1864

1864 más naptárakban
Gergely-naptár	1864
Ab urbe condita	2617
Bahái naptár	20 – 21
Berber naptár	2814
Bizánci naptár	7372 – 7373
Buddhista naptár	2408
Burmai naptár	1226
Dzsucse-naptár	N/A
Etióp naptár	1856 – 1857
Hindu naptárak
Vikram Samvat	1919 – 1920
Shaka Samvat	1786 – 1787
Holocén naptár	11864
Iráni naptár	1242 – 1243
Japán naptár	2524 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár	4560–4561
Kopt naptár	1580 – 1581
Koreai naptár	4197
Muszlim naptár	1280 – 1281
Szeleukida naptár	2175–2176
Örmény naptár	1313 ԹՎ ՌՅԺԳ
Thai szoláris naptár	2407
Zsidó naptár	5624 – 5625

Évszázadok: 18. század – 19. század – 20. század

Évtizedek: 1810-es évek – 1820-as évek – 1830-as évek – 1840-es évek – 1850-es évek – 1860-as évek – 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek

Évek: 1859 – 1860 – 1861 – 1862 – 1863 – 1864 – 1865 – 1866 – 1867 – 1868 – 1869

Események

Határozott dátumú események

• február 1. – 57 000 fős osztrák és porosz haderő tör át az Eider folyón a dánok uralta Schleswig-Holsteinba.
• március 14. – Sass Flóra és Samuel Baker eljutnak az Albert-tóhoz, melyet Viktória királynő elhunyt férjéről, Albert hercegről neveznek el.^[1]
• augusztus 5. – Felakasztják a lengyelországi januári felkelés vezetőit.^[2]
• augusztus 22. – Létrejön Henri Dunant genfi emberbarát kezdeményezésére a genfi konvenció, a háborús sebesültek és betegek védelmére. (A Nemzetközi Vöröskereszt megalapítása.)
• szeptember 2. – Az Unió katonái bevonulnak a lángokban álló Atlantába.^[3]
• szeptember 14.-szeptember 17. − A Beefsteak Raid: a konföderáció lovassága bravúros portyázás során több mint két és félezer szarvasmarhát köt el az unionista hadseregtől.
• szeptember 15. – Franciaország és Olaszország titkos egyezményt köt a római kérdésben.^[4] (Franciaország kötelezettséget vállal, hogy két esztendőn belül kivonul Rómából. A kivonulás előtt hat hónappal az olasz király átteszi székhelyét Torinóból Firenzébe. Az áthelyezés miatt szeptember 21-én lázadás tör ki, amely megbuktatja a Minghetti-kormányt.)
• szeptember 28. – Karl Marx és Friedrich Engels Londonban megalapítja a Nemzetközi Munkás Egyesülést, az I. Internacionálét.
• október 30. – A Bécsi békében IX. Keresztély dán király átengedi Schleswig-Holstein és lauenburgi hercegségeket Ausztriának és Poroszországnak. (A közös porosz-osztrák uralom hamarosan ellentéteket okoz Berlin és Bécs között.)
• november 8. – Abraham Lincolnt újra megválasztják az északiak az USA elnökévé. (Ez évben a déli államok jó része az északiak uralma alá kerül, a déliek mégsem engednek, és elrendelik a 17–50 éves férfiak általános mozgósítását; még a négereket is besorozzák.)

Határozatlan dátumú események

• február – A déli kongresszus megszavazza, hogy az elnök erőszakkal is végrehajthassa a sorozást. (A két évvel korábbihoz képest új korhatárt jelöltek ki a hadkötelesek számára. Immár a 17 és 50 év közötti férfiakat sorozták be, s a leszerelés előtt állókat további szolgálatra kötelezték.)^[3]
• az év folyamán –
  • A japán hagyományhű párt sorozatos merényleteket szervez az idegenek ellen; a sógun, Japán igazi ura, megakadályozza a külföldi hatalmakkal kötött szerződések végrehajtását. (Ezért a hatalmak egyesült flottája szeptemberben ágyúzza Simonoszeki japán kikötőt. Októberben Tokió ellen intéznek flottatüntetést, kikényszerítik a sógun lemondását és a szerződések végrehajtását. A sógun hívei az új rendszerhez pártolnak.)
  • I. Miksa mexikói császár Bazaine francia tábornok vezetése alatt álló 25 000 főnyi hadserege ellenére sem tudja legyőzni a Juarez-féle köztársasági hadsereget.
  • Az olasz kormány tervet dolgozott ki Magyarország és a dunai hercegségek fellázítására Ausztria ellen. (A forradalom vezére Garibaldi lett volna, akit Klapka György magyar 48-as tábornok kért föl erre. A keleten elfoglalt Ausztriát Olaszország megtámadta volna, hogy visszaszerezze Velencét. Az olaszok nagyobb fegyverszállítmányt küldtek Magyarország részére, amit azonban Cuza román fejedelem lefoglaltatott.)
  • Az oroszok elfoglalják Hasred turkesztáni szent várost. (Az angolok tiltakoznak ez ellen, mert Turkesztánt semleges államnak nyilvánították. Oroszország befejezi Észak-Kaukázus meghódítását.)
  • Az orosz cár a lengyel parasztok tulajdonának nyilvánítja eddigi bérleteiket.
  • Haiti kikiáltja a függetlenséget.
  • Brazília megszállja Uruguayt; Paraguay megtámadja Brazíliát.
  • Megalakul a Pesti Sakk Kör.
  • Megépül a siófoki kikötő, a Balaton egyik legrégibb és legnagyobb állandó hajókikötője, a hajózás egyik központja.^[5]
  • Átadják a bristoli Clifton függőhidat, amelyet Isambard Kingdom Brunel tervezett.

Az év témái

1864 az irodalomban

1864 a tudományban

1864 a vasúti közlekedésben

• augusztus 5. – Giovanni Battista Donati olasz csillagász elsőként figyeli meg egy üstökös (az 1864 II. üstökös) színképét.^[6]
• James Clerk Maxwell skót fizikus először mutatja ki az elektromágneses hullámok létezését.^[7]

1864 az irodalomban

• Megjelenik Jules Verne Utazás a Föld középpontja felé című regénye

Születések

• január 26. – Pusztai József író, költő, újságíró († 1934)
• március 14. – Kürschák József matematikus, az MTA tagja, az algebra kiemelkedő tudósa († 1933)
• április 21. – Max Weber szociológus († 1920)
• május 10. – Jantyik Mátyás festőművész († 1903)
• május 11. – Ethel Lilian Voynich író, zeneszerző, aktivista († 1960)
• június 10. – Ferdinandy Gejza jogtudós († 1924)
• június 11. – Richard Strauss, német zeneszerző († 1949)
• június 25. – Walther Hermann Nernst német fizikokémikus († 1941)
• június 28. – Pap Henrik festőművész († 1910)
• július 16. – Tóth János magyar államtitkár, belügyminiszter, felsőházi tag, országgyűlési képviselő († 1929)
• szeptember 8. – Nagy Pál 1922–25 között a Magyar Királyi Honvédség főparancsnoka († 1927)
• szeptember 27. – Andrej Hlinka szlovák pap, politikus († 1938)
• október 11. – Kerpely Kálmán agrármérnök, agrokémikus, növénynemesítő, az MTA tagja († 1940)
• október 15. – Louis Lumière francia kémikus, a filmművészet és a filmgyártás úttörője († 1948)
• november 6. – Kuzsinszky Bálint régész, ókortörténész, az MTA tagja († 1938)
• november 11. – Alfred Hermann Fried osztrák pacifista író, újságíró, a Német Béketársaság társalapítója († 1921)
• november 24. – Henri de Toulouse-Lautrec francia festőművész († 1901)
• december 1. – Carsten Egeberg Borchgrevink norvég-angol származású felfedező, sarkkutató († 1934)
• december 6. – William S. Hart, némafilm sztár († 1946)

Halálozások

• február 7. – Lieder Friderika hárfás (* 1829)
• március 11. – Farkas Ferenc teológiai doktor, vovadrai címzetes püspök, székesfehérvári nagyprépost, költő (* 1786)
• április 30. – Hajnik Pál, ügyvéd, politikus, 1848-as belügyi tanácsos, majd országos rendőrfőnök (* 1808)
• május 11. – Domby Márton ügyvéd, költő (* 1778)
• május 19. – Nathaniel Hawthorne, amerikai író (* 1804)
• június 11. – Bayer József Ágost, honvéd ezredes, történetíró, katonai szakíró (* 1821)
• június 13. – Henryk Dembiński lengyel gróf, a lengyel szabadságharc altábornagya, az 1848–49-es magyar szabadságharc honvédaltábornagya (* 1791)
• június 14. – Pedro Santana(wd) Dominikai köztársasági politikus, elnök (* 1801)
• július 15. – Anton Csorich, császári és királyi altábornagy, osztrák hadügyminiszter (* 1795)
• július 26. – Fáy András, író, politikus (* 1786)
• augusztus 12. – Sbüll Ferenc magyarországi szlovén költő (* 1825)
• október 5. – Madách Imre, költő, író (* 1823)
• november 9. – Magyar László, magyar utazó, földrajzi író, akadémikus (* 1818)
• november 21. – Beöthy Károly, magyar ügyvéd és Győr megye alügyésze (* 1820)
• november 30. – Cserkuthi József, magyar piarista rendi tanár (* 1816)
• december 1. – Beniczky Emil költő (* 1838)
• december 19. – Pierre-Joseph Proudhon, francia anarchista (* 1809)
• december 21. – Habsburg–Lotaringiai Lajos főherceg német-római császári herceg, osztrák főherceg, magyar és cseh királyi herceg, József nádor öccse, császári-királyi tábornagy, politikus (* 1784)
• december 29. – Dr. Salomon Müller, német zoológus, ornitológus és tudós (* 1804)

Jegyzetek

1. Carl Waldman, Jon Cunningham, Alan Wexler: Biographical Dictionary of Explorers. New York: Facts on File. 2019. 51. o. ISBN 978-1-4381-8215-5  
2. Norman Davies: Lengyelország története. Budapest: Osiris. 2006. 706. o. ISBN 963 389 873 0  
3. Hahner Péter: Amerikai Konföderációs Államok. Rubicon, XXVIII. évf. 313. sz. (2017) 81–82. o. ISSN 0865-6347
4. Kronológia. In Franciaország történelme II. Szerk. Georges Duby. Budapest: Osiris. 2007. 744. o.   helytelen ISBN kód: 9789633897572
5. Oprán Emese: Víz és társadalom Magyarországon, 1853-1880. História, 6–7. sz. (2010) 43. o.
6. Britannica Hungarica nagylexikon 6. (Davis-szoros–egyenérték). Főszerk. Nádori Attila. [Budapest]: Kossuth. 2012. 245. o. ISBN 978-963-09-6800-3  
7. Britannica Hungarica nagylexikon 7. (Egyenesszárnyúak–Euphorión). Főszerk. Nádori Attila. [Budapest]: Kossuth. 2012. 106. o. ISBN 978-963-09-6801-0  

A Wikimédia Commons tartalmaz 1864 témájú médiaállományokat.