Share to: share facebook share twitter share wa share telegram print page

Saar-vidék

Saar-vidék
Saar-vidék zászlaja
Saar-vidék zászlaja
Saar-vidék címere
Saar-vidék címere

FővárosaSaarbrücken
é. sz. 49° 14′, k. h. 7° 00′49.233333°N 7.000000°EKoordináták: é. sz. 49° 14′, k. h. 7° 00′49.233333°N 7.000000°E
Legnagyobb városSaarbrücken
Államformaszabad állam
Vezetők
MiniszterelnökAnke Rehlinger (SPD)
Hatalmon lévő pártSPD
Hivatalos nyelvnémet
Beszélt nyelveknémet
Tagság
Lista
IT Planning Council
Népesség
Népszámlálás szerint986 887 fő (2019. dec. 31.)[1]
Becsült1 057 502 fő (2004.)
Népsűrűség420 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület2 569 km²
IdőzónaCET (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Egyéb adatok
Pénznemeuró
Nemzetközi gépkocsijelD
Internet TLD.de
Villamos hálózat230 V 50 Hz
Közlekedés irányajobboldali
A Wikimédia Commons tartalmaz Saar-vidék témájú médiaállományokat.

A Saar-vidék térképe
A Saar-vidék térképe

A Saar-vidék (németül Saarland, pfalziul Saarlond) Németország egyik szövetségi tartománya az ország délnyugati részén. Lotaringiával, Rajna–Pfalz-cal és Luxemburggal együttesen a Saar-Lor-Lux-Rheinland/Pfalz nevű, határokon átívelő partnerségi program része.

Földrajz

A Saar-vidék az ország negyedik legkisebb tartománya Berlin, Hamburg és Bréma után.

Északon és keleten Rajna-Pfalz tartomány (Németország), délen Moselle megye (Lotaringia régió, Franciaország), nyugaton Grevenmacher körzet (Luxemburg) határolja

A felszín dimbes-dombos, legmagasabb pontja a Dollberg (695 m). A tartomány 1/3-a erdővel borított, ami a legmagasabb arány Németországban.

Legnagyobb folyója a névadó Saar, amely a Mosel mellékfolyója, és délről északnyugatra folyik.

Története

A történelem során a vidék különösen erősen ki volt téve a Franciaország és Németország közötti katonai viszályoknak, és lakói sokat szenvedtek a két ország közötti háborúskodások miatt.

A korábbi időszakban, a francia forradalomig visszamenőleg Lotaringia, Pfalz-Zweibrücken, a Trieri Választófejedelemség és a Saarbrückeni Grófság osztozott a vidéken.

Politikai egységként csak a versailles-i békerendszert követően létezik: 1920-ban alakították ki volt porosz, bajor, és további kisebb hercegi vidékekből.

Az I. és II. világháborút követő időszakokban különleges helyzetű terület volt. A Saar-vidék feltehetően enélkül ma nem lenne önálló szövetségi állam.

Közigazgatás

A tartomány 6 járásra (németül Landkreise) és 52 községre (Gemeinde) van felosztva:

A Saar-vidék járásai
A Saar-vidék járásai
Járás Székhely Terület (km²) Községek száma Autójelzés
1. Merzig-Wadern járás Merzig 555,12 7 MZG
2. Neunkirchen Ottweiler 249,21 7 NK
3. Saarbrücken
(regionális társulás)
Saarbrücken 410,62 10 SB és VK
4. Saarlouis Saarlouis 459,08 13 SLS
5. Saarpfalz járás Homburg 418,52 7 HOM és IGB
6. Sankt Wendel Sankt Wendel 476,09 8 WND

Legnagyobb települései

Település Lakosság
(fő, 2010)
Saarbrücken
Homburg
Neunkirchen
1. Saarbrücken
(tartományi főváros)
175 741
2. Homburg 43 808
3. Neunkirchen 47 398
4. Völklingen 39 626
5. Sankt Ingbert 37 195
6. Saarlouis 37 136
7. Merzig 30 355
8. Sankt Wendel 26 208
9. Blieskastel 21 885
10. Dillingen/Saar 20 808
11. Püttlingen 19 906
12. Lebach 19 784
13. Heusweiler 19 472

Jegyzetek

  1. Das Saarland in Kürze, 2020. október 14. (Hozzáférés: 2022. március 27.)

Források

  • Manfred Scheuch: Historischer Atlas Deutschland (Weltbild Kiadó, 1997) 200-201. oldal.

További információk

Kembali kehalaman sebelumnya