Magas dombokkal és erdővel körülvett, nyugodt kis falu, mely amellett, hogy elzárt helyen fekszik, nincs messze a forgalmas és központszerű Siófoktól sem, népessége pedig lassan, de folyamatosan növekszik. Itt található hazánk egyik legrégibb Árpád-kori rom-maradványa, a Kási vár.
A szomszédos települések: észak felől Ságvár, északkelet felől Ádánd, délkelet felől Som, dél felől Bábonymegyer, délnyugat felől pedig Torvaj.
Zsáktelepülés, közúton csak egy irányból közelíthető meg, a 65-ös főútrólSágvár déli határában letérve, a 65 140-es számú mellékúton. Vasútvonal nem érinti.
Története
Nevét először III. Béla királytól a székesfehérvári János lovagok részére kiállított megerősítő levele említette, majd egy 1229-ben kelt oklevél a székesfehérvári káptalan itteni földjeire utal, egy 1269-ben kelt okiratban pedig a királyi udvarnokok és pincemesterek szerepelnek, mint itt birtokosok. Az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékből tudjuk, hogy ekkor már saját plébániája volt. 1428-ban Zsigmond király Rozgonyi Istvánnénak adományozta Nyimet. A Rozgonyi család tagjai birtokukba is vették, azonban ez nem ment egyszerűen, mert a János lovagok 1431-ben fenntartották korábban szerzett jogaikat a helységre. 1443-ban már valóban a Rozgonyiak birtokában volt, azonban 1460-ban már Ugron Imre a tulajdonos, 1506-ban pedig Perneszi Imre nyert királyi jóváhagyást itteni birtokaira.
Az 1536. évi adólajstrom szerint Ispán Mihály, Perneszi Egyed, István özvegye, és Ugron Bernát voltak Nyim földesurai. Egy 1701-1703 körül készült összeírás szerint pedig Vörös János özvegye, majd 1726-ban a Lengyel és a Mérey családok, 1733 és 1767 között, majd a 19. század elejétől a 20. század elejéig ismét több birtokosa volt, köztük utoljára bálványosi Satzger Pál és Hetyey Jánosné is nagyobb birtokos volt itt.
A községhez tartozott még az 1910 körüli években is Kási-puszta, melynek helyén a középkorbanKács falu feküdt.
Kási-puszta
Kácsról 1229-ből maradt fenn az első adat, ekkor a székesfehérvári káptalan birtoka volt, később pedig a Csák nemzetség dudari ágáé. A Csák nemzetségből származó Simon fia Mihály fia István utód nélküli halála után, 1302. február 18-án, a székesfehérvári káptalan előtt végbement osztozkodáskor, három részre osztották. Az egyik részét Herbon comes négy fia: Csák, Benedek, János és László, a másikat Móricz fiai: Sándor comes és Konrád comes, a harmadikat Gyárfás és Aladár nyerték. Herbon comes fiai, hogy itteni részüket megnagyobbítsák, csákberényi és a vajai részüket átengedték Móric fiainak, a Mihály fia Istvántól maradt kási birtok másik harmadáért. Káson azonban 1424-ben még a Csák nemzetség vérteskereszturi vagy vértesszentkereszti apátsága, az óbudai káptalan és a székesfehérvári káptalan is birtokos volt. 1460-ban Kás felerésze Torvei Ugron Imre birtoka lett. Az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzék szerint Kás-nak már ekkor volt plébániája is. Az 1701-1703. évi összeírás viszont már csak mint pusztát említette és ekkor Vörös János özvegyének birtokaként volt írva. Ettől az időtől kezdve Nyim sorsában osztozott.
Közélete
A rendszerváltás előtti bő egy évtizedben 1979-1990 között Nyim a szomszédos községekkel, Sommal, Nagyberénnyel és Ságvárral alkotott közös tanácsot, melynek székhelye Ságváron volt.[3] A közös tanács elnöke 1984-től Szigeti József volt.[4]
A rendszerváltást követő két évtizedben Kajdi Tibor töltötte be a község vezetői tisztségét. 2010-ben azonban már nem jelöltette magát, az utódlási verseny pedig igen szorosra sikerült, a három induló jelölt között mindössze 2-2 szavazatnyi különbségek döntöttek a helyezésekről.[5] Ekkor Nikovics Tibor kapta a legtöbb támogatást. Ő maga nem indult négy évvel később, viszont a vetélytársai újból versenybe szálltak, ebből pedig Pistár Péter jött ki győztesen és azóta is ő a falu első embere.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,4%-a magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,7% németnek mondta magát (13,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,9%, református 15,7%, görögkatolikus 2,4%, felekezet nélküli 4,8% (21% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 80,4%-a vallotta magát magyarnak, 0,6% bolgárnak, 0,3% németnek, 0,3% horvátnak, 2,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (19% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 33,3% volt római katolikus, 7,5% református, 1,6% görög katolikus, 0,6% evangélikus, 1,6% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 9,7% felekezeten kívüli (43% nem válaszolt).[15]
Nevezetességei
Kási vár (földvár). A várhoz egykor falu is tartozott (Kás falu). A vár – amely hazánk egyik legjelentősebb, elpusztult Árpád-kori vármaradványa – a Csák nemzetségnek lehetett birtokközpontja. Az építmény ovális alaprajzú, belső területe lapos, kívülről igen meredek oldalfal fogja körbe mély árkokkal.
