A szomszéd települések: északra (5 kilométerre) Kapoly, keletre (3,5 kilométerre) Somogyegres, délre (3,5 kilométerre) Miklósi, nyugat-délnyugatra (3 kilométerre) pedig Nágocs.
Története
Először 1295-ben említik Zych néven, az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben pedig már Zics néven volt említve,ekkor már plebániája is volt. 1351-ben a Zicsi nemesek, 1478-tól pedig Zichy György birtoka volt. Az 1536. évi adólajstromban két ily nevű helység is volt: Zicsallya és Zics, melyeknek még 1583-ban is Zichy Rafael, Ferenc és László voltak a birtokosai. Az 1563. évi török kincstári adólajstromban 7 ház található itt, az 1573–1580. években pedig 9 házát írták össze. 1660-ban Zichy István, 1701-1703 körül György és Ádám birtoka volt. 1733-ban báró Zichy Ádám birtoka és mint puszta volt említve. A török hódoltság idején elnéptelenedett falut a 18. században a Zichyeknémet telepesekkel népesítették be újra.
A 20. század elejének adatai szerint ekkor a községhez tartozott Gyalud-puszta is, amely ugyancsak szerepelt az 1332–1337. évi pápai tizedjegyzékbenGolad néven. 1478-tól kezdve Gyalud is a Zichyek birtoka volt, valamint ide tartoztak még Margit-, Tuskós- és Varjak-puszták is, utóbbi Morvay Mihályé volt.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,2%-a magyarnak, 4,6% cigánynak, 3,4% németnek, 0,3% lengyelnek mondta magát (8,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 78,4%, református 3,4%, evangélikus 0,9%, felekezeten kívüli 6,9% (10,1% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 82%-a vallotta magát magyarnak, 4,3% németnek, 3,4% cigánynak, 0,6% szerbnek, 0,3% örménynek, 2,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 44,7% volt római katolikus, 3,4% református, 0,3% evangélikus, 0,9% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 7,8% felekezeten kívüli (42,2% nem válaszolt).[12]
