Elsősorban rendkívüli diplomáciai érzéke és szervezőképessége emelte korának legbefolyásosabb európai uralkodójává. Nevéhez fűződik az utolsó összeurópai keresztes hadjárat megszervezése 1396-ban, a nagy nyugati egyházszakadás felszámolása 1417-ben és a huszitizmus elleni harc megkezdése. Magyarországon 1395-ig első feleségével, Nagy Lajos király leányával, Máriával együtt ült a királyi trónon. Magyar királyként elsősorban Dalmácia elvesztésével, fényes visegrádi, budai és székesfehérvári építkezéseivel, illetve az Oszmán Birodalommal szembeni defenzívába vonulással, a végvárrendszer kiépítésével, valamint törvényeinek előremutató jellegével írta be magát a történelembe. Az oszmánok elleni döntő vereséget követően megalapította a Sárkány Lovagrendet az oszmánok elleni harc kollektív szervezésére, majd megszerezte a német és a cseh trónt is. Fiúörökös hiányában királyságaiban utódjául lánya férjét, a tehetséges Habsburg Albertet jelölte meg. Több mint ötven évig viselte a magyar koronát, ezzel a magyar történelem második leghosszabb ideig regnáló uralkodója. Nagyon művelt uralkodó volt, hét nyelven beszélt, nagyon társaságkedvelő volt, és rajongott a lovagi tornákért. A pápai egyházszakadást lezáró, de a huszita háborúkhoz is vezető konstanzi zsinat egyik vezéralakja volt.
Trónra kerülése
Amikor Nagy Lajos elhunyt, vele meghalt a magyar Anjou-ház (Capeting) utolsó férfisarja, ezért a két lánya, Hedvig és Mária örökölte a trónt. Hedvig a bárók akarata szerint Lengyelország uralkodója lett, Mária pedig Magyarország királynője, s ezzel megszűnt a két ország perszonáluniója. Szinte azonnal megindult a verseny Mária kezéért, hiszen aki a férje lesz, az lesz Magyarország uralkodója.
A Horváti testvérek összefogtak a királynő és édesanyja ellen, és 1386-ban a nádorral együtt elfogták őket. A nádort, aki hősiesen küzdött, lekaszabolták, majd lefejezték, az anyakirálynőt és lányát Novigrad várába zárták. A bárók így jobb híján Zsigmond mögé sorakoztak fel, mivel ő 1385-ben már feleségül vette Máriát, így őt 1387-ben szintén királlyá koronázták.
Zsigmond a trónért egyezséget („ligát”) kötött bizonyos bárócsoportokkal, mert a megcsappant királyi hatalom már nem tette lehetővé, hogy mindenkitől függetlenül politizáljon. Az egyezség értelmében a nádor pedig Lackfi István lett. Zsigmond ugyan elnyerte a koronát, de kénytelen volt együttműködni a ligával, kielégíteni a bárók területi igényeit. Az Anjou-kor elején helyreállított várbirtokrendszer összeomlott, mert Zsigmond a királyi birtokok felét eladományozta. Nagy Lajos halálakor a király még az ország háromszáz vára közül 160-nak volt az ura, Zsigmond uralma alatt ez a szám 70-re csökkent. Ekkor kezdtek kialakulni a hatalmas mágnásvagyonok.
Az uralkodó kísérletet tett hatalmának megszilárdítására. Új embereket emelt a bárók közé, olyan hozzá hű urakat, mint Cillei Hermann, Ozorai Pipó, Stiborici Stibor, de a Báthory, Rozgonyi, Tallóci, Garai családok felemelkedése is ekkor kezdődött. Mivel a bárók helyett inkább köznemeseket juttatott hatalomra, 1401-ben már az egész liga szembe fordult vele. Elfogták, de Garai Miklós hősiesen túszul adta magát a királyért cserébe. Miután Zsigmond visszakapta trónját, létrejött a királyhű bárókat tömörítő Garai-Cillei liga. A megállapodás következtében pedig az 1395-ben lovasbalesetben, az életét vesztő várandós Mária halála révén megözvegyült Zsigmond 1401-ben felbontotta eljegyzését Piast Margit briegi hercegnővel, és még ebben az évben eljegyezte Cillei Borbálát, akit 1405-ben feleségül is vett.
Magyarország és Közép-Európa Zsigmond és utódai korában
Belpolitikája
Zsigmond a helyzete megszilárdítása érdekében a magyar egyházat, elsősorban mint anyagi forrást igyekezett a királyi hatalom szolgálatába állítani. 1404-ben rendelkezést hozott, amelynek értelmében királyi engedményhez kötötte a pápai bullák kiadását (placetum regium – királyi tetszvényjog). Ennek értelmében még a pápa rendelkezéseit is csak akkor lehetett kihirdetni az országban, ha abba a király beleegyezett.
A 14. század gazdasági fejlődése a városok, különösen a szabad királyi városok számának és lélekszámának növekedését eredményezte. Kevés szabad királyi város volt, mint például Buda, Pozsony, Bártfa, Eperjes, Kassa, a városfejlődés viszont önmagához képest jelentős volt Magyarországon. 1407-ben Pásztót mezővárossá tette. Mivel a városok lakossága elkötelezetten támogatta Zsigmondot, nagy szerepük volt a politikai stabilizációban, hiszen egyikük sem akart főúri függés alá kerülni, vagy kiváltságaikat elveszíteni. Az uralkodó növelte a fallal körülvett városok számát, kedvezett a városok kereskedelmének, elrendelte a súly- és mértékrendszer egységesítését. A mértékek közül a Budán szokásosak maradtak használatosak (1405. évi I. törvénycikk: „hogy a folyó és szilárd testek mértékét az egész országban Budaváros mértékéhez kell alkalmazni”).[2] Gazdasági törvényei egyfajta korai merkantilizmust képviseltek, védővámokat szedett a külföldi kereskedőktől és azok csak nagyobb tételben adhatták el áruikat, miközben a belföldi kereskedők szabadon kereskedhettek. A nemesfémek és bármely feldolgozatlan érc kivitelének, a só behozatalának tilalma a királyi jövedelmek növelését szolgálták.
1405-ben a király városi dekrétumokat bocsátott ki, ezek a törvények a városok és polgárságuk pozícióit erősítette; egyebek közt szentesítette a városok jogát a lakosaik fölötti önálló ítélkezésre, bíráit pallosjoggal ruházta föl. Az 1405. évi dekrétumoknak már a bevezetője is falvakat emel mezővárosi, mezővárosokat városi rangra, és elrendeli a védőfalak építését. Az 1435-ben tartott rendi gyűlésen már a negyedik rend, a polgárság is képviseltethette magát.
Budán az 1370-es évek végétől Nagy Lajos király nagyszabású palotaépítkezésekbe kezdett, amelyet Zsigmond még nagyobb léptékben folytatott, majd 1408-ban végleg Budára költöztette udvarát. Az ország központjában megalapította az első fővárosi egyetemet. Az uralkodó kérésére IX. Bonifác pápa1395. október 6-án kiadta az Óbudai Egyetem első alapítólevelét. A pápa teljes, négy fakultásból álló egyetem létesítésére adott engedélyt. Vezetője Órévi Lukács (budai prépost, majd csanádi püspök) lett. Az új egyetemen az összes – teológiai, kánonjogi, orvosi, valamint szabad művészetek – fakultáson megindult a tanítás. Szoros kapcsolatban állt az új intézmény a bécsi egyetemmel, ars-fakultásán bécsi Magiszterek is tanítottak, viszont óbudai bakkalaureusokról tudunk, akik a bécsi egyetemen adtak elő.
1402-ben Budán a városigazgatás demokratizálását célzó társadalmi mozgalom bontakozott ki. A fővárosi felkelésbe az egyetem vezetői is belekeveredhettek, s Zsigmond 1403-ban feltehetőleg bezáratta az egyetemet, melyet hét év múlva indított újra. XXIII. János ellenpápa 1410. augusztus 1-jén írta alá bulláját az óbudai egyetem újraalapításáról. A négy klasszikus fakultású egyetem megkapta mindazon kiváltságokat, amelyeket a nagy európai egyetemek élveztek. A kor kiemelkedő jelentőségű eseményén, a nyugati egyházszakadást megszüntető (1414 és 1418 között ülésező) konstanzi zsinaton a rangos egyetemek képviselői is megjelentek, és – Ulrich Richental korabeli krónikája szerint – köztük az óbudai egyetem 7 tanárával képviseltette magát. 1419 után már nincsenek adataink az óbudai egyetem további működéséről.
1408-ban Zsigmond létrehozta 24 bárói család részvételével a Sárkány Lovagrendet, a királyhű liga megerősítésére. Tagjai, báróként, helyet kaptak a királyi tanácsban, és birtokokat is kaptak, ami által csökkent a királyi birtokok területe és jelentősége, erősödött a nemesi vármegyerendszer. A török közelsége miatt (Szerbia hűbéres török állam lett) az ország déli részén végvárakból álló védelmi rendszert építtetett Ozorai Pipó irányítása alatt. Létrehozta a telekkatonaságot: a birtokosoknak minden 20 (később 33) jobbágy után fel kellett szerelni egy lovas íjászt. Zsigmond sokszor került pénzügyi zavarba, hogy bevételekhez jusson, gyakran rendkívüli hadiadót vetett ki, vagy elzálogosított várakat, falvakat. Így történt, hogy 1412-ben 16 szepesi helységet zálogosított el a lengyel királynak 37 ezer cseh garasért. Ezek a települések csak Lengyelország első felosztásakor, 1772-ben tértek vissza Magyarországhoz.
1389 júniusában a rigómezei csata következtében SzerbiaI. Bajazid vazallus államává vált. Zsigmond és bárói az első pillanatban felismerték a veszélyt, és a király belső gondjai ellenére 1389 és 1392 között minden évben hadjáratokat vezetett a Balkánra.
Zsigmond első balkáni hadjárata 1389-ben elfoglalta a mai Kragujevac környékén Borač és Čestin várát. Ez volt az első olyan eset, amikor magyar király a macsói bánság határán túl fekvő szerb területet vett birtokba. Ezután a törökök és a szerbek együttes erővel először 1390 elején törtek be Magyarországra. Az év júliusában Sárói László temesi ispán Vitovnicánál szétvert egy újabb, betörni készülő török–szerb csapatot
Zsigmond második balkáni hadjárata 1390-ben semmilyen értékelhető sikert nem hozott (valószínű célja Ostrovica elfoglalása lehetett). A törökök ezenközben elfoglalták Galambóc kulcsfontosságú várát, amelyet Zsigmond még az év decemberében megpróbált visszavenni, de sikertelenül.
1391-ben meghalt I. Tvrtko bosnyák király, és Zsigmond hadjáratot hirdetett Boszniába, de végül inkább (valószínűleg) fegyverszünetet kötött Dabišával, az új királlyal, és kisebb haddal a Szerémségbe ment, és az azt végigpusztító szerb–török csapatok ellen indult. (A sereg másik fele Perényi Miklós szörényi bán vezetésével a Temesközben harcolt – sikeresen – az oda is betörő török ellen.) A törökök elpusztították Szávaszentdemetert, Nagyolaszit és Nagyenget.
Zsigmond harmadik balkáni hadjárata. A magyarok Nagyolaszinál, majd (immár Zsigmond vezetésével) Nagyengnél fölvették velük a harcot, de még a második ütközet is csak döntetlennek minősíthető eredménnyel zárult. A nagyengi csatában kitüntette magát az ennek hatására egyre nagyobb szerephez jutó Maróti János, akinek öccsét, Maróti Dénest előzőleg (Nagyolaszinál) elfogták a törökök.
1392 elején a törökök minden korábbinál nagyobb erővel törtek be a temesi végeken, és Zsigmond még bátyjától, Venceltől is segítséget kért (és kapott) Zsigmond a negyedik balkáni hadjáratra (sőt még angol lovagok is jöttek sógorától, II. Richárd angol királytól, aki Zsigmond édesnővérének, Luxemburgi Anna cseh királyi hercegnőnek volt a férje). Ennek hatására a török hadak (amiket maga Bajazid szultán vezetett) nem bocsátkoztak nyílt ütközetbe, csak gátolták, késleltették a magyar hadak mozgását, amíg azok utánpótlásuk apadtán vissza nem fordultak.
Zsigmond ötödik balkáni hadjárata 1395-ben. Zsigmond ismét személyesen vezette a hadat, ezúttal Havasalföldre. Legyőzte a törökbarát Vlad vajda csapatait, visszasegítette trónjára az 1394-ben elűzött Mircsa vajdát. A magyar hadak a Dunáig jutottak, ahol visszavették a törököktől Kisnikápolyt (bolgárul Holovnik, románul TurnuMăgurele). Miután elvonult a magyar sereg, a törökök betörtek Krassó és Temes megyékbe, de Csáky Antal és Marcali Miklós temesi ispánok Csák mellett legyőzték őket.
A sikeren felbuzdult Zsigmond ki akarta űzni a törököt egész Európából, de 1396-ban Nikápolynál döntő vereséget szenvedett. Ezután már csak a védekezésre összpontosított, és a telekkatonaságot létrehozva átszervezte a magyar haderőt. Ezzel új adót vezetett be: húsz jobbágytelek után egy (lovas)íjászt kellett kiállítania minden nemesnek. Ezen felül a király „ideiglenesen”, a török veszély megszűntéig felfüggesztette a nemesség hadi szolgálatának idejét szabályozó törvényt. Ez utóbbi rendelkezését később Albert magyar király az országgyűlés kívánságára eltörölte.
Zsigmondot a telekkatonaság bevezetése ellenére sorra érték a kudarcok a törökök ellen, ezért a déli vidéken tagolt védelmi rendszert építtetett ki. Ennek legdélebbi részei az ütközőállamok voltak (például Havasalföld). Ez után következtek a déli határ mentén kialakított bánságok, s a harmadik vonalat az első végvárvonal adta, melynek központja Nándorfehérvár lett. 1428-ban sikertelenül próbálta meg visszafoglalni a törököktől Galambóc várát. A déli irányú küzdelmek alatt elveszítette Dalmáciát, amely ismét velencei fennhatóság alá került.
Zsigmondot 1410-ben német királlyá választották . Erre Rupert király1410-ben bekövetkezett halála adott alkalmat, akit a választófejedelmek 1400-ban a letett Vencel, Zsigmond bátyja helyére választottak meg. Akkor a cím kikerült a Luxemburgiak birtokából. A választás alkalmával Vencel mint cseh király, a kölniérsek, a mainzi érsek, a szász választófejedelem, illetve Zsigmond unokatestvére, Jodok morva őrgróf, Brandenburg tényleges és jogszerű ura Jodokot támogatták. Zsigmond mellett csak a trieri érsek és rajnai palotagróf (Rupert fia) állottak. 1410. szeptember 20-án, amikor még csak négy választófejedelem volt a helyszínen, Zsigmond puccsszerűen saját magát nyilvánította német királlyá. A brandenburgi választó szavazatát ő adta le saját magára. A brandenburgi tartományt azonban 1388-ban elzálogosította Jodoknak azzal a kitétellel, hogy ha öt éven belül nem váltja vissza, akkor az a szavazattal együtt végleg Jodokot illeti. 1397-ben ezen jogában Vencel, még mint német király, meg is erősítette Jodokot.
Október 1-én a választófejedelmek többsége Jodokot választotta királlyá. A választás résztvevői érvénytelennek tartották Zsigmond címét, azt azonban nem akadályozhatták meg, hogy a címet mindenféle hatalom nélkül használja — a tényleges hatalom megszerzésére kísérletet sem tett, mintha beérte volna a látszattal. A helyzetet végül az oldotta meg, hogy Jodok 1411. január 18-án váratlanul meghalt. Némi diplomáciai huzavona után – elsősorban a mainzi érsek ellenállását kellett legyűrni – a négy választófejedelem – miután a trieri és pfalzi választó elutasította, hogy új választásba belemenjenek – Frankfurtban 1411. július 21-én Zsigmondot elismerték német királynak.[3]
A zsinat elsődleges feladata az 1378 óta tartó, egyházszakadással fenyegető helyzet felszámolása volt. Ekkor ugyanis három pápa is hivatalban volt, és mindegyiknek megvoltak a maga támogatói. A két fő szemben álló blokk a francia–spanyol–skót és a német–burgundi–angol szövetség volt.
Zsigmond 1416-ban Angliába látogatott, és az angol királlyal megkötötte a canterburyi szövetséget, amelyben fegyveres támogatást ígért az angoloknak a franciák ellen. Ezt végül sohasem adta meg, de ennek lebegtetése óriási nyomás alá helyezte a franciákat a zsinaton, és az angol diplomácia is profitált ebből. Így például a zsinaton önálló, ötödik nemzetnek ismerték el őket (addig a német nemzet részének számítottak), ami Angliát európai nagyhatalommá emelte .
Zsigmondnak végül sikerült elérnie, hogy mindhárom pápát lemondatták, és helyettük egyet, V. Mártont választották meg.[4]
A kérdés az egyház megreformálása volt, mert ebben az időszakban az egyház tekintélye addig soha nem látott mélységekbe zuhant. Ám a reformok a pápaválasztás után lekerültek a napirendről. 1415-ben a konstanzi zsinaton hallgatták meg a cseh reformátort, Husz Jánost is, akit Zsigmond támogatott, ám a püspökök nyomására mégis elítélte, végül a zsinat máglyára küldte.
1419-ben Zsigmond bátyjának, Vencelnek a halála után joggal formálhatott igényt a cseh trónra. Konstanzi lépéseivel azonban maga ellen hangolta a cseheket, és elkezdődött a 17 évig tartó huszita háború, amelynek leverésére keresztes háborút hirdetett. 1431-ben sikerült megosztania a felkelőket, és a kelyhesek átpártoltak hozzá, az ő segítségükkel végül 1434-ben döntő csapást mértek a táboriták seregére. A huszita háborúk vége felé érte el legnagyobb sikerét, ugyanis 1433-ban IV. Jenő pápa német-római császárrá koronázta.
Velence ellen Dalmáciáért
A torinói béke1381. augusztus 8-án Magyarországnak ítélte Dalmáciát Cattaróval együtt. A dalmát városok kereskedelmi jogokat nyertek Velencében, Velence pedig mérsékelt – 7000 dukát – adót fizetett Magyarországnak. Velence egy ideig betartotta az egyezményt Zsigmond alatt is, mert az ő uralmát kedvezőbbnek tartotta, mint a Dél-Itáliát Magyarországgal egyesíteni akaró Anjoukét. A béke azt is kimondta, hogy Magyarország köteles fenntartani a nyugalmat Dalmáciában. A nikápolyi vereség után azonban Velence kihasználta Zsigmond megingott helyzetét. 1400-ban beszüntette a 7000 dukát folyósítását, miközben Itáliában is terjeszkedni kezdett. Megszerezte Aquileiát, Padovát, Veronát, Vicenzát, majd 1409-ben megvásárolta Nápolyi Lászlótól annak dalmáciai birtokait, köztük Zárát. Velence ezután már nyíltan is fellépett Zsigmond ellen, Sebenicót ostrom alá vette, Traut és Knint is igyekezett megadásra bírni.[3]
Zsigmond érthetően 1411-ben háborút indított Velence ellen. A háború azonban sem diplomáciailag, sem katonailag nem volt eléggé előkészítve. Az osztrák herceg nem támogatta, mivel hűbéresei Velence oldalára álltak, a Dalmáciába küldött hadsereget pedig hadvezéri képességekkel nem rendelkező emberek – Eberhard főkancellár, zágrábi püspök és unokaöccse, Medvei Petermann horvát–dalmát bán vezette. Velence fő hátországába, a „terra fermába” Ozorai Pipó tört be, de ő a diplomáciai előkészítetlenség miatt nem volt hatékony. Cillei Hermann és fia, Cillei Frigyes valamint Garai Miklós nyomására béketárgyalások kezdődtek Isztriában 1412-ben, amelyeken Velence hajlandó lett volna – a követutasításnak megfelelően – akár 200 ezer dukátot fizetni Dalmáciáért és a 7000 dukátot is évente folyósítani. A tárgyalások bukását az okozta, hogy Zsigmond ragaszkodott egész Dalmáciához, Velence pedig minimálisan Zárához. A háború folytatódott, amit Velence jobban bírt pénzzel és zsoldosokkal, végül a status quo alapján Castelletóban1413. április 17-én ötéves fegyverszünetet kötöttek.[3]
Zsigmond látta, hogy katonailag képtelen elragadni Velencétől Dalmáciát és a Terra fermát, ezért nagyot gondolva a velencei gazdaság alapjaira próbált csapást mérni. Megpróbálta a nürnbergi kereskedőházakra alapozva Velencét megfosztani a keleti árucikkek kereskedelmi monopóliumától. 1412-ben felszólította a Hanza-szövetséget, hogy szakítsák meg kapcsolataikat Velencével, 1417-ben pedig a rajnai és dél-német kereskedővárosokat, hogy Velence helyett Genovával kereskedjenek, amely városnak a Krím félszigetiKaffán keresztül kapcsolata volt a kínai selyemúttal, Trapezunton keresztül pedig Perzsiával és Közép-Ázsiával. Velencét súlyos kár érte, de végül nem tette tönkre.[3]
A fegyverszünet lejárta után 1418-ban Velence aktivizálta magát és sorra foglalta el és vissza a következő években a dalmáciai és észak-itáliai városokat. 1431-ben Zsigmond személyesen jelent meg Itáliában mint a Filippo Maria Visconti milánói herceg szövetségese. A herceg lehetővé tette számára az itáliai királlyá való koronázást a lombard vaskoronával, ami ekkor előzetes feltétele volt a császárrá koronázásnak. A császári koronázás meg is történt 1433-ban Rómában a pápa által. Ekkor Zsigmond 1433. június 5-én hátrányos fegyverszünetet kötött Velencével, végül Nagyszombatban1435. augusztus 31-én békét és szövetséget kötött a milánói herceg ellen. Dalmácia ezzel végleg elveszett a magyar korona számára.[3]
Halála
1437-ben miközben feleségét, Cillei Borbálát akarta kiostromolni a morvaországi Znaim városából, december 8-án a király érezte, hogy közeleg a vég, felvette császári díszruháját, koronáját és az utolsó kenetet, felült a trónjára, halotti misét rendelt magának, és a trónon ülve másnap meg is halt. Holttestét a znaimi Szent Miklós templomban ravatalozták fel. Kívánsága szerint Váradon temették el első felesége mellé. A magyar főurak egy csoportja ezután december 18-án Pozsonyban megválasztotta Albert magyar királyt. Még 1402-ben Zsigmond az Országgyűlés hozzájárulásával a Magyar Királyság trónörökösévé nevezte ki Albert apját, IV. Albert osztrák herceget és távollétében megtette Magyarország kormányzójának, ami ellen tiltakozásként 1403-ban országos felkelés bontakozott ki. Az első Habsburg-házi uralkodót 1438. január 1-jén koronázták meg.[5]
Német, magyar, cseh királyként és német-római császárként Európa legtekintélyesebb uralkodója volt. Birodalma központját Budán rendezte be, amelyet európai hírű királyi rezidenciává fejlesztett. A mára elpusztult palotaegyüttesnek annak idején a csodájára jártak. Így elmondhatjuk, hogy ebben az időben bizonyos értelemben Buda volt Európa központja, ahol császárokat, királyokat, fejedelmeket fogadtak. A német birodalmi gyűlést, először a történelem folyamán, a Német-római Birodalom határain kívül, Pozsonyban hívta össze.
Zsigmond kora fordulópontot jelent Magyarország külpolitikai helyzetében: az eddigi regionális nagyhatalom a törökök megjelenése által a fenyegetettség állapotába jutott, s a sikertelen hadjáratok után világossá vált mindenki számára, hogy Magyarország védekező helyzetbe került.
A birtokszerkezetben végbement változások a hatásukat egészen 1848-ig éreztették: ekkor kezdett kialakulni az a nagybirtokos réteg, amely a későbbiekben az országot irányította. Eddig a királyi udvar volt a kultúra centruma, ettől kezdve a főúri udvarok hasonló mértékben alakították az ország kultúráját és politikáját. Mindent egybevéve azonban konszolidációja sikere után Zsigmond hatalma szilárd volt. Bizonyos vélemények szerint (például Engel Pál) I. Mátyás is Zsigmond példáját igyekezett követni.
Reformpárti volt, s ez egy újfajta gondolkodásmódból fakadt: az intézményekhez, a rendszerekhez hozzá lehet nyúlni, át lehet alakítani, s ettől az intézmény jobbá is lehet. Ez a gondolat teljesen új volt a korában, hiszen eddig a vezérelv az volt, hogy ami régi, az a jó, nem szabad hozzányúlni. A praktikus újítások iránti vonzalma megmutatkozott a haditechnikai újítások – ágyúk használata – terén is.
Címei
Zsigmond címe az 1405-ös törvénycikkben: "Zsigmond, Isten kegyelméből Magyarország, Dalmácia, Horvátország, Ráma, Szerbia, Galícia, Lodoméria, Kunország és Bulgária királya, brandenburgi őrgróf, a Szent Római Birodalomnak főkamarása Csehország és Luxemburg örököse."[6]
1433-tól római császár, a pápa Rómában koronázza meg[3]
Családja
Utódai
Zsigmond fiú örökös hiányában utódjául leánya férjét, Habsburg Albertet jelölte ki.
Egyetlen törvényes gyermeke és örököse lánya, aki a második házasságából, Cillei Borbála királynétól született Luxemburgi Erzsébet királyné. Tőle származó unokái: Anna (1432–1462), György (1435–1435), Erzsébet, akik még életében születtek, és V. László (1440–1457), akit már az apa, Habsburg Albert sem ért meg. Így egész életében a törvényes fiúörökös nem adatott meg neki, hiszen mind a Mária királynőtől született fia az édesanyjával együtt, mind pedig György nevű unokája a születést követően röviddel meghalt. A mondák szerint szerint természetes fia Hunyadi János, aki Morzsinai Erzsébettől született.[7][8] Ugyanakkor egészen 1921-ig, IV. Károly trónfosztásáig, néhány kivételtől eltekintve, Zsigmond utódai ültek a magyar trónon. Ehhez Zsigmondot négy eljövendő alkalommal is leányági kapocs segítette hozzá Luxemburgi Erzsébet magyar királyné, Habsburg Erzsébet magyar hercegnő, Jagelló Anna magyar királyné és Mária Terézia magyar királynő személyében.
↑III. Kázmér lengyel király (†1370) leánya. Tehát Zsigmond lengyel leszármazottjaiban (leányági unokája, Erzsébet összeházasodott a Jagelló-háziIV. Kázmér lengyel királlyal [†1492]) volt Piast vér. Ez azért érdekes, mert a Jagelló-ház alapítójának, II. Jagelló Ulászlónak nem a Piast leszármazott Hedvigtől született utóda, hanem a negyedik feleségétől, így az nem is Piast leszármazott.
Irodalom
Szilágyi Sándor szerk.: A magyar nemzet története III. kötet, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat, Budapest, 1895. URL: lásd Külső hivatkozások
Aéroport international général Francisco Javier MinaAéroport international de Tampico Localisation Pays Mexique Ville Tampico Coordonnées 22° 17′ 47″ nord, 97° 51′ 57″ ouest Altitude 24 m (80 ft) Informations aéronautiques Code IATA TAM Code OACI MMTM Code DGAC-M TAM Nom cartographique Général Francisco Javier Mina Type d'aéroport Civil Gestionnaire Grupo Aeroportuario Centro Norte Site web gestionnaire Consulter Pistes Direction Longueur Surfa...
Ця стаття є частиною Проєкту:Населені пункти України (рівень: невідомий) Портал «Україна»Мета проєкту — покращувати усі статті, присвячені населеним пунктам та адміністративно-територіальним одиницям України. Ви можете покращити цю статтю, відредагувавши її, а на стор...
artikel ini perlu dirapikan agar memenuhi standar Wikipedia. Tidak ada alasan yang diberikan. Silakan kembangkan artikel ini semampu Anda. Merapikan artikel dapat dilakukan dengan wikifikasi atau membagi artikel ke paragraf-paragraf. Jika sudah dirapikan, silakan hapus templat ini. (Pelajari cara dan kapan saatnya untuk menghapus pesan templat ini) Abdurahman Faiz (lahir di Jakarta, 15 November 1995) adalah anak pertama dari pasangan Tomi Satryatomo dan sastrawati Indonesia, Helvy Tiana Rosa....
HongeohoeNama KoreaHangul홍어회 Hanja洪魚膾 Alih Aksarahongeohoe Hongeohoe adalah salah satu jenis hoe dalam masakan Korea berupa irisan sejenis ikan pari (Rajiformes, bahasa Korea: hongeo) yang dihidangkan dalam keadaan mentah. Irisan daging ikan bisa dari ikan pari segar atau ikan pari yang sudah difermentasi. Hidangan ini biasanya dimakan bersama gochujang. Ikan pari dimasukkan ke dalam guci sebelum diletakkan di tempat gelap dan sejuk untuk difermentasi selama kira-kira 10 hari. Set...
Вища ліга чемпіонату України з футболуСезон 1999–2000Чемпіони Динамо Київ(8-ме чемпіонство)Найкращий бомбардир Максим Шацьких (20 голів)← 1998–1999 2000—01 → 9-й чемпіонат України з футболу був розіграний з 12 липня 1999 року по 20 червня 2000 року. Переможцем стало київське «Динамо». Зм...
Melodic mode in Indian music For other uses, see Raga (disambiguation), Ragam (disambiguation), and Ragas (fly). For the subgenre of reggae music, see Ragga. Indian classical music Carnatic music Hindustani music Odissi music Concepts Shruti Svara Alankara Raga Rasa Tala Sangita Vadya vte Melakarta ragas of Carnatic music A raga (IAST: rāga, IPA: [ɾäːɡ]; also raaga or ragam or raag; lit. 'coloring' or 'tingeing' or 'dyeing'[1][2]) is a ...
Daejeon World Cup StadiumPurple ArenaInformasi stadionOperatorDaejeon CityLokasiLokasiSan 11-4, Noeun-dong, Yuseong-gu, Daejeon, Republic of KoreaKonstruksiMulai pembangunanDesember 1998DibukaSeptember 13, 2001Biaya pembuatan143.9 billion wonData teknisPermukaanNatural grassKapasitas40,535PemakaiDaejeon Citizen (2002–Sekarang) Stadion Piala Dunia Daejeon atau nama panggilan Purple Arena merupakan sebuah stadion sepak bola di Daejeon, Korea Selatan. Digunakan sebagai tempat penyelenggaraan P...
Thomas Huckle WellerLahir(1915-06-15)15 Juni 1915Ann Arbor, MichiganMeninggal23 Agustus 2008(2008-08-23) (umur 93)Needham, MassachusettsKebangsaanAmerika SerikatDikenal atasvirus poliomyelitisPenghargaanPenghargaan Nobel dalam Fisiologi atau Kedokteran tahun 1954Karier ilmiahBidangvirologi Thomas Huckle Weller (15 Juni 1915 – 23 Agustus 2008) menerima Hadiah Nobel dalam Kedokteran 1954 bersama dengan Frederick C. Robbins dan John F. Enders. Pranala luar (Inggris) Weller, ...
Danish handball player (born 1988) Camilla Dalby Personal informationBorn (1988-05-15) 15 May 1988 (age 35)Randers, DenmarkNationality DanishHeight 1.82 m (6 ft 0 in)Playing position Right backClub informationCurrent club RetiredNumber 20Youth careerYears Team0000-0000 Spentrup IF0000-0000 Randers FrejaSenior clubsYears Team2010-2013 Randers HK2013-2015 ŽRK Budućnost2015-2019 Randers HKNational teamYears Team Apps (Gls)2007-2016 Denmark 108 (303[1]) Medal record ...
CaptainAlexander GraydonBorn(1752-04-10)April 10, 1752DiedMay 2, 1818(1818-05-02) (aged 66)OccupationAuthor and officerNotable worksMemoirs of a Life, Chiefly Passed in Pennsylvania, Within the Last Sixty Years Alexander Graydon Jr. (1752–1818) was an author and officer in the American Revolution. He was commissioned captain on January 5, 1776, and commanded a company of men in the Battle of Long Island and in the Battle of Harlem Heights. He was taken prisoner during the Battle of For...
This article is about the mineral of formula MnO(OH). For other uses, see Manganite (disambiguation). ManganiteManganite, Ilfeld, Thuringia, Germany (size: 5.2×4.1×2.7 cm)GeneralCategoryOxide mineralFormula(repeating unit)MnO(OH)IMA symbolMnn[1]Strunz classification4.FD.15Dana classification06.01.03.01Crystal systemMonoclinicCrystal classPrismatic (2/m) (same H-M symbol)Space groupP21/cUnit cella = 5.3 Å, b = 5.278 Å, c = 5.307 Å; β = 114.36°; Z = 4Iden...
American basketball player (born 1965) For his son and current basketball player, see Scotty Pippen Jr. Scottie PippenPippen in 2022Born (1965-09-25) September 25, 1965 (age 58)Hamburg, Arkansas, U.S.Spouse Larsa Pippen (m. 1997; div. 2021)Children8, including Scotty Jr.Basketball careerPersonal informationListed height6 ft 8 in (2.03 m)Listed weight228 lb (103 kg)[1]Career informationHigh schoolHamburg ...
Chinese pirate In this Chinese name, the family name is Chui (徐). Chui A-poo徐亞保BornStanley, Hong KongDied1851Victoria Prison, British Hong KongPiratical careerTypePirateYears activemid-1800sRankfleet commanderBase of operationsSouth China SeaCommands50 ship Chinese fleet Destruction of Chuiapoo's Pirate Fleet, 30 September 1849 Chui A-poo[1] (Chinese: 徐亞保;[2] died 1851) was a 19th-century Qing Chinese pirate who commanded a fleet of more than 50 junks in the ...
Heathen (Germanic neopagan) organization founded in 1994 Part of a series onHeathenry Modern Paganism Theory Norse cosmology Veneration Gods Elves Ancestors Wights Jötnar Sources Proto-Indo-European religion Germanic paganism Germanic folklore Organisation Holidays Gothi priesthood Religious institutions: Åsatrufellesskapet Bifrost Ásatrú Alliance Asatru Folk Assembly Ásatrúarfélagið Asatru UK Community of Forn Sed Sweden Forn Siðr — Ásatrú and Vanatrú Association in Denmark Odi...
New Zealand political parties Politics of New Zealand Constitution The Crown Monarchy of New Zealand Sovereign King Charles III Governor-General (list) Cindy Kiro Realm of New Zealand Executive government List of governments (current) Cabinet Ministers Prime Minister (list) Christopher Luxon Executive Council State services departments Legislature54th New Zealand Parliament King-in-Parliament House of Representatives Speaker: Gerry Brownlee Official Opposition Elections Political parties...
Paghimo ni bot Lsjbot. 45°42′55″N 1°20′00″E / 45.71525°N 1.33334°E / 45.71525; 1.33334 Grande Briance La Grande Briance Rivière Suba Nasod Pransiya Gitas-on 281 m (922 ft) Tiganos 45°42′55″N 1°20′00″E / 45.71525°N 1.33334°E / 45.71525; 1.33334 Timezone CET (UTC+1) - summer (DST) CEST (UTC+2) GeoNames 3015242 Suba ang Grande Briance sa Pransiya.[1] Nahimutang ni sa amihanan-sidlakang bahin...
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
