A tartomány lakóinak eredetéről sok helynév vall. A germán törzsek vándorlása idején a tartomány déli részét a szászok, a holstenek és a stormanok, míg a nyugati részt a frízek, az északi részt pedig a jütök foglalták el. Schleswig grófság, a mostani tartomány északi fele 1035-ben dán kézbe került, majd mint hűbérbirtokot egyesítették Holsteinnel, s együttesen Dániával léptek perszonálunióba a 15. század közepétől.
A középkorban két külön hercegség volt, külön törvényekkel, belső renddel. Évszázadokon keresztül fennállt az az állapot, hogy a hercegségek a Német-római Birodalom részei voltak, de hercegük a dán király volt. A 19. században, amikor mind Dániában, mind Németországban megerősödtek a nacionalista mozgalmak, a dánok a hercegségek különállását kívánták megszüntetni, a németek pedig teljesen betagolni Poroszországba. A vita végül háborúhoz vezetett, ez volt a porosz–osztrák–dán háború. Ezután a szóban forgó területet egyesítették és Poroszország Schleswig-Holstein tartománya lett belőlük. Az I. világháború után az északi területeken népszavazást rendeztek, ennek nyomán azt visszacsatolták Dániához (lásd Párizs környéki békeszerződések). A II. világháború után megszüntették Poroszországot, tartományai önállóan lettek szövetségi államok. Schleswig-Holstein is.
Települései
Kiel, Schleswig-Holstein fővárosa. 232 000 lakosa van. A 18. századtól kezdve itt rendezik meg a Kieli hetet. Látványossága a Nikolaikirche (Miklós-templom).
Lübeck 230 000 lakosa van. Szokták "a Keleti-tengeri kikötővárosok királynőjének" (németül: Königin der Ostseehafenstädte) is nevezni.
Gazdasága
A tartomány némi olajkincs kivételével nyersanyagban szegény. Az ország más részeihez viszonyítva kevésbé iparosodott. Ipara nagyrészt a keleti partvidék városaiban és Közép-Holsteinben összpontosul.
Kiel, Lübeck, Rendsburg és Flensburg hajógyártásáról ismert, de fejlődésnek indult a gép-, műszer-, elektromos-, és elektronikus ipara is. A tartomány közlekedési híd Skandinávia felé A két tenger közötti személy- és áruforgalom, a vizek és kikötők jövedelme bizonyos mértékig kiegyenlíti az ipar viszonylagos fejletlensége okozta hátrányokat.
Mezőgazdaságában viszont nagyon előrehaladott a szarvasmarhatenyésztés, a hús- és tejfeldolgozás, a halászat és a halfeldolgozás.
Virágzó gazdasági ágai közé tartozik az üdülőipar és az idegenforgalom, kiváltképp a tengerparton és a szigeteken.
Látnivalók:
Holstein kapu (gótikus stílusban készült)
Városháza
Buddenbrook-ház
Közigazgatás
Schleswig-Holstein tizenegy járásra (Kreis) és négy járási jogú városra (kreisfreie Stadt) oszlik: