PROFILBARU.COM

	Törzs Jenő
	Hamlet szerepében (1920)
Született	Bloch Jenő; 1887. április 23.; Budapest
Elhunyt	1946. február 1. (58 évesen); Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Forrai Rózsi
Gyermekei	Törzs Éva
Foglalkozása	színész; író; filmrendező;
Iskolái	Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (–1906)
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert (34-2-121)
	Színészi pályafutása
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Aktív évek	1906–1945
	IMDb; PORT.hu;
	A Wikimédia Commons tartalmaz Törzs Jenő témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Törzs Jenő, 1898-ig Bloch Jenő (Budapest, 1887. április 23. – Budapest, Erzsébetváros, 1946. február 2.)^[3] színész, író, filmrendező.

Életpályája

Eisemann Mihály: Egy csók és más semmi. Honthy Hanna és Törzs Jenő (Magyar Színház, 1933)

Törzs (Bloch) Áron Adolf és Weisz Berta Borbála fia. Bloch családi nevét 1898-ban változtatta Törzsre.^[4] 1906-ban végzett a Színművészeti Akadémián és a Thália Társaság színpadára került, ahol már ekkor jelentős szerepeket játszott. A következő évben Beöthy László szerződtette a Magyar Színházhoz, amelynek 1923-ig tagja maradt. 1910. június 29-én Budapesten, az Erzsébetvárosban házasságot kötött Forrai Rózsival (Fischer Rozália).^[5]

Első nagy sikerét, Edmond Rostand Sasfiókjának Reichstadti hercegével aratta, másik hangos sikere a Hamlet címszerepe volt. Ettől kezdve folyamatosan vezető drámai szerepeket kapott. Innen a Renaissance Színházhoz, a Belvárosi Színházhoz majd a Vígszínházhoz vezetett az útja, de 1926-tól újra a Magyar Színház tagja. Törzs 1928-ban szerződött ismét a Vígszínházhoz, majd 1932-ben visszament a Magyar Színházba, ahol 1941-ig játszott. Ekkor a zsidótörvények miatt kénytelen volt visszavonulni a színpadtól. (Csortos Gyula, aki ekkoriban a Magyar Színházban is játszott, egyik ismerősének állítólag azt mondta, amikor az egy bemutatóján gratulált neki: „Szégyellje magát, hogy olyan színházba jár, ahol nem engedik játszani Törzs Jenőt.”)

Törzs 1945-ben szerződést kapott a Nemzeti Színháztól, megrendült egészsége miatt csak egy szerepben tudott színpadra lépni, és az ezt követő évben elhunyt.

Elsősorban színpadi színész volt, nagy prózai szerepeket játszott, hosszú évekig Csortos Gyulával egy színpadon. Bár azonos szerepkörben is feltűntek, ha egy darabban szerepeltek, Csortos legtöbbször Törzs ellenlábasának szerepét kapta.

Játszott bonviván szerepet is, az Aki mer, az nyer című operettben, amelynek szövegét Rejtő Jenő írta, százötvenszer lépett fel Honty Hannával, de alacsony termete miatt a zenés színpadon nem érvényesült igazán. Ez volt az oka annak is, hogy a Nemzeti Színház hosszú ideig nem szerződtette le. Magassága a filmvásznon sokkal könnyebben volt korrigálható, ezért már a korai magyar némafilmekben is feltűnt. Az ezeket követő hangosfilmek szerepeiben (mint például a Meseautó Szűcs Jánosa) már nem csak elegáns megjelenése és színészi játéka, de orgánuma is érvényesült, nem véletlenül vált országos kedvenccé. 26 filmben és mintegy 250 színpadi szerepben tűnt fel.

Lánya Törzs Éva (1914–1987) festőművész,^[7] fiai Törzs Iván, (külföldön Ivan Tors, 1916–1983) forgatókönyvíró és filmrendező,^[8] Törzs Miklós rendező, Törzs László újságíró és Törzs Ervin.https://www.ujsagmuzeum.hu/torzs-jeno/, https://en.wikipedia.org/wiki/Ivan_Tors

Fontosabb színházi szerepei

Bank (Ibsen: Nóra)
Ferenc, reichstadti herceg (Rostand: A sasfiók)
Hamlet (Shakespeare)
Faust (Goethe)
Blanco Posnet (Shaw: Blanco Posnet elárultatása)
Kelemen (Molnár Ferenc: A farkas)
Peer Gynt (Ibsen)
Csacsinszky (Szép Ernő: Lila ákác)
Agárdi Péter (Heltai Jenő: A néma levente)
III. Richárd (Shakespeare)
Nyukin (Csehov: A dohányzás ártalmasságáról)

Filmszerepei

Sárga liliom (1914) – fiatal nagyherceg
Az elítélt (1916) – mérnök
A szentjóbi erdő titka (1917) – Elsner Károly
Vengerkák (1917) – Wladimir herceg
Megtisztulás (1917)
Az Isten fia és az ördög fia (1917–18) – Levi Márton, az Isten fia
Júdás (1918)
A napraforgós hölgy (1918, befejezetlen)
Királynőm, te vagy a napfény (1918)
Alraune (1918)
Hivatalnok urak (1918) – Barna Gábor osztályvezető
Udvari levegő (1918)
Halálos csönd (1918) – Gyalán György
Érdekházasság (1918) – Tankréd
A 111-es (1919)
Twist Olivér (1919) – Monks
Ezeréves szépség (1919)
A lélekidomár I–II. (1919) – Lyonel
Az aranyszemű hölgy (1920) – Dr. Halten Arthur
Névtelen vár I–II. (1920)
Júdás fiai (1920)
Kísértetek vonata (1933) – Teddy Morrison
Iza néni (1933)
Márciusi mese (1934) – Dr. Balla Tamás vezérigazgató
Meseautó (1934) – Szűcs János, a Központi Bank vezérigazgatója
Elnökkisasszony (1935) – Kollár, vezérigazgató
Az okos mama (1935) – Tabódy János, földbirtokos
Én voltam (1936) – Köhler Ervin, mérnök
Mámi (1937) – Torday Gábor
A 111-es (1937) – Joe Selfridge, bűvész
Fekete gyémántok (1938) – Kaulmann Félix, bankár
A három csengő (1941) – hotelrecepciós

Könyve

Fekete futár (regény, 1920)

Jegyzetek

↑ ^a ^b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC15363/16041.htm, Törzs Jenő, 2017. október 9.
↑ ^a ^b Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. július 1.)
↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VII. ker. állami halott akv. 269/1946. folyószáma alatt.
↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma:66062/1898. Forrásː MNL-OL 30808. mikrofilm 17. kép 1. karton. Névváltoztatási kimutatások 1898. év 11. oldal 28. sor
↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. VII. ker. állami házassági akv. 892/1910. folyószáma alatt.
↑ Nemzeti Sírhelyek – Törzs Jenő (Bloch Jenő) (Nemzeti Örökség Intézete)
↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

Források

Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
Színházi Kislexikon (Gondolat Kiadó, Budapest, 1969.)
Hangosfilm (Filmenciklopédia)