A budapestiNemzeti SzínházBudapest IX. kerületében található. A teátrum 2000. augusztus elsején, a Nemzeti Színház Rt. megalapításával jött létre és 2002. március 15-én nyitotta meg kapuit. Alapító okiratában rögzítette: „A részvénytársaság a hagyományok folytatása során törekedni kíván arra, hogy a felépült új Nemzeti Színházban, az intézmény jelentőségéhez méltó módon becsülje meg a magyar és egyetemes drámairodalom, a színházművészet tolmácsolóit.”
Magyarországon először Nemzeti Színház1837-ben, a mai Rákóczi (akkor Kerepesi) úton (1837–1908) nyitotta meg kapuit, de akkor még Pesti Magyar Színház néven kezdte meg működését 1840-ig, amikor is Pest vármegyétől az állam tulajdonába került és felvette 160 éven át viselt nevét. Ez a társulat később ideiglenesnek szánt épületekben folytatta tevékenységét: előbb a Blaha Lujza téren (1908–1964), majd kisebb kitérő után a Hevesi Sándor téri épületben (1966-tól), ahol 2000. szeptember 1-jétől – egy módosító okirattal[2] – újra Pesti Magyar Színház néven működik, továbbra is állami fenntartásban, elkülönülve a Duna partján új társulattal és szervezeti formában megalakult, nevét viselő és helyét átvevő intézménytől.
Budapesten az első önállóan Nemzeti Színháznak létrehozott intézmény, ami épülete eleve erre a célra, nem ideiglenesen[3][4] épült. 2000. augusztus 1-jén az állam alapította, zártkörű részvénytársaságként működik és közvetlenül a kultuszkormányzat irányítása alá tartozik. Bár nem jogutódja az 1840-ben megalakult Nemzeti Színháznak – amit egy hónappal ennek az intézménynek az alapítása után Pesti Magyar Színházra neveztek át[2] a Ptk. gazdasági társaságokra vonatkozó szabályai szerint[5] –, de a magyar Országgyűlés 1836. évi 41. számú törvény-cikkelyében elrendelt magyar Játékszín hagyományait folytatva művészi feladata, hogy az intézmény jelentőségéhez méltó módon becsülje meg a magyar és egyetemes drámairodalom, a színházművészet tolmácsolóit. Az épület az 1883-1992 között üzemelt Dunapart teherpályaudvar helyén,[6]apportált állami tulajdonú telken áll. Az építkezés 2000 szeptemberétől nem egészen 16 hónapig tartott. Az építését Schwajda György irányította – kezdetben kormánybiztosként, később a Nemzeti Színház Rt. vezérigazgatójaként. A tervező építész Siklós Mária[7] volt. A színházavató előadás Madách Imre: Az ember tragédiája volt, amit Szikora János rendezett.
A 2002. március 15-én megnyílt teátrum első igazgatója Schwajda György volt. Nevéhez köthető „A Nemzet Színésze" kitüntetés megalapítása. Ugyan még ő szerződtette a társulat javát, de mandátuma májusban lejárt. Ekkor Görgey Gábor miniszter Bosnyák Miklóst az év decemberéig ügyvezető igazgatónak, Huszti Pétert pedig öt évre a színház élére nevezte ki, de utóbbi nagy közéleti felzúdulást váltott ki, mivel nem pályázati úton nyerte el a pozíciót. Görgey végül kiírt egy pályázatot. Mivel Huszti Péter júniusban lemondott, december 31-ig az ügyvezető vette át az elnök-vezérigazgatói posztot. 2003. január 1-jétől Jordán Tamás lett a bíráló bizottság szavazatai alapján a főigazgató. Érdemei: az úgynevezett „megyejárás”, amikor is vidékről hozták busszal a közönséget, és az évad minden hónapjában bemutatkozott a színházban egy-egy megye. Az így létrejött – alkotók, illetve repertoár tekintetében – „nyitott ház” program 2005-ig tartott. Periódusa alatt harminc bemutatót tartottak, a társulat 25 főről 47-re duzzadt.
2023-ban, miután a színház két művésze, Szász Júlia és Horváth Lajos Ottó a Rómeó és Júlia november 10-ei előadása közben több métert zuhant a vastraverzekkel felépített díszlet felső emeletéről a kulisszák felé az esetet súlyosbítja, hogy egyszerre két művészt érintett, Vidnyánszky Attila – aki a darab rendezője is egyben – november 13-án, vezérigazgatói felelőssége miatt benyújtotta a lemondását. Csák János kulturális és innovációs miniszter viszont első körben nem fogadta el azt, illetve közölte, hogy csak az elindult belső és rendőrségi vizsgálatok lefolytatása után foglalkozik érdemben a kérdéssel.[10][11][12][13][14][15][16][17]
Bár Pest város is már 1834-ben adományozott egy 600 négyszögöles telket egy országos nemzeti színház építésére, mégis Pest vármegye első magyar színházának épületét az alispán, Földváry Gábor határozott intézkedését követően a Grassalkovich Antal által adományozott Kerepesi úti (a mai Rákóczi út 1-5. szám alatt, az Astoria Szállóval szembeni irodaház helyén lévő) telken kezdték építeni 1835-ben, és amit 1837. augusztus 22-én nyitottak meg Pesti Magyar Színház néven. A színház felépítését már eleve ideiglenesnek tervezték, hogy amennyiben a város által tervezett „nagyobb színház felállíttatik, kevés változtatással akár konzervatóriumnak, akár pedig más színészeti használatnak szolgálhasson és azon nagyobb színháznak kiegészítő része légyen”, ahogy a theatralis deputatio 1835. augusztus 24-iki ülésén a Budai Magyar Színész Társaság beadványában elhangzott. Azért is fontosnak gondolták egy általuk kezdeményezett intézmény létrehozását, mivel attól tartottak, hogy a felépítendő nemzeti színház inkább mint operaház háttérbe szorítaná a drámai színjátszást. Mindeközben párhuzamosan tárgyalások folytak egy a Duna-parton, a Kirakodó-téren a nemzethez és városhoz méltó épület és egy a nemzeti nyelv előmozdítását, az egész nemzetet illető emlék gyanánt szolgáló magyar játékszínház létrehozásáról, építéséről is. Ez annyira elhúzódott, hogy ott már nem lehetett színházat építeni, így végül a városi felajánlás terhére 1873-ban vásárolt telken a Nemzeti Színház az operaházat húzta fel. Egy az országos magyar színjátszás jelentőségéhez méltó és a korszerű színpadművészeti követelményeknek nagyobb mértékben megfelelhető épület építésére való törekvés, amelyet a nemzeti díszes játékszín létesítése végett már az 1836 : XLI. törvénycikk is kijelölt, továbbra sem ült el.[18][19]
Rákóczi úti épület 1900 körül
1840-ben az addig Pest vármegye által fenntartott Pesti Magyar Színház országos intézmény lett, és Nemzeti Színház néven működött tovább. A színházépületet 1875-ben átalakították, és kibővítették, 1908 nyarán azonban bezárták, mivel tűz- és életveszélyesnek nyilvánították. 1913–1914-ben le is bontották. Először 1912 januárjában írtak ki pályázatot az akkor még lebontandó, régi épület helyére (a hozzávásárolt saroktelekkel, egyetemi alappal és a vele összeépített bérházakkal[20]) egy új színházépület tervezésére.
Az 1913-as nyertes pályaterv főhomlokzataA Nemzeti Színház Blaha Lujza téri épülete a 20. század elején
1908-ban, miután a főváros végleg megtagadta a nyitási engedélyt, a Vallás- és Közoktatási Minisztérium határozata alapján a társulat számára „átmenetileg” a Blaha Lujza tériNépszínházat bérelték ki, azonban végül 55 éven át ebben az épületben működött. A Nemzeti Színház 1912–1913-as tervpályázat második fordulóban nyertes Tőry Emil és Pogány Móric pályázati tervének megvalósulását – ami 1917-re, fennállásának 80-ik évfordulójára tervezte átadó ünnepségét – előbb az első világháború, később pedig a gazdasági világválság is megakadályozta. Az 1930-as évekre többek között a megnövekedett gépkocsiforgalom miatt, a Grassalkovich-féle telek területe, elhelyezkedése sokak szerint már nem volt megfelelő egy ilyen létesítményhez. Az úgynevezett Fórum[21][22] kialakítási terve alapján új helyszín látszott körvonalazódni. 1937-ben a főváros fel is ajánlott ingyen az Erzsébet téren egy telket a Nemzeti Színház épülete számára.[19][23][24] Azonban a városrendezési és építkezési viták 1943-ig elhúzódtak,[25] és a második világháború után már ez sem valósult meg. A Népszínház épületét 1944-ben és 1956-ban is súlyos találat érte. A felújítási munkálatok több évig eltartottak, miközben 1948–1950 között az államkincstár és a Nemzeti Színház tulajdonába került.[26][27] Később ez az épület is a régebbihez hasonló sorsra jutott: lebontásáról 1963-ban döntött a kormányzat, mivel az épülő metró – állítólag – statikailag meggyöngítette volna az amúgy is jelentős felújítást igénylő teátrumot.[27] A társulat 56 éven át játszott a végül felrobbantott színház épületében. (1965. január 15-én kezdték el a színházépület bontását, majd március 15-én felrobbantották a színház pincéjét és tartófödéméit, végül a színház utolsó falszakasza is leomlott április 23-án az utolsó, negyedik robbantás alkalmával.)[28]Gobbi Hilda a nemzeti ismert művésze – ahogy végrendeletében írta – a „Magyar Nemzeti Színház Blaha Lujza téri lebontott épületéből” általa mentett mementókat a visegrádi „Patkó villa” nevű nyaralójába építette, majd halála után a színháznak ajánlotta.[29] Később ő maga volt a Nemzeti Színház „újjáépítésének” legnagyobb támogatója: 1977-ben az ő kezdeményezésére mozgalom bontakozott ki, 1987-ben pedig pénzgyűjtést indított a nemes cél érdekében.[30]
Miközben az 1920-as évektől az 1990-es évekig továbbra is szinte folyamatosan napirenden volt „az új Nemzeti Színház” építése és helyének kijelölése,[31][32][33][34][35] 1965 januárjától a Nemzeti Színház társulata a lebontásra ítélt Népszínház épületéből átmenetileg az akkor felújított Nagymező utcai,[36] mai Thália Színház épületébe költözött. 1966-ban pedig a két év alatt alapjaitól átépített Magyar Színház épületében kapott helyet – „ideiglenesen” – 34 éven át.[37] A rendszerváltást követően 1994-től a meghatározó politikai erők a Nemzeti Színház kérdésében egy témakörben értettek teljesen egyet: az Hevesi Sándor téri épület továbbra is színházként kell működjön és az újonnan felépülő színházépületben új társulat alakuljon, mivel az addigra kialakult személyzeti állomány és struktúra nem megfelelő. Ennek megvalósítására több forgatókönyv is kialakult.[38] Végül a Hevesi Sándor téri teátrum és az abban játszó társulat 2000. szeptember elsejéig (két héttel a Duna-parti építkezés megkezdése előttig) viselte a Nemzeti Színház nevet, utána pedig – az alapító okirat módosításával – addigi helyén folytatva tovább tevékenységét Pesti Magyar Színház, vagy röviden Magyar Színház néven működik.[2] Az új intézmény a Bajor Gizi park 1. szám alatt 2002. március 15-én nyitotta meg kapuit. A két színház helyzetéből adódóan egészen a 2010-es évekig egyfajta kettősség (az OSZMI egykori igazgató-helyettesének megfogalmazásában: egy hivatalos és egy latens „nemzeti”) alakult ki, mivel jogilag a Pesti Magyar Színház társulata lett az 1837-ben alapított színház jogutódja, személyi állománya gyakorlatilag változatlan maradt és művészi feladatainak megfogalmazása sem változott.[39]
Az új Nemzeti Színház története
Az 1960-as évekbeli tervpályázat helyszíne (Felvonulási tér)
Egy új épület elhelyezésére és a Dózsa György út adott szakaszának építészeti rendezésére 1964-ben kiírt, a század elejei utáni második tervpályázat eredményeként (29 pályamunka alapján) a Városliget szélén, a Felvonulási téren jelölték ki a Nemzeti Színház új helyét. Az 1965-ös nemzetközi építészeti tervpályázat második fordulóján 36 magyar és 56 külföldi pályamű közül két második díjat adtak ki (első helyezés nem született): a Középület-tervező Vállalat munkatársainak (Hofer Miklós, Vajda Ferenc, Kádár István, Bakos Kálmán és dr. Lohr Ferenc), valamint Jan Boguslawski és Bogdan Gniewiewski pályázata nyert. Ezt követően Hofer Miklós vezetésével két évtizeden át a Középület-tervező Vállalat foglalkozott az épület tervezésével. Végül az engedélyezési- és kiviteli tervek alapján, 1985-ben az építésügyi hatóság kiadta az építési engedélyt, az építkezés azonban nem jutott tovább néhány fa kivágásánál (melyeket aztán 1987-ben pótoltak). Az 1980-as években lehetőség nyílt társadalmi adakozásra, így többek között Gobbi Hilda színésznő is – akinek a közbenjárására a régi épület néhány jellemző részletét sikerült megmenteni a pusztulástól, és sürgette az építkezést már annak lebontása óta, – hozzájárult az új színház építési költségeihez.
1988-ban új helyszín-kijelölő pályázatot írtak ki, amelyen a szakmai zsűri a Vár-beli és a lipótvárosiErzsébet téri helyszíneket tartotta legmegfelelőbbnek. A legtöbb pályázó az utóbbit dolgozta fel és a közönségszavazatok listájának élén is az állt. A tervpályázatra 32 pályamű érkezett. Az első díjat Ligeti Béla, a másodikat Bán Ferenc és alkotótársaik kapták. 1990-ben, a társadalmi-történelmi változások következtében, a magyar színjátszás kétszáz éves évfordulóját megelőző napon az Antall-kormány határozatban mondta ki, hogy a költségvetés helyzetének ismeretében a színház „a közeljövőben nem valósítható meg”.
A színházépítés ügye azonban nem ült el. Kisebb-nagyobb felbuzdulások és zúgolódások után 1996. július 19-én Fiala István építész kormánybiztosi kinevezést kapott az építkezés lebonyolítására, majd a kormányhatározatot követően, szeptember 1-én megalakult az új Nemzeti Színház Kormánybiztosi Iroda. 1997 tavaszán egy újabb, névaláírásos nyílt hazai tervpályázat került kihirdetésre, melynek külföldi szaktekintélyekkel megerősített zsűrije – gazdaságossága miatt[41] az 1989-ben második helyezett – Bán Ferenc munkáját ajánlotta megvalósításra. A minisztériumban eközben megkezdődött az igazgatói pályázat előkészítése is, mely számos vita közepette 1997 novemberében jelent meg. Októberben került nyilvánosságra, hogy az új igazgatónak kell új társulatot szerveznie, az Örökös tagok kivételével, mert ők automatikusan a társulat tagjai lesznek és hogy az igazgatói pályázat egyszerre lesz nyílt és meghívásos. A meghívottak (az akkor aktív színházigazgatóknak kiküldött körlevelekre választ adók tizenhét művészt neveztek meg, a legtöbb szavazatot Babarczy László, Székely Gábor, Kerényi Imre, Schwajda György és Zsámbéki Gábor kapta, melyet a miniszter Ascher Tamás, Bálint András, Iglódi István, Marton László és Tompa Gábor neveivel egészített ki) a meghirdetés előtt, a miniszter személyes felkérő leveléből értesülhettek a megtiszteltetésről, előzetes egyeztetés nem történt. A kiírás szerint a nyertes 1998. január 1-től bekapcsolódik az építkezésbe, egy évvel későbbtől pedig már csak ezzel és az új Nemzeti igazgatói működésének előkészítésével foglalkozhat. Négy érvényes pályázó volt: Balogh Gábor, Tompa Gábor, illetve az utolsó körre is megmaradt Ascher Tamás és Bálint András. A kultuszminiszter az utóbbit nevezte ki előbb 1998. január 1-jétől miniszteri főtanácsosnak, majd 1999. augusztus 1-jétől a Nemzeti Színház igazgatójának.[42] Közben – Ablonczy László 2004-ben a Hitel folyóiratban megjelent írása szerint titkos előkészületek után – Magyar Bálint azt is bejelentette, hogy a Nemzeti Színház a Hevesi Sándor téren Magyar Színház néven működik tovább. 1998 márciusában elkezdődött az új Nemzeti Színház építése. A március 28-ai alapkőletételre[43] nem ment el sem az akkori Nemzeti társulata – akiknek először meghívót sem küldtek –, sem több meghívott író.
A színház főhomlokzataNemzeti Színház – légi felvételen, 2009
Az új kormány 1998. október 29-én leállította az építkezést, és új helyszínt jelölt ki. A kulturális miniszter indoklása szerint a belvárosi Erzsébet tér környezetvédelmi és közlekedési szempontból nem felel meg a célnak, ezen kívül a színház megépítése az eredeti tervek szerint túl drága lett volna. Közben a politikai államtitkár előbb a nyertes igazgatói pályázat kiegészítésére kérte, később pedig már csupán főtanácsadóként nevezte meg Bálint Andrást, aki novemberben, még mandátuma megkezdése előtt lemondott az igazgatói posztról. Így átmenetileg 1999–2000-ben a később Pesti Magyar Színházként működő színházat átvevő Iglódi István volt a megbízott igazgató. 1999-ben megkezdte működését az Új Nemzeti Színház Megvalósítási Iroda Schwajda György miniszteri biztos vezetésével, aki Siklós Mária építészt bízta meg – előbb a Városligetben, majd – a Duna-parti helyszínen (a volt „expo-telken”) megépítendő Nemzeti Színház terveinek elkészítésével. Építészek és a kamara tiltakozása nyomán újabb pályázatot írtak ki, amely kikötötte, hogy a pályamű a már kész műszaki-koncepcionális (színház-technológia, belső funkcionális rend, közönségforgalmi terek) terven kell alapuljon. 2000 májusában a zsűri Vadász György pályázatának adta az első díjat, de mégis Siklós Mária eredeti színháztervét engedélyeztették a főváros IX. kerületi önkormányzatánál. Az engedély – három elutasítás és fellebbezés után – a Fővárosi Közigazgatási Hivatalnál szeptemberben vált jogerőssé.
2000. augusztus 1-jén létrejött a Nemzeti Színház Rt., élén – így a színházén is – Schwajda Györggyel, akinek feladata a Nemzeti Színház épületének felépítése volt. Az építkezés 22%-ban közadakozásból, 78%-ban központi költségvetési forrásból épült fel. Az épület tulajdonosa: a Nemzeti Színház Zrt., egyszemélyes zártkörű részvénytársaság, közvetlenül a kultuszkormányzat irányítása alá tartozik és a részvénytársaság létrehozásával az állam alapította.
A színház Madách Imre: Az ember tragédiája című drámai költemény díszelőadásával nyitotta meg kapuit. A darabban Szarvas József alakította Ádámot, Pap Vera játszotta Évát, Alföldi Róbert pedig Lucifert. A produkcióban szerepe volt még Raksányi Gellértnek, Berek Katinak, Bodrogi Gyulának, Székhelyi Józsefnek és Básti Julinak. Az előadáshoz Márta István komponált zenét, Pintér Tamás a mozgásterveket készítette. A díszleteket Milorad Kristic, a jelmezeket pedig Tresz Zsuzsanna tervezte. A díszelőadást a Magyar Televízió m1-es csatornája és a Duna Televízió is közvetítette.
A Nemzeti Színház elhelyezkedése és terei
A NagykörútBoráros téri, vagyis déli végétől a Rákóczi híd felé egy HÉV-megállónyira, a Duna és a Soroksári út közötti területen található színház rekord idő – alig 15 hónap – alatt készült el. Az épület nettó alapterülete a szabadtéri színpaddal együtt több mint 2 ha (20 ezer négyzetméter). A színház – a Dunára párhuzamos oldalnézetből – funkcionálisan három részre tagozódik. A központi rész a majdnem kör alaprajzú nézőteret és a stúdiószínpadot foglalja magába, ezt veszi körül elölről a közönségforgalmi tér, valamint a nagy színpadot „U” alakban szegélyező üzemi szárny, a pincével és a földszinttel együtt nyolc emeletnyi magasságban.
Madách Imre szobra a színház aulájában
Az épületben összesen négy színpadon tarthatnak előadást. A nagyszínpad 3 emeletes nézőtere 619, a Gobbi Hilda Színpadé (2007. május 11. óta,[44] előtte stúdiószínpad) 160-200 fő befogadására alkalmas, a Kaszás Attila terembe (2008. március 16-ától,[45] előtte: háziszínpad) 80-100 néző ülhet be. A negyedik emeleten eredetileg jelmezmúzeumnak tervezett Bajor Gizi Szalon pódiumszínpad (2014. november 21-én[46] nyílt meg) a színház legkisebb játszóhelye lett. A színház speciális akusztikai hangolását Arkagyíj Popov[47] végezte. A főszínpad különlegessége, hogy 72 db - 12 sorba és 6 oszlopba rendezett - 1x2 m-es pódiumból áll, melyek +2,4 m (hátsó 6 sor) / +1,2 m (első 6 sor) és -2,4 m között[forrás?] mozgathatóak, fedlapjai előrefelé 5 fokban[forrás?] billenthetőek. Igény esetén a hetvenkét süllyedővel, a hátsószínpadról előrehozható gyűrűs forgó besüllyesztésével, 8m átmérőjű tárcsával és 11 m külső átmérőjű gyűrűvel rendelkező forgószínpad alakítható ki.[forrás?] A negyedik emeleten hangfelvételek készítésére is alkalmas hangstúdió is található. A színház Duna felőli oldalán helyezkedik el az úgynevezett szabadtéri színpad, melynek nézőtere a színházat körbevevő park szabadtéri – fedett – lépcsőről közelíthető meg.
A tervezők – ahol lehet – természetes anyagokat használtak: mészkő, gránit, fa, gyapjú és üveg. A szőnyegek és a páholyok drapériái egyedi tervezésűek. A beltérben található 14, talapzaton álló, fehérmárvány szoborportré a lebontott Blaha Lujza téri színház lépcsőfordulóiban állt, majd a Bajor Gizi Színészmúzeumból kerültek „vissza” a Nemzeti Színház épületébe.
A robbantással lebontott Blaha Lujza téri épület emléke
A Duna-parti parktér építményei a nyírt sövényből kialakított labirintus és egy „zikkurat”, amely belsejének hét terme a Kékszakállú herceg várát idézi fel. Ezeket és a szabadtéri színpadot egy „platán allee” (fasor) köti össze.
↑Széchenyi István: Magyar játékszínrül fakszimile kiadás, Betuska-Schultz Hedvig utószójával és jegyzeteivel, Színháztörténeti könyvtár, Új sorozat 4., library.hungaricana.hu – 1976
↑Szendy Károly polgármester nyilatkozik a Fővárosi Hírlapnak a kormánnyá! megindult tárgyalásokról a deficit eltüntetése érdekében, az alkalmazottak fizetésemeléséről, a Nemzeti Színház, a Sportközpont és a BKV e helyezéséről, a hatalmasan lüktető városrendezési munkákról és más időszerű kérdésekről Az új Nemzeti Színház (2. old.), Fővárosi Hírlap 26. évfolyam 48. szám, – 1937. december 1.
↑A városközpont terve a városrendezési bizottságban (4. old.), Népszava 71. évfolyam 283. szám – 1943. december 15. (online: adtplus.arcanum.hu)
↑II—IV./a Különálló alapok vagyona, 1951. május 11. – Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1), library.hungaricana.hu
↑A 441/1963. sz. VB. határozat végrehajtása, Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1), library.hungaricana.hu - 1964. február 19.
↑Szabó István: Nemzeti – Magyar – Nemzeti elemzés a Pesti Magyar és a Nemzeti Színházról (2-3. old.), Színház folyóirat XXXIX. évfolyam 5. szám, old.szinhaz.net - 2006. május (archív cikk)
A Nemzeti Színház 150 éve. Szerk. Kerényi Ferenc. Budapest: Gondolat (1987)
Németh Amadé: A magyar opera története a kezdetektől az Operaház megnyitásáig. Zeneműkiadó, 1987 ISBN 963-330-630-2 [az operaelőadásokról]
77 ismeretlen dokumentum a régi Nemzeti Színházból. Szerk. Kerényi Ferenc, vál. Staud Géza. Múzsák, 1989
Pónyai Györgyi: A klasszikus balettművészet magyarországi történetéből. Budapest, 2009. Planétás K.–Magyar Táncművészeti Főiskola. ISBN 978-963-9414-15-0 [a balettelőadásokról]
Szekér László: A Nemzeti Színház építésének 150 éves története. Budapest, Műszaki (1987) ISBN 963-10-7242-8
Vadas Ferenc , Török András: „Újjáépíteni vagy újat építeni?” – Beszélgetés Vadas Ferenc építészettörténésszel a Nemzeti Színház építéstörténetének egyik kevéssé ismert korszakáról (1893-1911); Török András: Előterjesztés a Nemzeti Színházról, Budapesti Negyed 18-19. (1997/4-1998/1)
Csáki Judit: "Ránk számoltak" beszélgetés Bálint Andrással (12-18. oldal), Színház folyóirat 32. évfolyam 3. szám – 1999.
Vargha Mihály: Az évszázad négy pályázata Bán Ferenc színháza, egy terv felidézése, Arturia Bt., 1999. (részlet: archivum.epiteszforum.hu[halott link])
Ablonczy László: Nemzeti a magasban. Krónika dokumentumokban, 1963-1996; CP Stúdió, Bp., 1996
A nemzet színházáért. Épüljön föl 1996-ra a templom. Az összmagyarság nemzeti színháza! Az Új Nemzeti Színház felépítéséért indított társadalmi mozgalom dokumentumaiból, 1989-1992. Magyarok III. világkongresszusa; szerk. Varga Mihály, Magyarok Világszövetsége, Magyar Szellemi Alapítvány, Bp., 1992 (Nemzeti ökológiánk kiskönyvtára)
Nemzeti Színház emlékkönyv; összeáll. Gajdó Tamás, szerk. Elsässer Klaudia, Korona, Bp., 2002
Csathó Kálmán: Izzó levegőben. Emlékek a régi Nemzeti Színházról; Palatinus, Bp., 2006
Szigorúan bizalmas. Dokumentumok a Nemzeti Színház Kádár-kori történetéhez; szerk. Imre Zoltán, Ring Orsolya Ráció, Bp., 2010
Imre Zoltán: A nemzet színpadra állításai. A magyar nemzetiszínház-elképzelés változásának főbb momentumai 1837-től napjainkig; Ráció, Bp., 2013
Csáki Judit: Alföldi színháza. Öt nemzeti év; Libri, Bp., 2013
Balogh Géza: Nemzeti színháztörténet (könyv: Imre Zoltán: A nemzet színpadraállításai), In: Criticai Lapok 23. évfolyam 1-2. szám – 2014
Ring Orsolya: A Nemzeti Színház-kép változásai és változatai a késői Kádár-korszakban; Martin Opitz, Bp., 2019 (Térformák – társadalomformák)
Dokumentumok a Nemzeti Színház belső életének első évtizedéből. Bajza József színigazgatói működése; sajtó alá rend., tan., jegyz. Szalisznyó Lilla; kritikai kiad.; Ráció, Bp., 2021
Nemzeti színháztörténet,1948–1996. Előadás-rekonstrukciók; szerk. Jákfalvi Magdolna, Kékesi Kun Árpád, Arktisz, Theatron Műhely Alapítvány, Bp., 2022 ISBN 978-963-8189-27-1
Oʻzbekiston Respublikasining Davlat MadhiyasiLagu kebangsaan UzbekistanPenulis lirikAbdulla Oripov, 1992KomponisMutal Burhanov, 1947Penggunaan1992Sampel audioLagu Kebangsaan Uzbekistanberkasbantuan Dengan vokal Lagu Kebangsaan Republik Uzbekistan (bahasa Uzbek: O‘zbekiston Respublikasining Davlat Madhiyasi) terbentuk ketika Uzbekistan masih berupa republik bagian dari Uni Soviet. Setelah kemerdekaan pada tahun 1991, lagu kebangsaan yang baru masih menggunakan nada yang lama (lagu keb...
1928 Australian Great Barrier Reef expedition 1928 Great Barrier Reef expedition, also known as the Yonge Expedition or the Low Isles Expedition was a thirteen-month scientific program beginning in 1928, which was promoted to study the Australian Great Barrier Reef. Origins The Great Barrier Reef Expedition was a scientific study suggested by Sir Matthew Nathan[1] and Professor Henry Richards who led the Australian Great Barrier Reef Committee[2] from its establishment in 1922...
French painter (1776–1842) This article needs additional citations for verification. Please help improve this article by adding citations to reliable sources. Unsourced material may be challenged and removed.Find sources: Pierre Révoil – news · newspapers · books · scholar · JSTOR (October 2014) (Learn how and when to remove this template message) Pierre Révoil (1797). Portrait by Jean-Michel Grobon Pierre Henri Révoil (12 June 1776 – 19 March 1...
Juan Vicente GómezPresiden VenezuelaMasa jabatan19 Desember 1908 (1908-12-19) – 13 Agustus 1913 (1913-8-13)PendahuluCipriano CastroPenggantiJosé Gil FortoulMasa jabatan24 Juni 1922 (1922-06-24) – 30 Mei 1929 (1929-5-30)PendahuluVictorino Márquez BustillosPenggantiJuan Bautista PérezMasa jabatan13 Juni 1931 (1931-06-13) – 17 Desember 1935 (1935-12-17)PendahuluJuan Bautista PérezPenggantiEleazar López Contreras Informasi priba...
هذه المقالة يتيمة إذ تصل إليها مقالات أخرى قليلة جدًا. فضلًا، ساعد بإضافة وصلة إليها في مقالات متعلقة بها. (نوفمبر 2022) قوة البروتين هو كتاب يتحدث عن نظام غذائي يحتوي على نسبة عالية من البروتين ومنخفض الكربوهيدرات طوره الطبيب مايكل آر إيدس وزوجته ماري دان إيدس.[1] ملخص روج...
Codified systems and traditions of combat This article has multiple issues. Please help improve it or discuss these issues on the talk page. (Learn how and when to remove these template messages) This article may be in need of reorganization to comply with Wikipedia's layout guidelines. The reason given is: Several instances of text sandwiching. Please help by editing the article to make improvements to the overall structure. (August 2023) (Learn how and when to remove this template message) ...
Developing countries that are small island countries Map of the Small Island Developing States The Small Island Developing States (SIDS) are a grouping of developing countries which are small island countries and tend to share similar sustainable development challenges. These include small but growing populations, limited resources, remoteness, susceptibility to natural disasters, vulnerability to external shocks, excessive dependence on international trade, and fragile environments. Their gr...
A tsunami hitting a coastline This article lists notable tsunamis, which are sorted by the date and location that they occurred. Because of seismic and volcanic activity associated with tectonic plate boundaries along the Pacific Ring of Fire, tsunamis occur most frequently in the Pacific Ocean,[1] but are a worldwide natural phenomenon. They are possible wherever large bodies of water are found, including inland lakes, where they can be caused by landslides and glacier calving. Very ...
2017 studio album by Wolf AliceVisions of a LifeStudio album by Wolf AliceReleased29 September 2017 (2017-09-29)GenreAlternative rocknoise rock • Synth-Pop • Dream Pop • Shoegaze • Post-Punk RevivalLength46:39LabelDirty HitProducerJustin Meldal-JohnsenWolf Alice chronology My Love Is Cool(2015) Visions of a Life(2017) Blue Weekend(2021) Singles from Visions of a Life Yuk FooReleased: 12 June 2017 Don't Delete the KissesReleased: 5 July 2017 Beautifully Unconvent...
سحابة جزيئية من غبار وغازات تنفصل من سديم القاعدة التقطها تلسكوب هابل الفضائي. يبلغ عرض الصورة التي التقطت نحو 2 سنة ضوئية. ولادة النجوم وسط بين نجمي غيمة جزيئية كرة بوك سديم مظلم جرم نجمي فتي نجم أولي نجم تي الثور نجم قبل النسق الأساسي هيربيغ أي/ نجم بي سديم شمسي أصناف الأجر...
Một bức tranh năm 1880 của Jean-Eugène Buland cho thấy sự tương phản rõ rệt về tình trạng kinh tế xã hội Địa vị kinh tế xã hội hay tình trạng kinh tế xã hội là một thước đo tổng hợp kinh tế và xã hội của kinh nghiệm làm việc của một người và của vị trí kinh tế và xã hội của một cá nhân hoặc gia đình trong mối quan hệ với những người khác. Khi phân tích địa vị kinh tế xã h...
Halangy Down transmitterHalangy Down transmitter (Isles of Scilly)Mast height76.2 metres (250 ft)Coordinates49°55′57″N 6°18′19″W / 49.932504°N 6.305314°W / 49.932504; -6.305314Built1969Relay ofRedruthBBC regionBBC South WestITV regionITV West Country The Halangy Down transmitter on St Mary's, Isles of Scilly is a 500-watt FM radio and television transmitter with a 76.2 metres (250 ft) high steel lattice tower, surmounted by a main TV antenna. It w...
18th–17th century BCE writings Sumerian inscription on a ceramic stone plaque. History of literatureby era Ancient (corpora) Bronze Age Sumerian Ancient Egyptian Akkadian Ugarit Hittite Classical Classical Chinese Aramaic Ancient Greek Ancient Hebrew Classical Latin Ancient Meitei Syriac Prakrit Tamil Sangam Classical Sanskrit Early Medieval Telugu Kannada New Persian Pali Armenian Byzantine Greek Welsh Old English Georgian Old German Japanese Old Turkic Arabic Norse Bulgarian Medieval by c...
This article is part of a series onConservatismin the United Kingdom Ideologies British nationalism Cameronism Muscular liberalism Civic Compassionate Green Neo One-nation Powellism Progressive Liberal Thatcherism Toryism High Red Social Ultra Principles British unionism Classical liberalism Elitism Aristocracy Meritocracy Noblesse oblige Family values Imperialism Loyalism Monarchism Moral absolutism Protectionism Royalism Social market economy Sovereignty State church Tradition Intellectuals...
A4 road in Bristol, UK The Portway running alongside the Avon Gorge The Portway is a major road in the City of Bristol. It is part of the A4 and connects Bristol City Centre to the Avonmouth Docks and the M5 motorway via the Avon Gorge. The road was constructed following World War I in order to provide improved access to the ports at Avonmouth Docks, which had replaced Bristol Harbour as the major local centre for commercial shipping. Upon opening on 2 July 1926, it was the single most expens...
German politician Dirk SpanielDirk Spaniel in 2019Member of the BundestagIncumbentAssumed office 2017, 2021 Personal detailsBorn (1971-11-03) 3 November 1971 (age 52)Marburg, West Germany(now Germany)Political partyAfD Dirk Spaniel (born 3 November 1971) is a German politician. Born in Marburg, Hesse, he represents Alternative for Germany (AfD). Dirk Spaniel has served as a member of the Bundestag from the state of Baden-Württemberg since 2017. Life He became member of the Bundestag...
Tabletop fantasy role-playing game Amber Diceless Roleplaying GameCover of the main Amber DRPG rulebook (art by Stephen Hickman)DesignersErick WujcikPublishersPhage PressGuardians of OrderPublication1991GenresFantasySystemsCustom (direct comparison of statistics without dice) The Amber Diceless Roleplaying Game is a role-playing game created and written by Erick Wujcik, set in the fictional universe created by author Roger Zelazny for his Chronicles of Amber. The game is unusual in that no di...
Disney live-action film The Little MermaidTheatrical release posterDirected byRob MarshallScreenplay byDavid MageeBased on Disney's The Little Mermaidby Ron ClementsJohn Musker The Little Mermaidby Hans Christian Andersen Produced by Marc Platt Lin-Manuel Miranda John DeLuca Rob Marshall Starring Halle Bailey Jonah Hauer-King Daveed Diggs Awkwafina Jacob Tremblay Noma Dumezweni Art Malik Javier Bardem Melissa McCarthy CinematographyDion BeebeEdited byWyatt SmithMusic byAlan MenkenProductionco...
_%C3%BAt_a_Hatvani_(ma_Kossuth_Lajos)_utc%C3%A1val.jpg)
_%C3%BAt_3.,_Nemzeti_Sz%C3%ADnh%C3%A1z._-_Budapest,_Fortepan_82333.jpg)
.jpg)
._Fortepan_61205.jpg)
![Az Erzsébet téri építkezés helyén[40] létesült klub és kultúrbázis](F%C3%A1jl:G%C3%B6d%C3%B6r_%C3%A9s_City_Center_Building_-_Bajcsy-Zsilinszky_%C3%BAt_12.,_Budapest.jpg)
.jpg)
.jpg){kind=small}
