Nürnberg

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Nürnberg (egyértelműsítő lap).

Nürnberg
Nürnberg címere Nürnberg zászlaja
Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Bajorország
Kerület	Közép-Frankföld
Járás	Közép-Frankföld
Rang	járási jogú város
Alapítás éve	1050
Polgármester	Marcus König (CSU)
Irányítószám	90001–90491
Körzethívószám	0911
Rendszám	N
Testvérvárosok	Lista Harkiv (1990. április 29. – )
Népesség
Teljes népesség	526 091 fő (2023. dec. 31.)[1]
Népsűrűség	2 682 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	309 m
Terület	186,38 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 49° 27′ 14″, k. h. 11° 04′ 39″49.453888888889, 11.0775Koordináták: é. sz. 49° 27′ 14″, k. h. 11° 04′ 39″49.453888888889, 11.0775
Nürnberg Pozíció Bajorország térképén
Elhelyezkedése Bajorország térképén
Nürnberg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nürnberg témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nürnberg nagyváros Németországban, Bajorország szövetségi tartományban. Lakosainak száma közel 500 ezer fő (2006. május), ezzel München után Bajorország második legnépesebb városa. A szomszédos Fürth és Erlangen városokkal együtt Észak-Bajorország legfontosabb gazdasági és kulturális központja.

Földrajz

Nürnberg Közép-Frankföldön, a Pegnitz-folyó jobb és bal partján terül el. A várostól 80 km-re északkeletre eredő Pegnitz a városhatárt átlépve kelet-nyugati irányban 14 km hosszan folyik át a városon, majd a város területét elhagyva Fürth belvárosától néhány km-re északra a Rednitz-folyóval együtt a Regnitz-folyóba ömlik.

Éghajlat

Nürnberg éghajlati jellemzői

Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	15,0	19,3	23,7	31,0	32,2	35,1	38,6	37,6	32,3	27,7	20,4	15,1	38,6
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	2,5	4,4	9,2	14,4	19,4	22,8	24,6	24,2	19,4	13,9	7,2	3,5	13,8
Átlaghőmérséklet (°C)	0,0	0,8	4,7	9,0	14,0	16,9	19,1	18,4	14,0	9,3	4,2	1,0	9,3
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−3,1	−2,9	0,4	3,3	8,0	12,1	13,3	12,7	9,0	5,2	1,2	−1,8	4,8
Rekord min. hőmérséklet (°C)	−25,4	−30,2	−18,3	−9,2	−4,3	0,0	3,1	0,6	−2,7	−7,3	−12,7	−23,0	−30,2
Átl. csapadékmennyiség (mm)	42	37	47	40	61	66	80	64	50	53	47	51	637
Havi napsütéses órák száma	58	87	117	175	216	218	235	219	161	114	57	43	1701
Forrás: Deutscher Wetterdienst[2]

Története

Nürnberg legrégebbi nyomtatott látképe Schedel Világkrónikájában, 1493

A nürnbergi vár udvara napjainkban

A Miasszonyunk templom Nürnberg főpiac terén

A kezdetek

A várost említő legkorábbi írásos emlék az 1050-ben III. Henrik német-római császár által kiállított úgynevezett Sigena-okirat, amelyben Nuorenberc (sziklás hegy) néven szerepel. A nürnbergi vár nem sokkal ezután már fontos katonai támaszpontként szolgált. A vár alatti település valószínűleg ekkoriban kaphatott vásártartási jogot. A II. Frigyes német-római császár által 1219-ben kiállított „nagy szabadságlevél“ biztosítja Nürnbergnek a szabad birodalmi város jogait. Egészen 1427-ig várgrófok kormányozták a várost, amikor is az utolsó várgróf, VI. Frigyes eladta címét „Nürnberg város tanácsának“. Ettől az időponttól egészen a város Bajorországhoz történő csatolásáig a városi tanács határozta meg a város politikai életét.

Virágkor

Sok német-római császár választotta Nürnberget tartózkodási helyéül, köztük IV. Károly is, aki 1356-ban Nürnbergben adta ki a Német Aranybullát, amely tartalmazta azt a rendeletet, mely szerint itt volt köteles minden újonnan megválasztott császár első birodalmi gyűlését megtartani.^[3] 1423-ban Luxemburgi Zsigmond a város gondjaira bízta a birodalmi koronázási jelvényeket, amelyeket egészen a 19. század elejéig itt őriztek. Nagyjából az 1470-1530 közötti időszak számít a város virágkorának. A város gazdagságát kiváló kézművesiparának és a kereskedelem szempontjából kedvező fekvésének köszönhette. Ebben az időszakban Nürnberg Köln és Prága mellett a Német-római Birodalom egyik legnagyobb városának számított.

A harmincéves háború alatt Nürnberg környéke évekig hadszíntér volt. A várost ugyan nem foglalták el, viszont a közelben dúló harcok tartósan gyengítették gazdaságát. A háború után, 1649-ben Nürnbergben került sok az ún. „békevacsorára“ (Friedensmahl), amelynek során a korábban szembenálló felek többnapos vigasságok keretében ünnepelték meg a békekötést.

A 19. és a korai 20. század

1796-1806 között drámai események zajlottak. A szomszédos Ansbach helyi porosz igazgatásának nyomására Nürnberg végül alávetette magát a porosz uralomnak, az erre vonatkozó szerződést azonban nem hajtották teljesen végre, mert a poroszokat elriasztotta Nürnberg tetemes adósságállománya. Ezzel párhuzamosan folyamatosan nőtt a nürnbergi lakosság bizalmatlansága a város egyre korruptabbnak vélt, patrícius családokból álló vezetése ellen. A város így gyakorlatilag a gazdasági és politikai összeomlás szélére sodródott.

1806-ban Napóleon francia csapatai előbb megszállták, majd végül szeptember 15-én átadták Nürnberget a Bajor Királyságnak, amely hamarosan polgári önkormányzatot létesített és beolvasztotta a várost a királyság közigazgatási rendszerébe. A Bajor Királyság ezzel átvállalta Nürnberg horribilis adósságállományát is.

A 19. század folyamán Nürnberg Bajorország egyik fontos ipari központjává fejlődött. 1835-ben a híres „Adler“ gőzmozdony nyitotta meg az első német vasútvonalat Nürnberg és Fürth között.

Már az 1920-as évek során Nürnberg adott otthont a nemzetiszocialisták első pártgyűléseinek. Nürnbergben azonban az NSDAP mégsem tudta megnyerni a helyi választásokat. A várost ebben az időben elsősorban a liberális DDP kormányozta. Ezzel egyidőben Nürnberg iparvárosként a bajor szociáldemokrácia egyik központjává fejlődött.

Nürnberg a nemzetiszocializmus idején

Nürnberg a nemzetiszocializmus idején az NSDAP gyűléseinek helyszínévé és a náci propaganda egyik legfontosabb helyszínévé vált. Megkezdődött egy gigantikus, a római Colosseumra emlékeztető pártközpont építése. A nürnbergi faji törvények néven ismert rasszista rendelkezéseket a német törvényhozás 1935. szeptember 15-én, az NSDAP Nürnbergben tartott 7. pártgyűlésének napján fogadta el. Ezzel a nemzetiszocialisták jogi alapokra helyezték antiszemita ideológiájukat. A náci párt központja lévén Nürnberg a második világháború során a szövetséges légierő kedvelt célpontja: 1945. január 2-án célzott légitámadással megsemmisítették a nürnbergi óvárost és igen súlyos károkat okoztak a város egész területén. A károk mértékét az is érzékelteti, hogy a háború után még a szétrombolt város máshol történő újjáépítését is fontolóra vették a nürnbergi polgárok, akik végül az eredeti helyen történő újjáépítés mellett döntöttek.

A 20. század második fele

A 20. században a város a náci háborús bűnösök 1945 és 1949 között lefolytatott pere, a nürnbergi per nyomán lett közismert. A város újjáépítése Heinz Schmeißner városi főépítész irányítása alatt zajlott. Ennek során az eredeti történelmi városszerkezet helyreállítása volt az elsődleges cél. Bár az eredeti épületek szinte teljesen megsemmisültek, a belváros tereit ennek ellenére a középkort és újkor hajnalát idéző épületegyüttesek uralják.

Tudomány

Európa egyik legfontosabb technológiai és tudományos központja.

Gazdaság

Nürnberg kézműipara és kereskedelme nagy múltra tekint vissza.

Ma a városban megtalálható legfontosabb iparágak: az információs és kommunikációs ipar, az energiaipar, az elektronikai ipar, valamint a közlekedési és logisztikai ipar. Nürnberg Hamburg után a második legjelentősebb német nyomdaipari központ, de a piackutatás területén is vezető szerepe van: minden harmadik német piackutató itt dolgozik. A város fekvése folytán komoly jelentőséggel bír az új EU-tagállamokkal történő kereskedelem lebonyolításában is. 2000 júliusában Nürnbergben nyitotta meg európai irodáját Kína Sencsen nevű városa.

Közlekedés

Németország első vasútvonala Nürnberg és Fürth között nyílt meg, mely ma is üzemel, de már mint a nürnbergi S-Bahn egyik vonala. Nürnberg Hauptbahnhof egyike Németország legforgalmasabb állomásainak. Innen indul a Nürnberg–München nagysebességű vasútvonal is, melyen egyedülálló módon két nagysebességű regionális járat is közlekedik: a München–Nürnberg-expressz és az Allersberg-Express. A városban három metróvonal is üzemel, közülük kettő automata üzemben közlekedik.

Nevezetességei

• Tornyos kapuk,
• Lorenzer Platz (kedvelt találkahely),
• Szent Lőrinc-templom, előtte az Erény kútja, szemben a Nassauer Haus;
• Schöner Brunnen – Szép kút – (medencéjét finom vonalú reneszánsz rács veszi körül, a híres aranygyűrűvel; a néphit szerint, aki háromszor megforgatja, teljesül a kívánsága),
• Albrecht Dürer háza
• Főtér,
• Kaiserburg,
• Miasszonyunk temploma.
• Reichsparteitagsgelände, a náci párt által rendezett Birodalmi Pártnapok negyede
• Verkehrsmuseum Nürnberg

Média

Újságok

A legnagyobbik nürnbergi napilap a Nürnberger Nachrichten (NN), a Nürnberger Zeitung (NZ), Abendzeitung (Ausgabe Nürnberg) és a Bild-Zeitung Nürnberg.

Televízió

A Bayerische Rundfunk itt székel. Magántelevízió: Franken TV.

Rádió

• Gong 97,1
• Hit-Radio N1
• Charivari 98,6
• Pirate Radio
• Radio F
• Star FM 99.0

Híres emberek

Itt születtek

Anton Fugger

• Hartmann Schedel (1440–1514) orvos, történetíró, a Liber Chronicarum (Nürnbergi Krónika) szerzője
• Albrecht Dürer (1471–1528) reneszánsz festő és grafikus
• Anton Fugger (1493–1560) kereskedő és bankár
• Johann Pachelbel (1653–1706) zeneszerző

Itt éltek/élnek

• Ludwig Andreas Feuerbach (1804–1872) filozófus, antropológus, valláskritikus
• Adam Kraft (1455/1460–1509) szobrász^[4]
• Hans Sachs mesterdalnok és zeneszerző^[4]
• Peter Henlein (1479/1480–1542)^[4]

Népesség

A népesség alakulása 1925 és 2023 között

Lakosok száma	392 494	499 060	470 943	488 400	495 121	501 072	511 628	515 201	510 632	526 091
	1925	1975	1987	2000	2012	2014	2016	2017	2021	2023

Adatok: Wikidata

Népességváltozás
Év	Népesség	Vált. (%)
1397	5 626	—
1750	30 000	+433,2%
1810	28 544	−4,9%
1825	33 018	+15,7%
1830	39 870	+20,8%
1840	46 824	+17,4%
1855	56 398	+20,4%
1864	70 492	+25,0%
1875	91 018	+29,1%
1900	261 081	+186,8%
1910	333 142	+27,6%
1920	364 093	+9,3%
1930	416 700	+14,4%
1940	429 400	+3,0%
1950	362 459	−15,6%
1960	458 401	+26,5%
1970	478 181	+4,3%
1980	484 405	+1,3%
1990	493 692	+1,9%
2000	488 400	−1,1%
2005	499 237	+2,2%
2010	505 664	+1,3%
2013	498 876	−1,3%

Nürnberg külföldi állampolgárai^[5]

	Nemzetiség	Népesség (2017)
1.	Török	17 885
2.	Román	11 802
3.	Görög	11 581
4.	Olasz	7 029
5.	Lengyel	5 943
6.	Horvát	4 985
7.	Bolgár	4 713
8.	Iraki	4 497
9.	Ukrán	4 275
10.	Szír	3 979

Nemzetközi kapcsolatok

Nürnberg már a középkorban kiemelkedett nemzetközi kapcsolataival. Kézművesek és művészek rendezkedtek be a világ számos részéről a városban. A nürnbergi kereskedők egész Európában gondoskodtak a termékek eladásáról. A második világháború után a különböző nemzetek városai kapcsolatot kötöttek, hogy a nemzetközi egyetértés és az európai egyesülés teljes legyen. Nürnberg igyekezett, és mai is törekszik, hogy neve ne a rémisztő náci terrorhoz fűződjön, így a város kezdeményezte a más városokkal való, emberi jogokért és békért folyó projekteket. A nemzetközi kapcsolatok és hálózatok minden társadalmi irányból ápoltak, számtalan ember áldozik érte élete munkájával, köztük a polgárok, akik különböző egyesületekben (partnerkapcsolatok) tevékenykednek, a tanárok, akik diákcseréket szerveznek, a művészek, akik testvérvárosokban munkálkodnak és műveiket kiállítják, a tudósok, akik külföldi egyetemekkel és főiskolákkal kooperálnak és különböző ágazatok szakértői, akik külföldi kollégákkal tapasztalatokat cserélnek.

Nemzetközi Kapcsolatok Hivatala

1991-ben jött létre Nürnberg városánál egy egyedülálló hivatal, amely közvetlenül a főpolgármester hatósága alatt áll. A Nemzetközi Kapcsolatok Hivatala, abból a célból jött létre, hogy a helyi külföldi kapcsolatok eredményesebben és intenzívebben épülhessenek ki, működjenek. A Hivatal (NKH) azóta vezérli a nemzetközi kapcsolatokat, felügyeli a gazdasági-, kulturális- és közigazgatási együttműködést, és főleg Nürnberg partnerváros kapcsolatainak tervezéséért felelős. Hozzátevőleg illetékes a nagyvárosok EUROCITIES tagságáért, valamint ebből kifolyólag nagyprojekteket szervez, mint a Hermann-Kersten-Ösztöndíj, a Partnervárosok Rendezvénye, Partnervárosok Vására és az egykori zsidó polgárok látogatása.

Testvérváros

Nürnberg testvérvárosai (piros) és baráti városai (kék)

Nizza, Franciaország, 1954[6] Krakkó, Lengyelország, 1979[7] Szkopje, Macedónia, 1982[8][9] San Carlos, Nicaragua, 1985 Glasgow, Egyesült Királyság, 1985 Prága, Csehország, 1990[10] Harkiv, Ukrajna, 1990

Hadera, Izrael, 1995 Antalya, Törökország, 1997 Sencsen, Kína, 1997 Kavála, Görögország, 1999 Atlanta, Egyesült Államok, 1998 Córdoba, Spanyolország, 2010

Baráti város

Velence, Olaszország, 1954 Klausen, Olaszország, 1970 Gera, Németország, 1988/1997 Kalkudah, Srí Lanka, 2005 Verona, Olaszország, 2006

Csangping, Kína, 2006 Brassó, Románia, 2006 Bar, Montenegró, 2006 Bologna, Olaszország, 2006[11]

Jegyzetek

1. Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2023 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2024. október 28. (Hozzáférés: 2024. november 16.)
2. Ausgabe der Klimadaten: Monatswerte. Dwd.de. (Hozzáférés: 2015. január 12.)
3. Poltorak (1967), 10;
4. Poltorak (1967), 9;
5. Statistischer Jahresbericht von EP und StA 2017. Stadt Nürnberg (nuernberg.de), 2017. december 31. (Hozzáférés: 2019. január 8.)^{[halott link]}
6. Villes jumelées avec la Ville de Nice (french nyelven). Ville de Nice. [2011. július 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 24.)
7. Kraków - Miasta Bliźniacze (polish nyelven). Miejska Platforma Internetowa Magiczny Kraków. [2013. július 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 10.)
8. Skopje - Twin towns & Sister cities. Official portal of City of Skopje. © Grad Skopje - 2006 - 2013, www.skopje.gov.mk. [2013. október 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 4.)
9. Skopje – Die Partnerschaft (german nyelven). Town of Nürnberg. (Hozzáférés: 2012. június 10.)
10. Partnerská města HMP (czech nyelven). Portál „Zahraniční vztahy“ [Portal "Foreign Affairs"], 2013. július 18. [2013. június 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 5.)
11. Befreundete Kommunen (német nyelven). Official Web site of the city of Nuremberg. Nuremberg Office for International Relations. (Hozzáférés: 2009. április 18.)

További információk

• Nürnberg.lap.hu - linkgyűjtemény
• Arkagyij Poltorak. Nürnbergi epilógus. Magvető kiadó. (1967)