Somogy vármegye

Jegyzetek

1. Mosdós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 31.)
2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
3. A Balatonboglári borvidék hegyközségi tanácsának alapszabálya (PDF). Dél-Balatoni bor. [2016. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 27.)
4. Mosdós települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
5. Mosdós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 10.)
6. Mosdós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 25.)
7. Mosdós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 25.)
8. Mosdós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 25.)
9. Mosdós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
10. Mosdós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 2.)
11. Mosdós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 31.)
12. Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltára Helyhatósági választások iratai, 1990-2002 (2006, 2010) XXXIII. 6.
13. Mosdós Helységnévtár
14. Mosdós Helységnévtár

További információk

• Mosdós az utazom.com honlapján
• Európai borutak portál Archiválva 2024. május 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
• [1] Archiválva 2011. december 11-i dátummal a Wayback Machine-ben

Kapcsolódó szócikkek