Bajorország (németülBayern) Németország legnagyobb területű tartománya. 1919 óta hivatalos elnevezése Bajor Szabadállam(Freistaat Bayern), ami a korábbi királyság helyett választott köztársaságiállamformát jelzi. A peremterületein hegyvidéki tartomány gazdasági ereje miatt az ország egyik legfontosabb területe. Gazdag hagyományokkal rendelkezik, és a világon mindenütt ismert a bajor sör kiváló minősége.
Földrajz
Tájegységek
Bajorország Dél-Németországban fekszik. A következő tájegységek tartoznak hozzá:
Mind a négy jobbról érkező folyónak az Alpokban van a forrása, ezeknek több vizük van, mint a balról érkező folyóknak. Az Inn-nek és a Lechnek néha a Dunánál is több vize van.
A Majnának a tartomány keleti részén van a forrása. A megyén át folyik nyugatra. Északkeleten az Elba két mellékfolyója ered, az Eger és a Sächsische Saale.
Éghajlat
A bajorországi éghajlat északnyugatról keletre átmegy egy kontinentális éghajlatba. Évente mintegy 100 napon nulla foknál alacsonyabb a hőmérséklet, a nyugati szél a csapadék (kb. 70 centiméter) fő oka, az Alpoknál helyenként 180 centiméterre emelkedhet. A napsütési órák száma 1600 és 1900 között van.
A Római Birodalom időszakában a kelták települtek le a mai Bajorország területére. A Római Birodalom vége után a germánokból, rómaiakból és a keltákból az úgynevezett bajor törzs jött létre.
Bajorországot elsőképpen 555-ben említik, amikor a Agilolfing(wd) család uralkodott; így Európa legrégebbi államai közé tartozik. Münchent (1505-től főváros), Oroszlán Henrik alapította 1158-ban. 1180-tól a Wittelsbach-ház volt az uralkodója a Bajor Hercegségnek. Annak uralkodása 1918-ban, a novemberi német forradalom miatt befejeződött. 1623-ban választófejedelemség lett Bajorország, 1806-ban királyság. 1818-ban alkotmányt kapott. 1835 óta az első németországi vasút közlekedett Nürnberg és Fürth között. 1800 és 1815 között sváb és a frank területeket csatoltak Bajorországhoz.
A férfiak aránya 48,71% (6 088 805). A népesség 15,5%-a fiatalabb 15 évnél, 16,5%-a pedig 65 év fölötti. Legnagyobb része római katolikus (67,2%) vagy evangélikus (24,1%); a népesség 3,6%-a egyéb valláshoz tartozik.[2]
A bajorországi embereket négy úgynevezett törzs alkotja:[3]
Az óbajorok (Altbayern), akik Felső- és Alsó-Bajorországban és az Oberpfalzban élnek. Őszintének, zeneértőnek és ragaszkodónak tekintik. Száma kb. 6,4 millió.
A frankok (Franken) az Alsó-, a Közép- és a Felső-Frankföldön élnek, száma kb. 4,1 millió. Csoportszellemesnek, szervezhetőnek tekintik e törzset.
A svábok (Schwaben) száma kb. 1,8 millió. Róluk azt mondják, hogy takarékosak és gyakran lebecsülnek.
Az 1945 után bevándorolt szudétanémetek új hazát találtak Bajorországban, egy 1962-es okirat szerint „a bajor kormány külön bajorországi törzsnek tekinti ezt a népcsoportot” (fordított idézet). Ez a népcsoport a II. világháború után a tartomány újjáépítésében is segített.
Nyelv és nyelvjárás
Bajorország hivatalos nyelve a német, de a világ számos országából származó bevándorlók egyéb nyelveket is beszélnek. A területen beszélt ismertebb bajor nyelvjárások a következő három nagy nyelvjáráscsaládhoz tartoznak:
Bajorul a tartomány délkeleti részén beszélnek, az ahhoz tartozó fő alcsoportok az északi és a középső bajor, a tiroli határ mellett déli bajor is.
A frank nyelvjárás északon és északnyugaton elterjedt (változatai a keleti és a rajnai frank). Beszélői száma kb. 3 millió.
Az alemannt nyugaton és délnyugaton kb. 2 millió ember beszéli. Az alcsoportok a sváb és az alsó alemann.[4]
Azokon kívül, melyek világosan tartoznak a három csoport egyikéhez, több átmeneti nyelvjárás is van: Nürnberg környékén bajor-frank nyelvjárások léteznek, Lechrain mellett egy bajor-sváb keveréket beszélnek, Dinkelsbühl és Hesselberg körül pedig frank-sváb nyelvváltozatot szoktak használni. Néhány környéken mind a három fenti nyelvjárás is keveredik (például Treuchtlingenben és Eichstättben).
Bár a vidéki belföldiek ma is gyakran használják környékük nyelvjárását, a különböző elvárosiasodott peremtelepülésekben elég gyorsan kihalnak a változatok. Ezeket ritkábban írják is, mint például Svájcban vagy Luxemburgban.
A bevándorlók néha más nyelvjárásokat is beszélnek; ezek a változatok a némethez is és egyéb nyelvhez is tartoznak.
Politika
Bajorország egyike a Német Szövetségi Köztársaság 16 tartományának (hivatalosan Land, azaz ország). Ennek megfelelően saját alkotmánya, kormánya, alkotmánybírósága, és országgyűlése (Landtag) van.
A bajor alkotmány
A bajor alkotmány 1946. december 1-jén lépett hatályba népszavazással. Keresztény értékeken alapul, és 4 részre tagolódik. Megváltoztatni csak a Landtag kétharmados többségével és népszavazással lehet.
Az országgyűlés (Landtag)
A Landtag Bajorország törvényhozó testülete, parlamentje. Tartományként a bajor törvényhozás fő területe az oktatás, az önkormányzat, a kultúra, és a rendészet, de sok más területen (pl. sajtójog és gyülekezési jog) is aktív.
A Landtag képviselőit (amely jelenleg 187 tagú) hasonlóan választják mint a magyar képviselőket. Bajorország választókerületekre osztódik, amelyek mind egy képviselőt küldenek a parlamentbe, de ezenkívül listák is vannak. 2008-tól 2013-ig a Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) és a liberális Német Szabaddemokrata Párt (FDP) alkották a kormánytöbbséget, a 2013-as választásokon pedig a CSU-nak sikerült abszolút többséget szereznie, így egyedül alakított kormányt.
2001-ig volt egy szenátus is, amely társadalmi és gazdasági csoportok küldöttjeiből állt össze.
A kormány (Staatsregierung)
A miniszterelnökből (aki egy személyben Bajorország állam- és kormányfője), a miniszterekből és államtitkárokból áll. Jelenleg Markus Söder a bajor miniszterelnök. A kormányfőt a Landtag választja abszolút többséggel, a minisztereket a miniszterelnök a Landtag hozzájárulásával meneszti és nevezi ki.
A kormány feladata a bajor és a szövetségi törvények végrehajtása. Emellett küldötteket állít a német Szövetségi Tanácsba.
Gazdaság
Bajorország gazdaságilag erős és gazdag állam. Bár korábban a mezőgazdaság volt a legjelentősebb szektor, az elmúlt években technológiai földdé változott a tartomány. A legerősebb München környéke, ahol sok jelentős nemzetközi cégnek van a központja (BMW, Audi, MAN, Siemens, Microsoft, ProSieben1, Premiere, EADS). Ezenkívül e környék a turizmusnak is egy centruma. Münchenen kívül a legfontosabb gazdasági központok Augsburg, Ingolstadt és az úgynevezett Bajorországi Vegyszeri Háromszög (Bayerisches Chemiedreieck), mely a Chiemsee, az Inn és Salzach között helyezkedik el. Észak-Bajorországban Nürnberg, Fürth és Erlangen agglomerációi alkotják a legfontosabb gazdasági területeket. Az Aschaffenburg és Schweinfurt/Würzburg között való környékekét mintaszerű gazdaságnak tekintik, mert itt a virágzó gazdaság miatt a munkanélküliség alacsonyabb, mint hat százalék. Ugyanebben a helyzetben van az egyre erősödő Regensburg.
Néhány a határnál lévő környéknek anyagi támogatásra van szüksége, mert hiányzik az alépítmény. Így a Bajor-erdő a hidegháború időszakában nem volt vonzerő. A Német Demokratikus Köztársaság megszűnése után már nem volt határkörnyék helyzetben, de ezzel megszűntek a szubvenciók is. Ezért ennek a környéknek a vállalatai inkább Csehországban fektetnek be.
A fő turisztikai vonzerők München a különböző tavak, az Alpok és Regensburg óvárosa, amelyik 2007 óta a világörökséghez tartozik. Bajorországban 5,1% a munkanélküliségi ráta, amely (Baden-Württemberg után) Németország második legalacsonyabb száma. A tartomány vásárlóereje 2005-ben 135,6 (EU-27:100) volt. 2006-ban a gazdasági fejlődés elérte a 2,8%-ot, ami pontosan a németországi átlag.
Bajorországban három atomerőmű található: a KKW Isar, a KKW Gafenrheinfeld és a KKW Grundremmingen.
Kultúra
A bajor gasztronómia ismert fogása a fehérkolbász (Weißwurst) édes mustárral és lúgos pereccel (Laugenbrezel)
Vitákat robbantott ki 2018 nyarán, hogy egy új törvény értelmében június 1-jétől keresztet kell kifüggeszteni minden hivatali iroda bejáratánál. A törvény azzal indokolta a kereszt kifüggesztését, hogy az országot a kereszténység formálta, így a kereszt kifejezi Bajország kulturális jellegét.[5]
Vallás
Bajorország lakosságának vallási megoszlása 2017-es adatok szerint a következő: 49,6% katolikus; 18,3% evangélikus; 4% muszlim; 28,1% más, vagy nem vallásos.
Fritz Koller, Hermann Rumschöttel: Bayern und Salzburg im 19. und 20. Jahrhundert, vom Salzachkreis zur Euregio. Samson, München 2006, ISBN 3-921635-98-5.
Dirk Götschmann: Wirtschaftsgeschichte Bayerns, 19. und 20. Jahrhundert. Pustet, Regensburg 2010, ISBN 978-3-7917-2230-6
Peter Fassl, Wilhelm Liebhart, Doris Pfister, Wolfgang Wüst (Hrsg.): Bayern, Schwaben und das Reich. Festschrift für Pankraz Fried zum 75. Geburtstag (Augsburger Beiträge zur Landesgeschichte Bayerisch-Schwabens 11) Augsburg 2007, ISBN 978-3-89639-589-4
Bayerisches Jahrbuch. 86. Jahrgang, K. G. Saur, München 2007, XIII, 611 S., ISBN 978-3-598-23666-2; auch CD-ROM-Ausgabe: ISBN 978-3-598-23667-9 (wichtiges Nachschlagewerk mit Informationen zu mehr als 7.000 Institutionen und ca. 12.500 Personen).
Michael Beer: Bayerns Boom im Bauernland. Landesplanung und Strukturwandel der bayerischen Wirtschaft im ländlichen Raum von 1945 bis 1975. Lulu, Morrisville 2008, ISBN 978-1-4092-0580-7.
.svg)
