Rendfokozat

A rendfokozat az egyes (főleg fegyveres) szervezeteknél a szolgálati rendben elfoglalt helyet kifejező besorolás. A rendfokozatok az adott fegyveres testületnél rendszert alkotnak (rendfokozati rendszer).

A magyar jogrendben

A rendfokozat a fegyveres erőknél (honvédség, légierő, haditengerészet) és a fegyveres testületeknél, rendvédelmi szerveknél (rendőrség, büntetés-végrehajtási szervezet, Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásosai, katasztrófavédelem) alkalmazott, törvény által szabályozott – a szolgálati beosztással egységben –, a szolgálati rendben elfoglalt helyet kifejező besorolás. A 2007. december 31-én megszűnt határőrségnél szintén rendfokozati rendszer volt érvényben.

A rendfokozat kifejezi az állomány tagjának állománycsoportba tartozását, részben alá–fölérendeltségi viszonyát, ami – az elfoglalt beosztástól függően – meghatározott jogokkal és kötelezettségekkel jár együtt. A tényleges állományú tiszti és az afeletti csoportok (főtisztek, tábornokok) a rendfokozat megnevezésével együttesen, azelőtt alkalmazhatnak végzettségnek megfelelő szakbeosztási jelzőt mind szóban, mind írásban (pl. mérnök főhadnagy, orvos dandártábornok), a tartalékosoknak és a nyugállományúaknak pedig állományviszonyukat kötelezően meg kell jelölniük (pl. tartalékos mérnök százados, nyugállományú orvos alezredes).^[1]

• 1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról Archiválva 2017. március 18-i dátummal a Wayback Machine-ben (2015. július 1-jével hatályát vesztette.)
• 2001. évi XCV. törvény a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról Archiválva 2020. november 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
• 137/2024. (VI. 28.) Korm. rendelet
• 2013. évi XCVII. törvény a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról – Hvt.

Rendfokozati jelzések fajtái

• Váll-lap
• Tépőzáras rendfokozatjelzés (gyakorlóegyenruhán, karon vagy mellrészen viselésre)
• Vállszalagra varrott jelzés (tiszteseknél)
• Paroli (hajtóka)^[2]
• Sapkajelzés
• Kar-rendfokozati-jelzés (posztóköpenyen)

Magyarországon a fegyveres erők és testületek – honvédség, rendőrség, Nemzeti Adó- és Vámhivatal, büntetés-végrehajtás és a katasztrófavédelem hivatásos tagjainak rendfokozata formailag megegyezik egymással. Eltérés csak a rendfokozatok megjelenésében, a váll-lap és a paroli alaplap színében van: a paroli színe a honvédségen belül a fegyvernemtől függ, például vörös a tüzéreké; kék a Rendőrségé, a megszűnt Határőrségé zöld, lila a BVOP-é, vörös a katasztrófavédelemé. Továbbá eltérés van a katonai rendfokozatokat kiegészítő jelzésrendszerekben is, a honvédség rendfokozati jelzéseinek alakja (pl. galléron hordott) eltérhet a többi fegyveres szervnél használttól. A rendőrség hímzett váll-lapjain és tépőzáras jelzésein – sematikusan – a testület címere is szerepel. A köztársasági őrezred rangjelzése piros alapvászonra készül, szintén tartalmaz testületjelzést, ami a Parlament sziluettje.

Katonai rendfokozatok

A rendfokozatok története

A mai értelemben vett katonai rendfokozatok kialakulása és a ranglétra megjelenése a 17–18. században, a tömeghadseregek megjelenésének időszakára tehető, bár rendszeresítésük hosszú évek alatt alakult ki. A magyar rendfokozati megnevezésekben elsősorban a német, ill. a francia hatás érződik.

A 18. századi haderőben a legkisebb bajtársi közösség a táborozáshoz és a főzéshez szükséges felszereléssel közösen rendelkező háromfős, általában egy öreg katonából és két újoncból álló pajtásság volt. Három pajtásság együtt alkotott egy tizedalját. Általában hat-tíz tizedaljából szerveztek egy századot, ahogyan akkor nevezték: kompániát. A kompánia volt az ezreden belüli gazdálkodási alapegység a gyalogságnál és a lovasságnál is.

Harcászati alapköteléknek viszont már a két vagy több századból szervezett gyalogzászlóaljat és lovasságot tekintették. Ennek példájára gyakrabban vontak össze két vagy több ezredet, egy-egy jelentősebb hadjárati cél megvalósítását megelőzően, az így létesített nagyobb kötelék korabeli elnevezése brigádia (mai kifejezéssel: dandár) volt. Több brigádiából szerveztek azután egy-egy hadoszlopot vagy tábort anélkül, hogy a ma ismeretes magasabbegység-fogalmat még használták volna.

Tisztesek (őrvezető, tizedes, szakaszvezető)

A pajtásság vezetőjének tekintett öreg katonára még nem alkalmazták a jóval későbbi őrvezető rendfokozatot, és még nem vették át az ugyancsak évtizedek múlva megszületett, a szolgálatmentességre utaló német Gefreiter megnevezést sem. Létezett viszont a tizedalja élén álló katona rendfokozati megnevezése: már a korabeli magyar kifejezéssel is tizedes. A francia caporal, német Korporal átvétele a magyarított káplár szóalakban ugyancsak későbbi idegen befolyás eredménye volt.

Altisztek (Tiszthelyettesek) (őrmester, törzsőrmester, főtörzsőrmester)

Az ezred belrendjéért felelős strázsamester altiszti rendfokozata hamarosan beosztáshoz is kapcsolódott. Mind gyakrabban került sor egy félszázad harcfeladattal való megbízására. A félszázadból kialakult szervezési egységként a szakasz, és ennek élére került a strázsamester, a későbbi őrmester. Majd a kialakult törzskar mellett kisegítő tevékenységet végző őrmesterek megkülönböztetésére a törzsőrmester, a rangidősséget is jelző főtörzsőrmester, parancsnoksági főtörzsőrmester, később a hadsereg főtörzsőrmester rendfokozatok.

Zászlósok (zászlós, törzszászlós, főtörzszászlós)

Az őrmesterhez hasonlatosan vált rendfokozattá egy korábbi állandó megbízatás. A század zászlójának, a lovasságnál kornétájának őrzése a zászlótartó, a kornétás feladata volt. Miután őt táborozáskor egyre gyakrabban bevonta a hadnagy a kiképzés feladatába, állandósult legalsó tiszti rendfokozatként a zászlós, valamint a kornétás fogalom. Az idők folyamán a hadseregek méretének növekedésével az őrmesterekhez hasonlatosan a törzszászlósi rendfokozat is megjelent, a zászlósi csoport pedig a tiszti és a tiszthelyettesi rendfokozat közé csúszott le. A franciáknál és a befolyási övezetükbe tartozó hadseregeknél hasonló lett az adjutáns, a segédtiszt. Ő eredetileg a parancsnok mellé beosztott alacsonyabb rendfokozatú tiszt, aki szervezési, ellenőrzési és adminisztratív feladatokat lát el. Beosztásból a zászlósi csoport rendfokozatává vált. 1993-tól Magyarországon főtörzszászlós rendfokozat is létezik.

Tisztek (hadnagy, főhadnagy, százados)

A századoknál a kiképzés a kapitány mellé beosztott hadnagy feladata volt, a francia lieutenant és a német Leutnant egyaránt a „helyettes” értelemben vett latin locumtenens (helytartó: locus – hely, tenere – tart) szóra vezethető vissza. A hadnagyoknál is megjelent a finomodás, a rangidős főhadnagy és az egyes hadseregeknél bevezetett sub-lieutenant – alhadnagy – rendfokozatok megjelenésével.

A gyalog- és lovaskompánia élén álló személy rendfokozati megnevezése magyarul egységesen kapitány volt, míg a német megkülönböztette a Hauptmann és Rittmeister szóalakkal. A magyar százados ugyancsak későbbi nyelvi képződmény.

Főtisztek (őrnagy, alezredes, ezredes)

Az ezrede belrendjéért és a kiképzéséért felelős tiszt megnevezése főstrázsamester volt, és csak a 18. század közepétől kezdték őt magyarul őrnagynak nevezni. Mindkét megnevezésben az egykori alapfeladat őrződött meg: a strázsa, azaz az őrség felállításának, vezénylésének és ellenőrzésének feladata. A külföldi hadseregeknél a latin maior – nagyobb – szóból származtatják a megnevezését. A többi rendfokozatnál még átfedés volt a beosztás és a rang között. Mivel az ezredparancsnok jogai egy részét távollétében átruházhatta, megjelent az ezredeknél a helyettes vagy vezénylő ezredes. Ha az ezredparancsnok az alakulatánál tartózkodott, akkor is igénybe vett segítséget parancsnoki jogköre gyakorlásakor. Ezt nevezték korabeli szóhasználattal viceóbesternek, és ez vált az alezredesi rendfokozattá.

Az ezredest a Rákóczi-szabadságharc alatt és után ezredeskapitánynak, majd a német Obrister, a későbbi Oberst szó átvételével mind gyakrabban óbesternek nevezték magyarul.^[3]

Tábornokok (dandártábornok, vezérőrnagy, altábornagy, vezérezredes, hadseregtábornok) és marsallok

A katonatömegek döntő hányada számára elérhetetlen messzeségben lévő felső hadvezetésben ugyancsak még formálódóban voltak a rendfokozatok a 17-18. században.

Az egy táborban elhelyezett, egy hadoszlopba beosztott két ezrednyi erő, a brigáda élére került hadvezért a francia, a spanyol és az angol nyelvterület a vezényelt formáció alapján brigadérosnak nevezte el, és a Rákóczi-szabadságharc hadserege is átvette ezt (de a brigadérost a kuruc hadseregben nem számították a tábornokok közé). Német nyelvterületen – a századnál tevékenykedő strázsamester, az ezredbeli főstrázsamester példájára – ezt a hadvezért generális-főstrázsamesternek kezdték nevezni, a 18. század végére ebből lett a vezérőrnagy. Mindkét tábornoki megnevezés egycsillagos kategóriát jelentett.

A Magyar Néphadseregben a vezérőrnagy rendfokozati jelzése volt az 1 csillag, majd a mai honvédségnél megjelent a dandártábornoki rendfokozat, és ez lett az „egycsillagos tábornok”.

A magasabb tábornoki rendfokozatok kialakulásában zavart okoznak a különböző hadseregeknél kialakult elnevezések. A hadműveletek élén az uralkodó távollétében álló hadvezérnek, majd az egyes hadszíntereken főparancsnoki beosztást betöltőknek is a német nyelvterületen alkalmazott Feldmarschall volt a megnevezése. Ez a magyar nyelvbe a tábornagy szóalakban került át, míg a francia és a spanyol hadseregben a rövidebb maréchall szó honosodott meg.

A hadvezéri rendfokozatok további alakulása a francia-spanyol régióban figyelhető meg. Az eredetileg helyettes tábornagy értelemben vett altábornagy került egy-egy önálló háborús feladatot kapott csoportosítás élére. Alárendeltségében egy-egy nagyobb tábornyi, több brigádából álló erő élére került hadvezér pedig a tábornok rendfokozatot nyerte el.

Német nyelvterületen ettől eltérően az eredetileg egy fegyvernem legfőbb elöljáróját jelentő gyalogsági tábornok, lovassági tábornok és – a kezdetben a tüzérségnél alkalmazott – táborszernagy rendfokozata következett a tábornagyé után. Az ugyancsak alkalmazott altábornagyi rendfokozat ennek következtében eggyel lejjebb csúszott, és a francia-spanyol tábornokkal került egy szintre.

Ugyanakkor a francia haderőkben a kezdetben az egyes fegyvernemek, majd a csapatnemek élére beosztott hadvezér megnevezésére használt és azonos típusú ezredek élén állókkal szembeni rangidősséget kifejező vezérezredesi rang rövid életűnek bizonyult, és akkor is főleg az uralkodó megbecsülését kifejező méltóság és nem igazi rendfokozat volt. A korabeli Magyarországon (18. század) ez még visszhangra sem lelt.

A magyar köznyelv ebből a kortársak nagy része számára átláthatatlan rendszerből úgy talált kiutat, hogy a hadvezéreket egységesen, megkülönböztetés nélkül, generálisnak nevezte. A 19. századra alakult ki a francia hadseregben a tábornokoknál a vezényelt magasabbegységet jelző rendfokozati megkülönböztetés: dandártábornok, hadosztálytábornok, hadtesttábornok és hadseregtábornok. Más hadseregekben általában a dandártábornok (Brigadier General) 1 csillagos, a vezérőrnagy (Major General) 2 csillagos, az altábornagy (Lieutenant General) 3 csillagos, a vezérezredes, vagy tábornok (General) 4 csillagos és hadseregtábornok (General of the Army, Generalfeldmarschall) 5 csillagos rendfokozati jelzéssel alakult ki (ahol minél több a csillag, annál magasabb a rendfokozat).

A szovjet hadseregben viszont az 1940-ben bevezetett tábornoki rendfokozatok a vezérőrnagy, altábornagy, vezérezredes és hadseregtábornok voltak, eredetileg egy, kettő, három és négy csillaggal jelölve. Egyes fegyvernemeknél a hadseregtábornok megfelelője a fegyvernemi marsall (tüzérségi marsall, a légierő marsallja stb.) volt, váll-lapján egy nagy csillaggal, és 1974-től ehhez igazodott a hadseregtábornoki rangjelzés is. Tulajdonképpen ötödik tábornoki rendfokozat volt az 1935-ben létrehozott a Szovjetunió marsallja rang, a fegyvernemi marsallok fölötti szintet pedig a fegyvernemi főmarsalli rang jelentette. Előbbieknek speciális, a Szovjetunió címerét is tartalmazó rangjelzése volt, utóbbiak a marsalli rangjelzés díszesebb változatát kapták. A Szovjetunió marsalljai protokoll szerint magasabb rangúnak számítottak a fegyvernemi főmarsalloknál, de az utóbbiakat nem lehetett előléptetni az előbbi kategóriába, ilyen értelemben tehát egy fokozatba estek, és a Szovjetunió történetében csupán egyszer fordult elő, hogy egy hadseregtábornokot nem a Szovjetunió marsalljává, hanem fegyvernemi főmarsallá léptettek elő (e kivétel Vlagyimir Fjodorovics Tolubko volt, akit a stratégiai rakétacsapatok parancsnokaként hadseregtábornokként tüzérségi főmarsallá léptettek elő, 1983-ban).

Egyes hadseregeknél (például spanyol, francia, orosz) kialakult a legfőbb hadvezér megnevezésére egy-egy hadjáratnál mint kitüntető cím a generalisszimusz rendfokozat. A szovjet hadseregben viszont csak a második világháború után hozták létre e rendfokozatot Sztálin számára, akinek halála után nem töltötték be többet, majd 1993-ban el is törölték (már Oroszországban).

A modern rendfokozati rendszer

A világ legtöbb haderejében a rendfokozatok három fő csoportra oszthatók: a tisztekre, a tiszthelyettesekre és a legénységre, vagy hosszabb, de lényegre törőbb néven a végrehajtó állományra (a magyar honvédségi rendszerben ez utóbbiak a tisztesek és a honvédek, matrózok, vagyis a közkatonák). A jelenlegi magyar rendvédelmi szerveknél a végrehajtó állomány tiszthelyettesekből áll.

A tiszti rendfokozatok további három részre bonthatók: a dandárszintű parancsnoklásért felelős tábornokokra, az ezred- és a zászlóaljszintű vezetéssel megbízott főtisztekre, valamint a század- és a szakaszszintű vezetéssel megbízott tisztekre.

Az angolszász országokban már régóta felismerték, és tudatosan építenek a jól szervezett és jól képzett tiszthelyettesekre (a magyar rendszerben ezek a zászlósok és az altisztek). Ahogyan az Egyesült Államok hadseregében hangoztatott mondás is tartja: „a tiszthelyettesek a hadsereg gerince”. Magyarország e tekintetben csak az utóbbi években kezdi ezt a szemléletmódot átvenni és alkalmazni, ennek során megerősítették a zászlósok szerepét (hadsereg-, dandár-, ezred-, századszintű vezénylőzászlós beosztások kialakításával). Az altisztekre hárul a legnagyobb felelősség a harci helyzetekben. Az irányításuk alatt szolgáló közkatonák csak jól képzett és jó képességekkel rendelkező altisztek közvetlen irányítása alatt tudják hatékonyan megoldani a kitűzött feladatokat.

Parancsnoki jogokkal nem rendelkeznek a legénységi állományú katonák. Bár itt is léteznek különböző rendfokozati szintek, de ezek általában inkább csak jelzés értékűek, gyakorlatilag a fizetési besorolást és a betölthető beosztásokat határozzák meg.

Magyar katonai rendfokozatok

Magyarországon az állomány két elkülönülő csoportot alkot: legénységi állományú és tiszti állományú (tisztikar). Hagyományosan a tiszti rendfokozatok az alhadnagynál kezdődtek.

Osztrák–Magyar Monarchia (1867–1918)

Bővebben: A Császári és Királyi Hadsereg rendfokozatai (szárazföldi egységek)

Bővebben: A császári és királyi haditengerészet rendfokozatai

A Magyar Királyi Honvédség rendfokozatai (1919-1950)

Külön jelölték az önkéntesi rendfokozatot, ezek voltak a karpaszományosok. Azok, akik egyetemi végzettséggel rendelkeztek, de nem volt előzetes katonai kiképzésük, tiszteletbeli karpaszományos őrvezetői rendfokozatot viseltek.

Rendfokozat	Jelzés posztóköpenyen
Legénységi állomány
Honvéd
Őrvezető
Tizedes
Szakaszvezető
Altisztek
Őrmester
Törzsőrmester
Tiszthelyettes (1941. június 29-ig) Főtörzsőrmester (1941. június 29-től)
Tisztvárományos
Alhadnagyhelyettes (1943–1944. november 2.)
Zászlóshelyettes (1943–1944. november 2.)
Hadnagyhelyettes (1943–1944. november 2.)
Alhadnagy
Zászlós
Főtisztek[4]
Hadnagy
Főhadnagy
Százados
Törzstisztek
Őrnagy
Alezredes
Ezredes
Tábornokok
Tábornok (1941. június 29-ig) Vezérőrnagy (1941. június 29-től)
Altábornagy
Fegyvernemi tábornok (1941. június 29-ig) Vezérezredes (1941. június 29-től)
Tábornagy[5]

A Magyar Néphadsereg rendfokozatai (1951–1990)

A Magyar Néphadsereg rendfokozati rendszerében nem alkalmazta sem a ma használt főtörzszászlósi sem a dandártábornoki fokozatot. Az első tábornoki rendfokozat a vezérőrnagyi, a legfelső a hadseregtábornoki volt.

Rendfokozat
Rendfokozat nélkül
Honvéd, határőr, matróz
Tisztesek
Őrvezető
Tizedes
Szakaszvezető
Tiszthelyettesek
Őrmester
Törzsőrmester
Főtörzsőrmester[6][7]
Zászlósok
Zászlós
Törzszászlós
Tisztek
Alhadnagy[8]
Hadnagy
Főhadnagy
Százados
Főtisztek
Őrnagy
Alezredes
Ezredes
Tábornokok
Vezérőrnagy
Altábornagy
Vezérezredes
Hadseregtábornok

A Magyar Honvédség rendfokozatai (1990–)

A Magyar Honvédségnél és a Magyar Légierőnél jelenleg az alábbi rendfokozatok vannak rendszeresítve. A 2007. december 31-én megszűnt Magyar Határőrségnél ugyanezek a rendfokozatok voltak érvényben. A rendfokozatokat a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény^[9] I. melléklete sorolja fel.

Ezek a rendfokozati jelzések 1999. március 12-én, Magyarország NATO-taggá válásának napján léptek érvénybe. Főbb változások: zöld alapszín, minden rendfokozatban hímzett szegély, és hímzett hatágú csillag.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem katonai hallgatóinak rendfokozati jelzései zöld színű alaplapon arany pont és az évfolyamnak megfelelő számú, a rövid oldaléllel párhuzamos arany sáv („gerenda”).

Az MH Altiszti Akadémia hallgatóinak rendfokozati jelzései zöld színű alaplapon ezüst pont, és az egyéves hallgatói viszonyt jelképező, rövid, oldaléllel párhuzamos ezüst sáv („gerenda”).

Az amerikai és brit rendfokozatoknak a megfelelője a NATO-kód szerint van megadva.

Rendfokozat	Jelzés társasági és szolgálati egyenruhán	Jelzés gyakorló egyenruhán	Rövidítés	Brit szárazföldi haderő rendfokozati megfelelője	Jelzés	Amerikai szárazföldi haderő rendfokozati megfelelője	Jelzés	NATO-kód
Rendfokozat nélkül
Közkatona (Honvéd)			kk.	Private (Pte)		Private (PVT) (E-1)		OR-1
Tisztesek / Junior Non-Commissioned Officers
Őrvezető			őrv.	Private (Pte)		Private (PV2) (E-2)		OR-2
Tizedes			tiz.	Lance-Corporal (L/Cpl) és Lance Bombardier (L/Bdr)		Private First Class (PFC) (E-3)		OR-3
Szakaszvezető			szkv.	Corporal (Cpl) és Bombardier (Bdr)		Corporal (CPL) (E-4) Specialist (SPC) (E-4)		OR-4
Altisztek (2012.01-ig Tiszthelyettesek) / Non-Commissioned Officers
Őrmester			őrm.	Sergeant		Sergeant (SGT) (E-5)		OR-5
Törzsőrmester			tőrm.	Sergeant (Sgt)		Staff Sergeant (SSG) (E-6)		OR-6
Főtörzsőrmester			ftőrm.	Staff Sergeant (S/Sgt) és Colour Sergeant (C/Sgt)		Sergeant First Class (SFC) (E-7)		OR-7
Zászlósok / Warrant Officers
Zászlós			zls.	Warrant Officer Class Two (WO2) és Quartermaster Sergeant		Warrant Officer 1 (WO1)		OR-8 (US Army WO1)
Törzszászlós			tzls.	Warrant Officer Class Two (WO2)		Chief Warrant Officer 2 (CW2)		OR-8 (US Army WO2)
Főtörzszászlós			ftzls.	Warrant Officer Class 1 (WO1) és Conductor (Cdr)		Chief Warrant Officer 3 (CW3); Chief Warrant Officer 4 (CW4); Chief Warrant Officer 5 (CW5)		OR-9 (US Army WO3) (US Army WO4) (US Army WO5)
Tisztek / Officers
Hadnagy			hdgy.	Second Lieutenant (2Lt)		Second Lieutenant (2LT)		OF-1
Főhadnagy			fhdgy.	Lieutenant (Lt)		First Lieutenant (1LT)		OF-1
Százados			szds.	Captain (Capt)		Captain (CPT)		OF-2
Főtisztek / Senior Officers
Őrnagy			őrgy.	Major (Maj)		Major (MAJ)		OF-3
Alezredes			alez.	Lieutenant Colonel (Lt Col)		Lieutenant Colonel (LTC)		OF-4
Ezredes			ezds.	Colonel (Col)		Colonel (COL)		OF-5
Tábornokok / Generals
Dandártábornok			ddtbk.	Brigadier (Brig)		Brigadier General (BG)		OF-6
Vezérőrnagy			vőrgy.	Major General (Maj Gen)		Major General (MG)		OF-7
Altábornagy			altbgy.	Lieutenant General (Lt Gen)		Lieutenant General (LTG)		OF-8
Vezérezredes			vezds.	General (Gen)		General (GEN)		OF-9
Hadseregtábornok (tábornagy)			MH-ban nincs	Field Marshal (FM)		GENERAL OF THE ARMY (GOA)		OF-10 Special
Hadseregek tábornoka (marsall)			MH-ban nincs			GENERAL OF THE ARMIES (GAS)		OF-11 special

Haditengerészeti rendfokozatok

A világ különböző országainak haditengerészeteinél alkalmazott rendfokozati rendszerek kisebb-nagyobb mértékben különböznek egymástól, de általános értelemben az alábbi rendszer állítható fel:

Rendfokozat (zárójelben a szárazföldi megfelelője)
Matrózok (Tisztesek)
Altisztek (Tiszthelyettesek)
Tisztek
Korvetthadnagy (Hadnagy)
Fregatthadnagy (Főhadnagy)
Sorhajóhadnagy (Százados)
Főtisztek
Korvettkapitány (Őrnagy)
Fregattkapitány (Alezredes)
Sorhajókapitány (Ezredes)
Tengernagyok
Flotillatengernagy (Dandártábornok)
Ellentengernagy (Vezérőrnagy)
Altengernagy (Altábornagy)
Tengernagy (Vezérezredes)

A matróz (tengerész) és az altiszti rendfokozat jellemzően több szintű. A Kanadai Haditengerészetnél például négy, a Brit és az Amerikai Haditengerészetnél viszont háromszintű a matróz rendfokozat. Az altiszti rendfokozatok esetében is különböző szinteket alkalmaznak.

Magyarországon haditengerészet nem létezik, csak a nagyobb folyamokon rendszeresítették a Honvéd Folyami Flottillát. A flottillát 2001-ben összevonták a tűzszerész alakulattal (amúgy is egy laktanyában éltek egymás mellett a háború óta), ettől kezdve MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred alegységeként folytatta tevékenységét. A további haderő-átalakítások következtében az ezredet leépítették, 2007. március 1-jétől a neve MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Zászlóalj. Ez az egység is teljes egészében a Honvédségnél rendszeresített rendfokozatokat használja, egy kivétellel: a honvéd, vagy ’’rendfokozat nélküli’’ kategóriának a matróz felel meg.

Magyar rendvédelmi szervek rendfokozatai

A Rendőrség rendfokozatai

A Rendőrségnél alkalmazott legalacsonyabb rendfokozat az őrmester, a rendészeti szakközépiskolát végzett tiszthelyettesek ebben a rendfokozatban kezdik meg szolgálatukat. A rendőrtisztek képzése 2012. január 1-je óta a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen folyik, mivel ennek egyik karává vált a Rendőrtiszti Főiskola. Az innen kikerülő rendőrök hadnagyi rendfokozatot kapnak.

Rendfokozatok – a Magyar Rendőrség hivatalos honlapján

Rendfokozat	Jelzés
Tiszthelyettesek
őrmester
törzsőrmester
főtörzsőrmester
Zászlósok
zászlós
törzszászlós
főtörzszászlós
Tisztek
hadnagy
főhadnagy
százados
Főtisztek
őrnagy
alezredes
ezredes
Tábornokok
dandártábornok
vezérőrnagy
altábornagy
vezérezredes	Hagyományosan katonai rendfokozat, nem volt kiosztva. 2013. 07. 03-tól Pintér Sándor belügyminiszter nyugállományban viseli.

A Katasztrófavédelem rendfokozatai

A magyar Tűzoltóság 2012. április 1-jével integrálódott a Katasztrófavédelem szervezetébe. A hivatásos állományának rendfokozati rendszere a tiszthelyettesi rendfokozatokkal kezdődik. Tisztesi rendfokozatok már itt sincsenek, hasonlóan a rendőrséghez.

A rendfokozatok beosztáshoz kötöttek, minden beosztásnak van rendfokozati maximuma. A katasztrófavédelemnél a tiszthelyettesi állománykategóriába tartoznak a beosztott tűzoltók és gépkocsivezetők. A különleges szerkezelői, szerparancsnoki, műveletirányító referensi (és még sok egyéb beosztást) látnak el a zászlósok. Tiszti beosztások: szolgálatparancsnok, rajparancsnok, előadók, osztályvezetők, tűzoltóparancsnok és parancsnok-helyettes, felügyelők, műveletirányító főelőadók, főügyeletesek, és még sok egyéb más.

A rendfokozatok megegyeznek a Rendőrség rendfokozataival azzal az eltéréssel, hogy a rendfokozati jelzés alapszíne vörös, amelyet arany vagy ezüst szegély övez, és^[10] tartalmazza a Katasztrófavédelem címerét is. Rövidítéseik szintén megegyeznek a katonai és rendőri rendfokozatok rövidítéseivel, csak itt a tű. (mint tűzoltó) rövidítést írják elé. (például tűzoltó őrmester = tű. őrm.).

Rendfokozat	Jelzés
Tiszthelyettesek
őrmester
törzsőrmester
főtörzsőrmester
Zászlósok
zászlós
törzszászlós
főtörzszászlós
Tisztek
hadnagy
főhadnagy
százados
Főtisztek
őrnagy
alezredes
ezredes
Tábornokok
dandártábornok
vezérőrnagy
altábornagy
vezérezredes	nincs kiosztva, hagyományosan katonai rendfokozat.

Jegyzetek

1. Lásd Hadtudományi lexikon II. (M–Zs). Főszerk. Szabó József. Budapest: Magyar Hadtudományi Társaság. 1995. 1156. o. ISBN 963-04-5226-X, rendfokozat cikk.
2. Arcanum ADATBÁZIS KFT.
3. Kánya Andrea: A gallér és az ötágú csillag (Rangjelzések és rendfokozatok a Magyar Honvédség szárazföldi haderejénél) Archiválva 2018. december 18-i dátummal a Wayback Machine-ben (honvédelem.hu, 2009. május 6.)
4. Nem tévesztendő össze a főtiszt második világháború utáni jelentésével, amire akkoriban a törzstiszt megnevezést használták.
5. Elméletileg létezett, de gyakorlatban senki sem jutott el eddig a rendfokozatig.
6. Csak hivatásos állomány kaphatta, továbbszolgálók nem. Előbbiek sávja ezüst, utóbbiak (őrm., tőrm.) sávja zöld színű volt. Lásd Igaz szó MN magazin 1984. január, 10. oldal.
7. Az ún. előfelvételisek sávja sárga színű volt, innen eredt becenevük: a „Rigók”.
8. Tiszti váll-alaplap arany szegéllyel, azonban az ötágú hadnagyi aranycsillag helyett ezüstöt viselt és a váll-alaplap hosszában, középen egy széles aranysávot kapott. Lásd Igaz szó MN magazin 1984. január, 10. oldal.
9. 2012. évi CCV. törvény a honvédek jogállásáról
10. Fire Protection / Tűzoltóság (brit angol nyelven). www.uniforminsignia.org. (Hozzáférés: 2017. február 21.)

Kapcsolódó szócikkek

• A Waffen-SS rendfokozatai
• Az amerikai légierő rendfokozatai

Irodalom

Könyvek

• Brian L. Davies: Egyenruhák és rendfokozatok a NATO-ban (Zrínyi Kiadó, Budapest, 1999) ISBN 963-327-322-6

Források

• A Magyar Honvédség rendfokozatai táblázatos formában, képekkel. Archiválva 2011. szeptember 15-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Tófalvi Péter: Összehasonlító táblázat (magyar, angol, régi osztrák, román) (magyar nyelven), 2002. július 27. [2004. március 27-i dátummal az [ eredetiből] archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 23.)
• A Magyar Királyi Honvéd Légierő rendfokozatai és rangjelzései. Pumaszallas.hu. [2012. május 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. július 18.)
• A Magyar Rendőrség rendfokozatai
• Kézikönyvtár Magyarország a második világháborúban • Lexikon A-ZS Rendfokozatok MAGYARORSZÁG, szárazföldi csapatok

Jogszabályok

• 2012. évi CCV. törvény a honvédek jogállásáról – 1. melléklet – Az állománycsoportok, a rendfokozati csoportok és a rendfokozatok
• 2015. évi XLII. törvény a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról
• Az önkormányzati tűzoltóság legkisebb létszámáról, létesítményei és felszerelései minimális mennyiségéről, minőségéről és a szolgálat ellátásáról szóló 48/2011. (XII. 15.) BM rendelet
• A belügyminiszter irányítása alá tartozó egyes fegyveres szerveknél rendszeresített hivatásos beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről szóló 65/2011. (XII. 30.) BM rendelet Archiválva 2017. március 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
• 43/2018. (VIII. 7.) ORFK utasítás az Öltözködési Szabályzatról

További információk

• Katonai terminológia, Rubicon, 2012/4-5. szám, 107. oldal
• Altiszt – 2000 . Tudományos konferencia. Budapest, 1999. május 5.; szerk. Szalay Zoltán, Szilágyi György; HVK Tudományszervező Osztály, Bp., 1999 (Hadtudományi tájékoztató)
• Kovács Tibor–Földesi Ferenc: Jutastól Szentendréig. Altiszt- és tiszthelyettesképzés a magyar haderőben; Zrínyi, Bp., 2012
• Altisztek, tiszthelyettesek aranykönyve. Megemlékezés az altiszti, tiszthelyettesi iskolák nappali képzésében kiváló eredménnyel végzett növendékekről, hallgatókról, 1927–2018; összeáll. Kovács Tibor; Zrínyi, Bp., 2019
• Acélkocka. Pályakezdő altisztek kézikönyve; Zrínyi, Bp., 2019