A Görgey család leszármazottjaként született, 1929-ben. Édesapja Görgey György, édesanyja Péchy Zsófia.[6]
1948-ban felvették a Pázmány Péter Tudományegyetem német–angol szakára, de 1949-ben félbe kellett szakítania tanulmányait. 1950-ben került a színházi élet közelébe, amikor a Nemzeti Színháznál dolgozott. 1951-ben származása miatt kitelepítették, csak 1954-ben térhetett vissza Budapestre. Egy évig a Római Katolikus Hittudományi Akadémia hallgatója. 1955-ig hivatalsegédként dolgozott, majd 1956-ig üzemi színjátszó csoportok rendezőjeként.
A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja. 1992–1998 között a Magyar Írószövetség elnökségi tagjaként tevékenykedett. 1994-ben a Magyar Televízió művészeti vezetőjévé nevezték ki, pozícióját 1996-ig viselte. Szintén 1994-ben a Magyar PEN Club alelnökévé, 2001-ben elnökévé választotta. Tisztségét 2010-ig viselte. Közben, 2000-ben a Bibó István Közéleti Társaság alelnöke is lett.
2002-ben Medgyessy Péter akkori kijelölt miniszterelnök felkérte kormányában a nemzeti kulturális örökség miniszteri posztjának betöltésére. Miniszteri esküjét 2002. május 27-én tette le. 2003-ban, az első kormányátalakítás során távozott pozíciójából. 2004-ig a miniszterelnök kulturális főtanácsadójaként tevékenykedett. 2006-ban az SZDSZ országgyűlési képviselőjelöltje volt. A Fehér Klára irodalmi díj és a Pethő Sándor-díj kuratóriumának tagja volt.
Irodalmi munkássága
Első verseskötete Füst és fény címmel jelent meg 1956-ban, a következő 1963-ban, Délkör címmel. Első drámája, a Komámasszony, hol a stukker? nagy sikerrel szerepelt a hazai színházakban, az Amerikai Egyesült Államokban is bemutatták. Több műve önéletrajzi ihletésű, ilyen a Galopp a Vérmezőn című drámája is, amelyben kitelepítési élményeit dolgozza fel. Regényírói munkássága is jelentős, Adria szirénje című regényéért kapta meg a 2000-es Év Könyve-díjat.
Művei
Füst és fény. Versek; Szépirodalmi, Budapest, 1956
Délkör; Szépirodalmi, Budapest, 1963
Hektor, a hőscincér; Móra, Budapest, 1966
Komámasszony, hol a stukker?; Magvető, Budapest, 1969
Köszönöm, jól (versek, 1970)
Alacsony az Ararát. Noé. Komédia / Handabasa avagy A fátyol titkai. Komédia Vörösmarty Mihály művei alapján; Magvető, Budapest, 1971
Vadászszerencse. Versfordítások; Európa, Budapest, 1974
Lilla. / Cápák / Nyugalom; Magvető, Budapest, 1976
Légifolyosó (versek, 1977)
Találkozás egy fél kutyával (próza, 1980)
Egy vacsora anatómiája (1981)
Fejek Ferdinándnak (színművek, 1982)
A fél kutya másik fele; Szépirodalmi, Budapest, 1983
Munkavilágítás (esszék, 1984)
Galopp a Vérmezőn (színművek, 1987)
A díva bosszúja (novellák, 1988)
Vadászszőnyeg (regény, 1988)
Meteoropata nemzet; Magvető, Budapest, 1989
Volt egyszer egy Felvidék (regény, 1989)
Kísértések könyve (regény, 1990, 2007)
Nők szigete (versek, 1990)
Mindig újabb kutyák jönnek (próza, 1991)
A homár páncélja (regény, 1992)
Eszkimó nyár. Válogatott és új versek; Orpheusz Könyvek, Budapest, 1993
Waterloo kellős közepén (próza, 1994)
21 vers; Belvárosi, Budapest, 1994 (Borostyán-könyvek)
Örömállam. Komédia két felvonásban; Neoprológus, Budapest, 1996 (A magyar dráma fóruma)
Adria szirénje (regény, 1999)
Megírhatatlan történet (novellák, 1999)
Mikszáth különös házasságai (színmű, 1999, 2015)
Utolsó jelentés Atlantiszról (regény, 2000)
Tiszta ország. Hazai krónika; Elektra Kiadóház, Budapest, 2002
Tükörjáték. Drámák; Elektra Kiadóház, Budapest, 2003
.jpg)
