Felsőmocsolád

Felsőmocsolád
Műemlék református templom
Felsőmocsolád címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Somogy
Járás	Kaposvári
Jogállás	község
Polgármester	Csernyák Szilveszter (független)[1]
Irányítószám	7456
Körzethívószám	82
Népesség
Teljes népesség	314 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	22,83 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	16,51 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 34′ 55″, k. h. 17° 49′ 39″46.581869444444, 17.827619444444Koordináták: é. sz. 46° 34′ 55″, k. h. 17° 49′ 39″46.581869444444, 17.827619444444
Felsőmocsolád Pozíció Somogy vármegye térképén
Felsőmocsolád weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőmocsolád témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Felsőmocsolád község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.

Fekvése

Az észak-déli irányban viszonylag hosszan elnyúló község Kaposvártól mintegy 30, Mernyétől 6 kilométerre északra helyezkedik el.

A közvetlenül határos települések: észak felől Fiad, északkelet felől Kisbárapáti, délkelet felől Ecseny, dél felől Mernye, délnyugat felől Mernyeszentmiklós, nyugat felől Polány, északnyugat felől pedig Gamás.

Megközelítése

Zsáktelepülésnek tekinthető, közúton csak a 67-es főútból (illetve a 6714-es útból, a főút régi nyomvonalából) Mernyeszentmiklós központjában kelet felé kiágazó 65 109-es számú mellékúton közelíthető meg. Délkeleti szomszédja, Ecseny a belterületéről kiágazó 65 128-as számú mellékúton érhető el.

A település megközelíthető autóbusszal, illetve vonattal is, a Kaposvár–Siófok-vasútvonalon; Felsőmocsolád megállóhely a település központjától bő másfél kilométerre délre helyezkedik el, Újhegy településrész nyugati szélén.

Története

Felsőmocsolád (Mocsolád) Árpád-kori település, mely már a tatárjárás előtt is fennállt.

Nevét 1229-ben említette először oklevél Muchula alakban írva. 1393-ban Machola, 1485-ben Mochola alakban fordult elő az oklevelekben. 1229-ben a székesfehérvári káptalan birtoka, majd 1483-1484-ben a Csébi Pogány család volt a birtokosa. 1536-ban a veszprémi püspök és Ellyevölgyi László, 1550-ben Alya Máté és Bocskai Ferenc volt a földesura. Az 1563 évi török kincstári fejadódefterbe 10 házzal vették fel. 1573-1574-ben 15, 1580-ban pedig 16 házat írtak össze benne. 1660-ban Pető László birtoka volt, majd az 1701-1703 körül készült összeírás szerint a Diskay család, az 1726-1733-as években pedig Vásonyi Gergely volt a földesura. Az ő ideje alatt épült fel újra a jelenlegi község, melynek 1776-ban Vásonyi Sándor és József özvegye, Boka János és Bódis István voltak az urai, 1856-ban pedig Kacskovics Mihály és a többi Vásonyi örökösök, majd az 1900-as évek elején Kacskovics Zoltánnak volt itt nagyobb birtoka és régi kúriája, melyet dercsikai Erőss József 1790-ben építtetett. Egy harmadik úrilak a Rendesi Bárány családé volt. A 20. század elején Somogy vármegye Igali járásához tartozott. 1910-ben 1079 lakosából 1073 magyar, 6 német volt. Ebből 455 római katolikus, 539 református, 70 evangélikus volt. A községhez tartozott: Kisbaba-puszta, Mihály-major és Sándor-puszta is.

Kisbaba-puszta

1229-ben a székesfehérvári káptalan birtokai között szerepelt. A 15. században köznemesi családok birtoka volt: 1446-ban a Gombos, a Kalmár és a Nagy, 1470 után a Markos, 1487-ben pedig a Vas családok szerepeltek a Babai előnévvel.

A 18. században és a 19. század elején a Lengyel családé volt, majd 1856-ban Nagybaba a gróf Zichy családé, Kisbaba pedig az Erős családé volt.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Csernyák Lajos (ASZ)^[3]
• 1994–1998: Csernyák Lajos (független)^[4]
• 1998–2002: Csernyák Lajos (független)^[5]
• 2002–2006: Csernyák Lajos (független)^[6]
• 2006–2010: Zvekán László (független)^[7]
• 2010–2014: Vogl Szilvia (Fidesz-KDNP)^[8]
• 2014–2019: Mocsai Tamás (független)^[9]
• 2019–2024: Mocsai Tamás (független)^[10]
• 2024– : Csernyák Szilveszter (független)^[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	399	398	391	289	311	301	314
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,5%-a magyarnak, 2,6% cigánynak, 4,1% németnek, 0,5% horvátnak mondta magát (6,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,2%, református 22,4%, evangélikus 4,6%, felekezet nélküli 12,6% (15,2% nem nyilatkozott).^[11]

A 2022-es népszámlálás során a lakosok 79,1%-a magyarnak, 1,3% cigánynak, 5,5% németnek, 2,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek mondta magát (17,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Görögnek, románnak és horvátnak is mondták magukat, de az adat adatvédelmi korlátok miatt nem közölhető. A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 28,9%, református 13,2%, evangélikus 1,6%, felekezet nélküli 13,8% (40,8% nem nyilatkozott).^[12]

Nevezetességei

• Kacskovics–Bánó-kastély - Bánó Kastélyszálló
• Pongrácz-kúria
• Az öreg hársfa (egyes becslések szerint 400 éves is lehet), amit 2012-ben az év európai fájává választottak
• Lucai bükkös
• Református templom
• Erőss-kúria, ma római katolikus templom

Képgaléria

• 
  Az Erőss család felsőmocsoládi kúriája, ma római katolikus templom.
• 
  Kacskovics-Bánó-kastély

Források

• Borovszky Samu: Somogy vármegye

Jegyzetek

1. Felsőmocsolád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 23.)
2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
3. Felsőmocsolád települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
4. Felsőmocsolád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
5. Felsőmocsolád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
6. Felsőmocsolád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
7. Felsőmocsolád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
8. Felsőmocsolád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
9. Felsőmocsolád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2014. november 23.)^{[halott link]}
10. Felsőmocsolád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 29.)
11. Felsőmocsolád Helységnévtár
12. A települések legfontosabb adatai – Népszámlálás 2022 (magyar nyelven). nepszamlalas2022.ksh.hu. (Hozzáférés: 2024. március 30.)

További információk

• Felsőmocsolád adatai Archiválva 2012. július 18-i dátummal a Wayback Machine-ben

Kapcsolódó szócikkek