1946

Ez a szócikk az 1946. évről szól. Az 1946-os számról szóló cikket lásd itt: 1946 (szám).

1946 más naptárakban
Gergely-naptár	1946
Ab urbe condita	2699
Bahái naptár	102 – 103
Berber naptár	2896
Bizánci naptár	7454 – 7455
Buddhista naptár	2490
Burmai naptár	1308
Dzsucse-naptár	35
Etióp naptár	1938 – 1939
Hindu naptárak
Vikram Samvat	2001 – 2002
Shaka Samvat	1868 – 1869
Holocén naptár	11946
Iráni naptár	1324 – 1325
Japán naptár	2606 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár	4642–4643
Kopt naptár	1662 – 1663
Koreai naptár	4279
Muszlim naptár	1365 – 1366
Szeleukida naptár	2257–2258
Örmény naptár	1395 ԹՎ ՌՅՂԵ
Thai szoláris naptár	2489
Zsidó naptár	5706 – 5707

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek

Évek: 1941 – 1942 – 1943 – 1944 – 1945 – 1946 – 1947 – 1948 – 1949 – 1950 – 1951

Események

Január

• január 1. – Japánban közzéteszik a császári szózatot, amelyben Hirohito deklarálja, hogy „nem isten, hanem ugyanolyan emberi lény, mint a többi japán”, és hogy együtt kíván szorgoskodni a néppel az ország újjáépítésében. (Ezt követően megkezdte látogatásait szerte az országban, közvetlen kapcsolatba kerülve a néppel, ami korábban elképzelhetetlen volt. Így alakult ki a „szimbolikus császárság” intézménye.)^[1]
• január 2. – Budapesten a jégzajlás elszakítja az úgynevezett Sziget-utcai pontonhidat.
• január 3. – Törvényt hoznak Lengyelországban a nagyipar, a bankok, a közlekedés és a távközlés-posta államosításáról.^[2]
• január 8. – Belgrádban megfosztják trónjától II. Péter királyt, és kikiáltják a Jugoszláv Köztársaságot.
• január 10.
  • Megkezdi első közgyűlését az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Londonban.
  • A népbíróság által golyó általi halálra ítélt volt magyar miniszterelnökön, Bárdossy Lászlón végrehajtják a halálos ítéletet a Markó utcai fegyház (ma: Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet) udvarán.^[3]
• január 11. – Az újvidéki vérengzésért felelős Grassy Józsefet és Zöldy Mártont a népbíróság halálra ítéli. (Kiadásuk után, 1946 őszén Jugoszláviában végezték ki őket, miként Feketehalmy-Czeydner Ferenc tábornokot is.)^[3]
• január 12. – Lengyelországot az ENSZ Biztonsági Tanácsa (ENSZ BT) nem állandó tagjává választják.^[2]
• január 15. – Prágában megkezdi tevékenységét a protektorátus kormányának tagjai és a fasiszta szervezetek vezetői fölött ítélkező csehszlovák nemzeti bíróság.^[4]
• január 18. – Ünnepélyesen megnyitják a Pestet Budával elsőként összekötő Kossuth hidat.
• január 19. – Megkezdődik a magyarországi németek elhurcolása Németországba.
• január 20.
  • Franciaországban a Charles de Gaulle vezette kormány lemond.^[5]
  • Szlovákiában megalakul a Munkapárt, mely ez év októberében szociáldemokrata párttá alakul át.^[4]
• január 24.
  • Tildy Zoltán magyar miniszterelnök benyújtja a köztársasági államformáról szóló törvényjavaslatot.
  • Az ENSZ közgyűlése Londonban egyhangúlag elfogadta az atomerőnek nemzetközi bizottság alá helyezését.
• január 25. – A csehszlovákiai Mariánské Lázněből (korábban Marienbad) elindul a kitelepítendő németek első transzportja Németország amerikai megszállta övezetébe.^[4]
• január 31. – Bevezetik az első szocialista alkotmányt Jugoszláviában. (Az ország 6 tagköztársaságból álló föderatív népköztársaság. Szerbián belül a Vajdaság autonóm tartomány, Koszovó autonóm terület.)^[6]

Február

• február 1.
  • A nemzetgyűlés elfogadja az 1946. évi I. törvénycikket, az úgynevezett „kisalkotmányt”, mely államjogi és politikai szempontból egyaránt alapvető változásokat eredményezett Magyarországon. (Az államforma megszűnt királyság lenni, s megszűnt az államfői jogok gyakorlására lényegében ideiglenesen életre hívott testület, a Nemzeti Főtanács. Az államforma köztársaság lett és létrejött a köztársasági elnöki intézmény.)^[7]
  • A magyar nemzetgyűlés Tildy Zoltánt köztársasági elnökké nevezte ki.
  • A jugoszláv nemzetgyűlés Josip Broz Tito miniszterelnöki kinevezését véglegesíti.
• február 4.
  • Nagy Ferenc kormányt alakít a köztársasági elnök, Tildy Zoltán felkérésére.^[8]
  • A Népbíróságok Országos Tanácsának (NOT) dr. Bojta Béla vezette tanácsa – az első fokon kiszabott halálos ítéletet jóváhagyja, azzal a változtatással, hogy – másodfokon golyó általi halálra ítéli Imrédy Bélát.^[9]
• február 5. – Az USA és az Egyesült Királyság elismeri a Groza-kormányt és helyreállítja a diplomáciai kapcsolatokat Romániával.
• február 6. – Az ENSZ BT kinyilvánítja, hogy a brit csapatok Görögországi jelenléte nem veszélyezteti a világbékét.^[10]
• február 6. – Bay Zoltán, az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. műszaki igazgatója és laboratóriumvezetője, valamint munkatársai sikeres Hold-radar-kísérletet hajtanak végre: saját fejlesztésű radarberendezéssel sikerül kimutatniuk a Holdra sugárzott rádióhullámok visszaverődését az égitest felszínéről.
• február 10. – Csehszlovák-magyar tárgyalások a lakosságcseréről. (A csehszlovák fél hajthatatlansága és zsaroló magatartása meghátrálásra kényszeríti a magyar küldöttséget.)^[4]
• február 22. – Magyarország az USA kormányától 10 millió dollár kölcsönt kap, a megmaradt világháborús hadianyagok felvásárlása mellett.^[10]
• február 23. – Nagy Ferenc miniszterelnök kinevezi Dobi Istvánt földművelési miniszterré, B. Szabó Istvánt államminiszterré.
• február 24. – Argentínában a szélsőjobboldali Juan Domingo Perón győz a választásokon, diktatúrát vezet be. Argentína az európai „fasiszták” és nácik menedékhelyévé válik.
• február 26. – A spanyol-francia határt lezáratja a francia kormány.
• február 27.
  • A Szovjetunió és Mongólia új barátsági és kölcsönös segítségnyújtási szerződést, továbbá gazdasági és kulturális együttműködési megállapodást ír alá.
  • Budapesten megállapodást írnak alá a kölcsönös csehszlovák–magyar lakosságcseréről.^[4]
• február 28.
  • A népbírósági tárgyalás során másodfokon golyó általi halálra ítélt Imrédy Béla volt miniszterelnökön végrehajtják az ítéletet.^[3]
  • Az ideiglenes csehszlovák nemzetgyűlés törvényerőre emeli az elnöki dekrétumokat.^[11]

Március

• március 2. – A Szálasi-kormány nyilaspárti földművelési miniszterét, Pálffy Fidélt kivégzik a népbírósági ítéletnek megfelelően.
• március 5.
  • Winston Churchill fultoni beszéde: „A Balti-tenger melletti Stettintől az Adriai-tenger mentén fekvő Triesztig vasfüggöny ereszkedik le a kontinensre…”^[12]
  • Magyarországon megalakul a Baloldali Blokk.^[7]
• március 6. – A vietnámi vezetés hozzájárul ahhoz, hogy a francia csapatok visszatérjenek Tonkinba (vietnámi–francia megállapodás).^[1]
• március 11. – Juho Kusti Paasikivit Finnország elnökévé választják.
• március 12.
  • Végrehajtják a Szálasi-kormány tagjain a Népbíróság halálos ítéletét. (Szálasi Ferenc, Vajna Gábor, Beregfy Károly kötél általi, Rajniss Ferenc golyó általi halált hal.)
  • A kisgazdapárt 20 nemzetgyűlési képviselőjét kizárják a pártból.^[7]
  • A nemzetgyűlés megtárgyalja és elfogadja a demokratikus államrend és köztársaság büntetőjogi védelméről szóló törvényjavaslatot.^[7]
• március 13. – Joszif Visszarionovics Sztálin moszkvai nyilatkozatában veszélyesnek titulálja Winston Churchill fultoni beszédét, és elítéli.
• március 16. – A Szovjetunió átalakítja kormányzási struktúráját. A népbiztosok tanácsa minisztériummá alakul, a népbiztosok pedig ezen túl miniszterek lesznek.
• március 19. – Kivégzik a Szálasi-kormány volt nyilas miniszterelnök-helyettesét, Szöllősi Jenőt, a korábbi külügyminisztert, Kemény Gábort és Csia Sándort, a kormányzótanács tagját.
• március 22. – A népbíróság halálra ítéli Sztójay Döme volt miniszterelnököt.
• március 23. – A népbíróság életfogytiglani fegyházra ítéli Hóman Bálint egykori vallás- és közoktatásügyi minisztert, majd a kőbányai Gyűjtőfogház Kisfogházába szállítják. (Az augusztus 17-ei fellebbviteli tárgyaláson a Népbíróságok Országos Tanácsa megerősíti az életfogytiglani fegyházra ítélést.)^[13]
• március 28–31. – Prágában lezajlik a Csehszlovák Kommunista Párt VIII. Kongresszusa.^[11]
• március 29.
  • Megalakul a Magyar-Szovjet Légiforgalmi Rt, a Malév elődje.
  • Végrehajtják a népbíróság halálos ítéletét a deportálásokért felelős két egykori belügyi államtitkáron, Baky Lászlón és dr. Endre Lászlón.^[3]
• március 30. – A Demokrata Párt és Andrej Hlinka egykori Szlovák Néppártja reprezentánsai között megállapodás jön létre, miszerint a Néppárt potenciális támogatói a közelgő választásokon a Demokrata Pártra szavaznak, az pedig felvállalja érdekeik képviseletét.^[11]

Április

• április 1. – Szlovákiában megalakul a Szabadságpárt, melynek elnökévé Vavro Šrobárt választják.^[11]
• április 1–3. – Prágában a Csehszlovák Néppárt kongresszusán Jan Šrámeket választják elnökké. (A párt programnyilatkozata a keresztény lakosság képviseletének szándékát hangoztatja.)^[11]
• április 6. – Prágában aláírják a 30 millió dollár összegű magyar–csehszlovák jóvátételi egyezményt.^[7]
• április 11. – Kivégzik a népbíróság által halálra ítélt egykori belügyminisztert, Jaross Andort.^[3]
• április 11–12. – Az ideiglenes csehszlovák nemzetgyűlés alkotmánytörvényt fogad el a választások után létrehozandó alkotmányozó nemzetgyűlésről, továbbá törvényt a Magyarországról áttelepülő szlovákok jogi és gazdasági kedvezményezettségéről.^[11]
• április 16. – Sztálin Moszkvában tudatja a Nagy Ferenc miniszterelnök vezette delegációval, hogy „Horthyt nem kell bíróság elé állítani”.^[3]
• április 17. – Szíria függetlenségét elismerik (Franciaországtól). (Szíria nemzeti ünnepe lesz április 17.)
• április 21. – Az Egyesült Államok elismeri a Tito-kormányt.^[6]
• április 23. – A francia „gyámság” kezdete Laoszban. (A laoszi uralkodó személye alá rendelten megújítják az 1945-ben elfogadott egységes Laosz függetlenségi nyilatkozatát.)^[1]
• április 25. – Az Egyesült Államok 90 millió dolláros kölcsönt ad Lengyelországnak.^[2]
• április 29. – Tokióban összeül a Távol-keleti Nemzetközi Katonai Bíróság.

Május

• május 1. – A kormány elfogadja az állami és közigazgatási apparátus (1938. évi állapotokhoz képest 10%-os) leépítéséről szóló 5000/1946. M.E. számú rendeletet, mellyel a közalkalmazottakat „A”, „B”, „C” kategóriába osztották. (A végrehajtási utasítás értelmében az „A” a minden tekintetben megbízhatóakat jelentette, a „B” azokat, akik elbocsáthatók, de akit egy éven belül vissza lehet venni, a „C” pedig azokat, akik politikai szempontból megbízhatatlanok, őket el kell bocsátani és semmilyen körülmények között sem lehet visszavenni.)^[7]
• május 5. – A Veit Stoss által készített híres krakkói oltárt – melyet a németek a háború idején Németországba vittek – visszaszállítják Krakkóba.^[2]
• május 9.
  • Lemond III. Viktor Emánuel olasz király, fia II. Umbertó királlyá proklamáltatja magát.
  • Károlyi Mihály hazatér az emigrációból.^[14]
• május 11. – Budapesten aláírják a 70 millió dollár összegű magyar–jugoszláv jóvátételi egyezményt.^[7]
• május 15.
  • Megalakul az olaszországi autonóm Szicília tartomány.
  • Hamburgban népszavazást tartanak az új alkotmányról, ezzel a brit megszállási zónán belül a város önálló városállammá alakul.
• május 16. – Az ideiglenes csehszlovák nemzetgyűlés törvényt fogad el az egységes csehszlovák szakszervezeti mozgalomról.^[11]
• május 26. – Alkotmányozó nemzetgyűlési választások Csehszlovákiában.^[11]
• május 29. – Lengyelországban egységesítik a közigazgatást a visszakapott nyugati és északi területeken. (Létrehozzák Olsztyn, Szczecin és Wrocław vajdaságokat.)^[2]

Június

• június 1. – Georges Thierry d’Argenlieu admirális kikiáltja Kokinkína Autonóm Köztársaságot, amelynek kormányát egy demokrata párti politikus, Nguyen Van Thiu vezeti.^[1]
• június 2. Olaszországban a népszavazás a köztársasági államforma mellett dönt, II. Umberto lemond, Enrico De Nicola lesz a köztársasági elnök.
• június 4. – Meghal Simonyi-Semadam Sándor, a második Magyar Királyság harmadik miniszterelnöke.
• június 8. – Szovjet-jugoszláv gazdasági együttműködési szerződés.^[6]
• június 9. – Jugoszlávia barátsági és kölcsönös segítségnyújtási szerződést köt Albániával.^[6]
• június 17. – A magyarok kitelepítésének előrehaladásával elégedetlen csehszlovák kormány reszlovakizációs rendeletet ad ki, ami szerint azok a szlovákiai magyarok, akik bizonyítani tudják, hogy „elmagyarosított” szlovák elődöktől származnak, ezen túl szlovák nemzetiségűnek vallhatják magukat.^[11]
• június 18. – A csehszlovák alkotmányozó nemzetgyűlés alakuló ülésén elnökké a kommunista Antonín Zápotockýt választják.^[11]
• június 19.
  • Csehszlovákiában Edvard Benešt ismét köztársasági elnökké választják.^[11]
  • Lemond a Zdeněk Fierlinger vezette csehszlovák kormány, az elnök Klement Gottwaldot bízza meg új kormány alakításával.^[11]
• június 24. – Prágában az ún. harmadik prágai megállapodás keretében erősen korlátozzák a szlovákiai hatalmi szervek jogkörét, a központi kormánynak messzemenő ellenőrzési és befolyásolási lehetőségeket biztosítva.^[11]
• június 30. – Népszavazás Lengyelországban a szenátus megszüntetéséről, az új lengyel alkotmányról és az ország új nyugati határairól.^[2]

Július

• július 2. – Csehszlovákiában Klement Gottwald alakít kormányt.^[11]
• július 4.
  • A Fülöp-szigetek elnyeri függetlenségét.
  • A kielcei antiszemita pogrom és lincselés. (A kelet-lengyelországi városban történt pogrom rémhírterjesztéssel indult, és ami 37 zsidó lengyel állampolgár halálával végződött.)^[15]
• július 8. – Gottwald csehszlovák kormányfő a nemzetgyűlés elé terjeszti az új országépítő programot, az ún. kétéves tervet.^[11]
• július 10. – Világrekordot dönt a magyar infláció: 348,46%-os pénzromlás következett be ezen a napon, az árak 11 óra alatt a duplájukra nőttek.
• július 10–16. – A csetnik vezetők pere Belgrádban. (Draža Mihailovićot halálra ítélik, és 17-én végre is hajtják az ítéletet.)
• július 18. – Jugoszláviában törvényt fogadnak el a tsz-ek megalakításáról.
• július 22. – Az Irgun nevű zsidó jobboldali földalatti mozgalom felrobbantja a jeruzsálemi Dávid király szálló egyik szárnyát. (A merényletnek 91 katona és civil esett áldozatul.)^[16]
• július 24. – II. Lajos monacói herceg feleségül veszi Ghislaine Dommanget francia színésznőt.
• július 25. – Az első vízalatti atomrobbantás a Bikini-atollon.
• július 31. – Pénzcsere Magyarországon, a pengő megszűnése.

Augusztus

100 millió Bilpengő. A világtörténelem legnagyobb címletű bankjegye a Forint bevezetésének napján

• augusztus 1. – Pénzcsere Magyarországon, a forint bevezetése.^[17]
• augusztus 7. – Magyar–szovjet gazdasági megállapodás alapján Budapest székhellyel megalakul a Magyar-Szovjet Hajózási Rt., a MESZHART. (1955-ben Mahart néven magyar vállalattá alakult.)^[18]
• augusztus 22. – Kivégzik Sztójay Dömét a népbíróság által háborús bűnösként halálra ítélt, volt magyar miniszterelnököt.
• augusztus 24. – A népbírósági ítéletnek megfelelően kivégzik a Sztójay-, majd a Szálasi-kabinet két miniszterét, Reményi-Schneller Lajost és Szász Lajost.^[3]
• augusztus 30.
  • A brit atonai kormányzat deklarálja Észak-Rajna-Vesztfália és Alsó-Szászország tartományok megalapítását Németország brit megszállási zónájában.
  • A francia katonai kormányzat deklarálja Rajna-vidék-Pfalz tartomány megalakulását Németország francia megszállási zónájában.

Szeptember

• szeptember 1. – Népszavazás Görögországban, amely helyreállítja a monarchiát. (II. György görög király szeptember 27-én hazatér. A baloldali szervezetek polgárháborút kezdenek (1947. március 12. – 1949. október 16.).)
• szeptember 4. – Bánáss László korábbi apostoli kormányzó kerül a veszprémi püspöki székbe. (Debrecenben szentelik püspökké november 30-án.)
• szeptember 6. – Lengyelországban törvényt hoznak a földreformról. (Az 50 hektáron felüli mezőgazdasági üzemeket kártalanítás nélkül kisajátítják. A kisajátított földet az ún. „állami földalapban” vonják össze, amelyet (kb. 6 millió hektár) 1954-től szétosztanak 1 millió kisbirtokos és paraszt között.)^[2]
• szeptember 14. – Magyarországon az életbe lépő 1946. évi XIX. törvénycikk hatályon kívül helyezi azokat a zömmel dualizmus kori jogszabályokat, melyek a munkavállalók (cselédek, napszámosok, kubikosok, erdőmunkások, ipari munkások) egyéni szabadságát, emberi méltóságát és érdekeit sértették.^[7]
• szeptember 20–23. – Törvényerőre emelik a 3 éves újjáépítési tervről kiadott rendeletet Lengyelországban.^[2]
• szeptember 28. – Miután a görögök megszavazták a monarchia visszaállítását, Damaszkinosz athéni érsek lemond régensi hivataláról.^[19]
• szeptember 29. – A Magyar Kommunista Párt III. kongresszusának nyitónapja. (Rákosi Mátyás a kongresszuson – mely október 1-jén ért véget – „Nem a tőkéseknek – a népnek építjük az országot!” jelszóban juttatta kifejezésre az új stratégiát.)^[20]

Október

Alojzije Stepinac bíboros, zágrábi érsek

• október 1.
  • A nürnbergi per véget ér.
  • Nagy-Britanniában megalapítják a Mensát, mely a magas IQ-val rendelkező emberek nemzetközi szervezete.
• október 5. – Gróf Bethlen István, a Magyar Királyság ötödik miniszterelnöke a szovjet Butirszkij börtön kórházában meghal szívbénulásban.
• október 8. – Jugoszláviában rendelet adnak ki arról, hogy a hitelintézeteket, a kommunális bankokat és a takarékszövetkezeteket a Nemzeti Bank keretében össze kell vonni.^[21]
• október 9. – A párizsi békekonferencián a keleti blokk ellenszavazata ellenére elfogadják a francia javaslatot Trieszt szabad terület státusáról.^[22]
• október 11. – Koncepciós per során – koholt vádak alapján – 16 évre ítélik Blaženi Alojzije Stepinac zágrábi érseket. (Az érsek 1951-től már házi őrizetben.)
• október 15. – Hermann Göring a nürnbergi börtön ötös számú cellájában ciánkapszulát harap. (Nem tisztázott, hogy miképpen jutott hozzá.)^[23]
• október 16. – Kivégzik a nürnbergi per 10 halálraítélt vádlottját.

November

• november 1. – Csehszlovákiában hivatalosan bejelentik a német lakosság kitelepítésének befejeződését. (Összesen 2 256 000 főt telepítettek ki.)^[11]
• november 3. – Az új japán alkotmány kihirdetése.^[1]
• november 11. – Megalakul az első Magyar Csillagászati Egyesület.
• november 14. – Megkezdődik Kolozsváron a földgáz bevezetése.^[24]
• november 19.
  • Az ENSZ tagja lesz Afganisztán, Izland és Svédország.
  • Parlamenti választások Romániában.
  • Csehszlovákiában, a köztársasági elnök 88/1945. számú, a kényszermunka tömeges alkalmazását lehetővé tevő dekrétuma alapján 1947. február 25-éig több mint 44 ezer magyart deportálnak Csehországba. (A deportáltak azonnali hatállyal elvesztik minden ingó és ingatlan vagyonukat.)^[25]
• november 22. – A francia flotta felhatalmazást kap Haiphong kikötőváros bombázására. (A hatezer polgári áldozatot követő incidens a közel harminc évig tartó háborús korszak nyitányát jelentette.)^[1]
• november 25. – A skupština jóváhagyta a jugoszláv népi milícia felállításáról szóló törvényt. (A milícia az állam és a közigazgatási hatóságok végrehajtó szerve.)^[22]
• november 28. – Akcióegység-egyezményt köt a Lengyel Munkáspárt és a Lengyel Szocialista Párt, melyben mindkét fél kifejezi a későbbi szervezeti egyesülés szándékát.^[2]

December

• december 1. – Bukarestben Petru Groza megalakítja második kormányát.
• december 2. – Pozsonyban megkezdődik a volt Szlovák Köztársaság háborús bűnökkel vádolt prominens képviselőinek a pere; Jozef Tiso köztársasági elnököt, Alexander Mach belügyminisztert és Ferdinand Durcansky külügyminisztert állítják bíróság elé.^[25]
• december 5. – Jugoszláviába életbe lép az államosításról szóló törvény.
• december 8. – A december 1-jei népszavazás eredményeként Németország amerikai megszállási övezetében megalakul a Bajor Szabad állam.
• december 11. – Az UNICEF, az ENSZ gyermekvédelmi szervezetének megalakulása.
• december 19. – A kommunista erők hanoi népfelkelése Francia-Indokínában. (Az indokínai háború kezdete.)^[26]
• december 20. – Németország szovjet megszállási övezetében megalakul Türingia tartomány.

Az év témái

Államok vezetőinek listája 1946-ban

1946 a tudományban

• Willard Frank Libby kidolgozza a C-14 radiokarbon kormeghatározási módszert.
• Bay Zoltán radar-visszhangot kap a Holdról
• A polietilén első ipari alkalmazása
• A Xerox-eljárás kidolgozása
• Az első elektronikus nagyszámítógép üzembe helyezése. John Presper Eckert, John W. Masuchly tervei alapján az első digitális elektronikus gép, az ENIAC, 18 000 vákuumcsőből, 70 000 ellenállásból, 5 millió forrasztással. 30 tonnás, 160 kW-ot fogyaszt, 5000 összeadást vagy 400 szorzást tud végezni percenként, 10 jegyig számol, 20 regiszteres, 1000-szer gyorsabb, mint a Mark I. A gép MTBF-értéke 40 másodperc. Külső programvezérléssel (huzalozással) működik.

1946 a légi közlekedésben

1946 a vasúti közlekedésben

1946 a filmművészetben

• René Clément: Harc a sínekért
• Vittorio De Sica: Fiúk a rács mögött
• Alfred Hitchcock: Forgószél
• William Wyler: Életünk legszebb évei

1946 az irodalomban

• Alekszandr Fagyejev: Az ifjú gárda (regény)
• Robert Graves: Jézus király (regény)
• Illyés Gyula: Hunok Párizsban (memoár)
• Karinthy Ferenc: Szellemidézés (regény)
• Nikosz Kazantzakisz: Zorbász, a görög (regény)
• Nemes Nagy Ágnes: Kettős világban (versek)
• Pilinszky János: Trapéz és korlát (versek)
• Weöres Sándor: A szerelem ábécéje (versek)

1946 a zenében

• február 8. – Bartók Béla III. zongoraversenyének ősbemutatója
• Leo Fender megalapítja a Fender hangszercéget
• Frank Sinatra: The Voice of Frank Sinatra

1946 a táncművészetben

• Megalakul az ország legidősebb, folyamatosan működő amatőr néptáncegyüttese, a szolnoki Tisza Táncegyüttes.

1946 a sportban

• Az Újpesti TE nyeri az NB1-et. Ez a klub hetedik bajnoki címe.

1946 a jogalkotásban

Születések

David Lynch

Koncz Zsuzsa

XVI. Károly Gusztáv

Demjén Ferenc

Mireille Mathieu

Markos György

Freddie Mercury

Oliver Stone

• január 5. – Diane Keaton, Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő
• január 8. – Robby Krieger, amerikai gitáros
• január 14. – Nagy Feró, Kossuth-díjas magyar énekes, zenész, a Beatrice együttes tagja
• január 19. – Dolly Parton, amerikai country és popénekesnő
• január 20. – David Lynch, Arany Pálma-díjas amerikai filmrendező
• január 24. – Michael Ontkean, kanadai színész
• január 25. – Bereményi Géza, Kossuth-díjas magyar író, rendező
• január 25. – Pietru Pawlu Cremona domonkos szerzetes, máltai érsek
• január 26. – Várszegi Asztrik, püspök, pannonhalmi főapát
• február 10. – Jávori Ferenc, Kossuth-díjas magyar zenész, zeneszerző
• február 15. – Drozdik Orsolya, magyar grafikus
• február 18. – Németh Angéla, olimpiai bajnok atléta († 2014)
• február 18. – Helényi Tibor, grafikus, festőművész († 2014)
• február 21. – Alan Rickman, Golden Globe-díjas angol színész († 2016)
• február 26. – Jean Todt, a Scuderia Ferrari csapatfőnöke
• március 3. – Vári Attila erdélyi magyar író, költő
• március 6. – David Gilmour, angol zenész, a Pink Floyd frontembere
• március 7. – Koncz Zsuzsa, Kossuth-díjas magyar énekesnő, előadóművész
  • Bessenyei Emma – magyar színésznő
• március 10.
  • Lóránt Zsuzsa, szobrászművész, műfordító
  • Venczel Vera, Jászai Mari-díjas magyar színésznő († 2021)
• március 12. – Liza Minnelli, amerikai színésznő
• március 19. – Bigas Luna, spanyol rendező és képzőművész († 2013)
• április 2. – Koltai Lajos, Kossuth-díjas magyar operatőr
• április 4. – Spiró György, Kossuth-díjas magyar író, költő, irodalomtörténész és műfordító
• április 19. – Osvát András, magyar forgatókönyvíró, dramaturg
• április 22. – Nicole Garcia francia színész, forgatókönyvíró, filmrendező
• április 30. – XVI. Károly Gusztáv svéd király
• május 16. – Robert Fripp, brit gitáros
• május 20. – Cher, amerikai énekesnő
• május 22. – George Best, északír Aranylabdás labdarúgó († 2005)
• június 5. – Aigner Szilárd magyar meteorológus († 2016)
• június 6.
  • Körmendi Lajos magyar író, költő, szerkesztő, a Nagykunság irodalmi életének kiváló szervezője († 2005)
  • Darvas Ferenc, magyar zeneszerző
• június 12. – Friedrich Ferenc, Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész
• június 14. – Donald Trump, az USA 45. elnöke
• június 15. – Demis Roussos, görög énekes († 2015)
• június 22. – Kay Redfield Jamison amerikai pszichológus, pszichiáterprofesszor
• július 2. – Richard Axel amerikai tudós, aki a szaglás területén végzett munkásságáért 2004-ben Nobel-díjat kapott
• július 5. – Gerardus ’t Hooft, Nobel-díjas holland fizikus
• július 6.
  • Sylvester Stallone, amerikai filmszínész
  • George W. Bush, az USA 43. elnöke
• július 9. – Bon Scott, az AC/DC együttes énekese († 1980)
• július 10. – Sue Lyon amerikai színésznő († 2019)
• július 11. – Kun Miklós Széchenyi-díjas magyar történész
• július 12.
  • Sian Barbara Allen, amerikai színésznő
  • Ferjáncz Attila magyar raliversenyző, örökös magyar bajnok († 2016)
• július 14. – Vincent Pastore amerikai színész
• július 17. – Díner Tamás fotóművész
• július 18. – Holczreiter Sándor, olimpiai bronzérmes, háromszoros világbajnok súlyemelő († 1999)
• július 20. – Lendvai Ildikó magyar politikus, az MSZP volt elnöke
• július 22. – Markos György magyar humorista
• július 22. – Mireille Mathieu, világhírű francia énekesnő, sanzonénekesnő
• augusztus 3. – Hajas Tibor képzőművész, performer, költő († 1980)
• augusztus 19. – Bill Clinton, az USA 42. elnöke
• augusztus 23. – Bálint János kertészmérnök, egyetemi oktató
• augusztus 27. – John C. Mather, Nobel-díjas amerikai asztrofizikus
• szeptember 1. – Barry Gibb énekes, zeneszerző, a Bee Gees együttes tagja
• szeptember 5. – Freddie Mercury énekes († 1991)
• szeptember 7. – Olgierd Łukaszewicz, lengyel színész
• szeptember 15. – Oliver Stone amerikai filmrendező
• szeptember 15. – Tommy Lee Jones amerikai színész
• szeptember 28. – Benedek Miklós, Kossuth-díjas magyar színművész, a nemzet színésze († 2024)
• szeptember 29. – Kalmár Márton szobrászművész
• október 12. – Sárosi László, olimpiai bajnok vízilabdázó
• október 25. – Labancz Anna magyar ápolónő, a magyar kriminalisztika egyik leghírhedtebb, máig megoldatlan gyilkosságának áldozata († 1970)
• október 29. – Ihász Gábor magyar énekes, gitáros, zeneszerző († 1989)
• november 2. – Görgényi István, világbajnok vízilabdázó, edző
• november 3.
  • Döbrentei Kornél, író, költő, újságíró
  • Tom Savini, amerikai színész, rendező és maszkmester
• november 8. – Frenreisz Károly Kossuth-díjas magyar rockzenész, zeneszerző
• november 18. – Jack N. Green amerikai operatőr
• november 19. – Heller Tamás magyar színész
• november 20. – Duane Allman amerikai gitáros († 1971)
• november 21. – Andrew Davis amerikai filmrednező
• november 24. – Székhelyi József, Jászai Mari-díjas magyar színművész rendező, a Fészek Művészklub alelnöke († 2018)
• november 29. – Vuk Drašković jugoszláv politikus
• december 4. – Balázsovits Lajos Balázs Béla-díjas magyar színész, rendező, színigazgató, a nemzet színésze († 2023)
• december 5. – José Carreras spanyol operaénekes
• december 9. – Sonia Gandhi olasz származású indiai politikus
• december 14. – Jane Birkin brit származású francia énekesnő, színésznő († 2023)
• december 16. – Benny Andersson svéd billentyűs
• december 18. – Steven Spielberg amerikai filmrendező
• december 20. – Patti Smith amerikai énekesnő
• december 21. – Demjén Ferenc Kossuth-díjas magyar énekes, előadóművész
• december 29. – Marianne Faithfull brit énekesnő

Halálozások

• január 2. – Pável Ágoston magyar és szlovén nyelven alkotó író, költő, néprajztudós, nyelvész (* 1886)
• január 10. – Bárdossy László miniszterelnök (kivégezték) (* 1890)
• február 1. – Törzs Jenő színművész (* 1887)
• február 3.
  • Margó Ede szobrász (* 1872)
  • Neuber Ede orvos, bőrgyógyász, higiénikus, az MTA tagja (* 1882)
• február 28. – Imrédy Béla miniszterelnök (kivégezték) (* 1891)
• március 12. – Szálasi Ferenc hungarista politikus, nemzetvezető (kivégezték) (* 1897)
• március 18. – báró Perényi Zsigmond, belügyminiszter (* 1870)
• március 26. – Barbu Știrbey román kormányfő (* 1872)
• április 1. – Kenéz Béla statisztikus, közgazdász, az MTA tagja, 1931–1932-ben kereskedelemügyi miniszter (* 1874)
• április 6. – Berze Nagy János néprajzkutató (* 1879)
• április 27. – Basch Ferenc Antal a magyarországi Volksbund vezetője (* 1901)
• május 2. – Kovarcz Emil nyilas politikus, tárca nélküli miniszter (* 1899)
• május 8. – Zombori Gyula(wd) Európa-bajnoki ezüstérmes birkózó, Zombori Ödön testvére (* 1903)
• június 1.
  • Ion Antonescu román katonatiszt, diktátor (kivégezték) (* 1882)
  • Mihai Antonescu román katonatiszt (Jilaván kivégezték) (* 1904)
• június 4. – Simonyi-Semadam Sándor politikus, miniszterelnök (* 1864)
• június 6. – Gerhart Hauptmann német drámaíró (* 1862)
• június 14. – John Logie Baird skót villamosmérnök, a televíziós műsorszórás egyik úttörője (* 1888)
• június 27. – Beke Manó magyar matematikus (* 1862)
• július 30. – Benkő Géza magyar jogász, vármegyei főügyész, országgyűlési képviselő (* 1880)
• augusztus 2. – Andrej Andrejevics Vlaszov, a Vörös Hadsereg tábornoka, aki a németekhez csatlakozott a második világháborúban (* 1901)
• augusztus 3. – Ignacy Matuszewski lengyel ezredes, budapesti nagykövet, kincstárügyi miniszter (* 1891)^[27]
• augusztus 13.
  • Ábel Jakab kenus (* 1925)
  • Herbert George Wells angol író (* 1866)
• augusztus 22. – Sztójay Döme (* 1883)
• szeptember 10. – Halassy Olivér kétszeres olimpiai bajnok úszó (* 1909)
• október 2. – Cziáky Endre magyar gazdálkodó, kisgazda politikus, nemzetgyűlési képviselő (1945–1946) (* 1898)
• október 5. – gróf Bethlen István, Magyarország miniszterelnöke (* 1874)
• október 15. – Hermann Göring marsall, egykori náci vezető (öngyilkosság) (* 1893)
• október 16.
  • Alfred Jodl, eredeti nevén Alfred Baumgartner német tábornok, a Wehrmacht főparancsnoka, második világháborús bűnös (kivégezték) (* 1890)
  • Ernst Kaltenbrunner német SS-Obergruppenführer, második világháborús bűnös (* 1903)
  • Wilhelm Keitel német tábornok, a német tábornoki törzskar tagja, második világháborús főbűnös (* 1882)
  • Joachim von Ribbentrop német politikus, külügyminiszter, második világháborús főbűnös (* 1893)
  • Arthur Seyß-Inquart osztrák politikus. Több terület (Ostmark, Dél-Lengyelország, Hollandia) birodalmi helytartója. második világháborús főbűnös (* 1892)
• október 24. – Putnoky Móric magyar földbirtokos, főispán, titkos tanácsos, országgyűlési képviselő (* 1866)
• október 29. – Kéky Lajos irodalom- és színháztörténész, az MTA tagja (* 1879)
• november 5. – Feketehalmy-Czeydner Ferenc katonatiszt (kivégezték) (* 1890)
• november 21. – Gratz Gusztáv magyar újságíró, politikus, miniszter, közgazdasági és történetíró, az MTA levelező tagja (* 1875)
• november 24. – Moholy-Nagy László magyar fotográfus, konstruktivista festő, designer, a Bauhaus iskola kiemelkedő tanára, a kísérleti filmek egyik magyar úttörője (* 1895)
• december 7. – Makray Lajos pápai prelátus, címzetes prépost, országgyűlési képviselő (* 1886)
• december 10. – Nagy Lajos régész, művészettörténész, muzeológus, az MTA tagja (* 1897)
• december 14. – Fekete László magyar fényképész, filmoperatőr (* 1889)
• december – Szobolevszky Sándor(wd) Európa-bajnoki ezüstérmes ökölvívó (* 1907)

Nobel-díjasok

• A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek, illetve intézményeknek.

Fizikai	Percy Williams Bridgman amerikai fizikus
Kémiai	James Batcheller Sumner, John Howard Northrop, Wendell M. Stanley amerikai kémikusok
Orvosi-fiziológiai	Hermann Joseph Muller amerikai biológus
Irodalmi	Hermann Hesse svájci író
Béke	Emily Greene Balch amerikai szociológus, történész, John Mott amerikai metodista lelkész

Jegyzetek

1. 1945–1995. Európán kívüli országok. In Diószegi István – Harsányi Iván – Németh István: 20. századi egyetemes történet. 3. kötet Budapest: Korona Kiadó. 1997. 163–199. o. ISBN 963-9036-13-7  
2. Baló–Lipovecz Lengyelország, 188. o.
3. Zinner Tibor: Népbíráskodás Magyarországon. 1945–1950. In.: Rubicon. XXVI. évf., 281. (2015/4.) sz., 69-70. oldal, ISSN 0865-6347
4. Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 145. o.
5. Kronológia. In Franciaország történelme II. Szerk. Georges Duby. Budapest: Osiris. 2007. 762. o.   helytelen ISBN kód: 9789633897572
6. Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 168. o.
7. Föglein Gizella: Jog és politika Magyarországon. 1944–1949. In.: Jogtörténeti Szemle. 2005/4. szám, 3-5. oldal, ISSN 0237-7284
8. Bölöny József-Hubai László: Magyarország kormányai. 1848–2004. 5. bőv. és jav. kiad., Akadémiai Kiadó, Budapest, 2004. 104. p.
9. Sipos Péter: Imrédy Béla. In Sipos Balázs: Élet-kép sorozat. Budapest: Elektra Kiadóház. 2001. 131. o. ISBN 963-9205-76-1  
10. A Hírlap Naptára 1948 - Légrády Testvérek Rt. Kiadása, Budapest, / 34. old.
11. Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 146. o.
12. Magyarics Tamás: „Elegem van az oroszok dajkálásából”. A hidegháború kezdete amerikai szemszögből. In.: Rubicon. XXX. évf., 330-331. (2019/2-3.) sz., 5. oldal, ISSN 0865-6347
13. Ujváry Gábor: Hóman Bálint rehabilitálása. In.: Rubicon. XXVI. évf., 281. (2015/4.) sz., 61. oldal, ISSN 0865-6347
14. Hajdu Tibor: Károlyi, a vörös gróf. In Csorba László: A magyar történelem rejtélyei. Budapest: Kossuth Kiadó Zrt. 2016. 43. o. ISBN 978-963-09-8459-1  
15. Kielce 70. A lengyel elnök kemény szavakkal ítélte el az idegengyűlöletet és antiszemitizmust (magyar nyelven). hvg.hu, 2016. július 4. (Hozzáférés: 2016. július 5.)
16. Nádori Attila et al.: Britannica Hungarica Nagylexikon. 13. köt., IMP-JÓK, Kossuth Kiadó, Budapest, 2013, ISBN 978-963-09-6807-2, 121. oldal
17. Kronológia. In Magyarország története. Főszerk. Romsics Ignác. Budapest: Akadémiai. 2010. 1006. o. ISBN 978 963 05 8543 9  
18. Oprán Emese (2010). „Víz és társadalom Magyarországon, 1919-1990.” 6-7. szám, 66. o, Kiadó: História folyóirat. 
19. Nádori Attila et al.: Britannica Hungarica Nagylexikon. 5. köt., CHR-DAV, Kossuth Kiadó, Budapest, 2012, ISBN 978-963-09-6799-0, 375. oldal
20. Baráth Magdolna: Nincs külön nemzeti út. Magyarország betagolása a szovjet rendszerbe. In.: Rubicon. XXVI. évf., 281. (2015/4.) sz., 38. oldal, ISSN 0865-6347
21. Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 168-169. o.
22. Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 169. o.
23. Knopp 141. o.
24. Gaal György: Kolozsvár kétezer esztendeje dátumokban. In Kolozsvár 1000 éve: A 2000. október 13–14-én rendezett konferencia előadásai. Szerk. Dáné Tibor Kálmán et. al. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület; (hely nélkül): Magyar Közművelődési Egyesület. 2001. 356. o. ISBN 973 8231 14 0  
25. Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 147. o.
26. Bene Krisztián: Francia Indokína. A francia gyarmatbirodalom távol-keleti gyöngyszeme. In.: Rubicon. XXXIV. évf., 385-386. (2023/2-3.) szám, 118. oldal, ISSN 0865-6347
27. 80 tonna arannyal utazták be a világot, most újratemetik őket (magyar nyelven). hvg.hu, 2016. december 10. (Hozzáférés: 2016. december 14.)

Források

• ↑ Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., [Budapest] (1992) 
• ↑ Knopp: Knopp, Guido. Hitler segédei. Magyar Könyvklub., Budapest (2001). ISBN 963 547 382 6 

A Wikimédia Commons tartalmaz 1946 témájú médiaállományokat.