A 2022-es évben kezdődött meg a Covid19-pandémia miatt bevezetett korlátozások feloldása világszerte, az egyre szélesebb körökben elérhető vakcinák miatt. 2022 több nagy természeti katasztrófa éve is volt, hurrikánok mellett ebben az évben történt a 21. század addigi legnagyobb vulkánkitörése, a Hunga Tonga–Hunga Haʻapai tenger alatti hegységben. Ezek mellett novemberben a világ népessége átlépte a 8 milliárd főt, illetve megkezdődött az Egyesült Államok több országgal közreműködésben létrehozott űrprogramja, az Artemis, aminek célja az emberiség visszajuttatása a Holdra.
Az évre jellemzőek voltak ezek mellett a háborúk. 2022 februárjában, miután elismerte a donyecki és luhanszki „népköztársaságok” függetlenségét, Oroszország megtámadta Ukrajnát, amire válaszként világszerte szankciókat vezetnek be az állam ellen. A háború a legnagyobb Európában a második világháború óta, több, mint 15,7 millió ukrán polgárnak kellett elhagynia otthonát az ütközetek miatt. Mindezek eredményeként több száz nemzetközi cég elhagyta Oroszországot és eltiltották sportolóit világeseményektől. Ezek mellett Mianmarban folytatódtak a belső konfliktusok az előző évi puccsot követően, illetve a tigréi háborúban is több, mint 10 ezren életüket vesztették. Iránban zavargások és emberjogi tüntetések törtek ki.
Abdalla Hamdok szudáni kormányfő – arra hivatkozva, hogy novemberi visszahelyezése óta nem tudott kormányt alakítani, ezért átadja a lehetőséget annak, aki képes véghezvinni a „civil demokratikus országhoz” vezető átmenetet – bejelenti lemondását.[3]
január 5. – A zavargásokba torkolló demonstrációk miatt Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök szükségállapotot hirdet ki az ország egész területére.[4] Lemond az Aszkar Mamin vezette kormány, és távozik Nazarbajev volt elnök is a Kazahsztán Biztonsági Tanácsának elnöki tisztségéből.[5]
január 12. – Orbán Viktor miniszterelnök bejelenti, hogy február 1-től korlátozzák a kristálycukor, a búzafinomliszt, a napraforgó-étolaj, a sertéscomb, a csirkemell és a 2,8 százalékos tehéntej árát, ezeknek a termékeknek az árát minden üzletben vissza kell vinni arra a szintre, ahol 2021. október 15-én állt.[7][8]
Friedrich Merzet 94,6%-os eredménnyel választja meg új elnökének – a digitálisan megtartott kongresszusán – a német kereszténydemokrata párt, a CDU. (Az ellenjelölt nélkül induló Merz korábban a tagság körében rendezett szavazáson már első helyen végzett, beiktatását azonban a kongresszusnak kellett megerősítenie.)[12]
január 23. – Lemond tisztségéről Armen Szargszján örmény államfő, aki döntését azzal indokolta, hogy az alkotmány értelmében az elnöknek nincs valós beleszólási joga az ország bel- és külpolitikai ügyeibe.[13][14]
január 24. – A hadsereg Burkina Fasóban megdönti Roch Kaboré elnök hatalmát, feloszlatja a kormányt és a nemzetgyűlést, valamint felfüggeszti az alkotmányt.[15]
Oroszország és Kína évi 10 milliárd köbméter gázra vonatkozóan 30 évre szóló gázszállítási keretszerződést ír alá.[19]
Elveszti a parlamenti bizalmi szavazást – a 2020 decembere óta hatalmon lévő – Zdravko Krivokapić vezette montenegrói kormány, miután a Demokrata Front nevű, Szerbia-pártinak tartott tömörülés koalíciós partnere, az Egyesült Reform Akció (URA) csatlakozott az ellenzékhez, és vele voksolt.[20][21]
február 6. – II. Erzsébet királynő trónra lépésének 70. évfordulója. (A brit monarchia történelmében páratlan hosszúságú uralkodása több mint hat évvel szárnyalja túl Viktória királynőét.)[22]Ajánlásgyűjtés a Bosnyák téren
február 24. – Oroszország megtámadja Ukrajnát.[30] (Az orosz offenzíva Fehéroroszországból, Oroszországból és a Moszkva által önkényesen elcsatolt Krím félszigetről indult meg,[31] melynek célja Ukrajna demilitarizálása, és „nácitlanítása”.[32] A támadást követően Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bevezeti a hadiállapotot, melyet a parlament is jóváhagy,[33] közben Ukrajna megszakítja diplomáciai kapcsolatait Oroszországgal,[34] késő este pedig elrendelik az általános mozgósítást.)[35]
február 26. – Az Európai Unió, az Egyesült Királyság, Kanada és az Egyesült Államok megállapodnak abban, hogy az Ukrajna orosz inváziójára válaszul több orosz bankot leválasztanak a SWIFT rendszerből.[36]
március 7. – Megjelenik az az Orbán Viktor miniszterelnök által aláírt rendelet, amely lehetővé teszi NATO-csapatok Dunántúlra történő települését és fegyverek szállítását Magyarország területén a szövetséges államokba (Ukrajna felé azonban nem).[43][44]
március 8. – A forint elleni 600 milliárd forint értékű spekulatív támadás megfékezése érdekében a Magyar Nemzeti Bank az egynapos és az 1 hetes fedezett hiteleszköz kamatát 100 bázisponttal 6,40 százalékra emeli fel.[45][46]
március 23. – Vlagyimir Putyin bejelenti, hogy az Ukrajna ellen indított orosz háborúval összefüggésben barátságtalannak minősített országoktól Oroszország rubelben fogadja el a földgáz árát.[54]
március 24. – Figyelemmel az Ukrajnában zajló háborúra Jens Stoltenberg hivatali idejét újabb egy évre meghosszabbítják a NATO főtitkári posztján, és így 2023. szeptember 30-áig marad a helyén. (Szeptemberben járt volna le főtitkári mandátuma.)[55]
Április
Orbán Viktor beszéde a FIDESZ negyedik 2/3-os győzelme után
április 1. – Megjelennek az első híradások az orosz megszálló erők által elkövetett bucsai mészárlásról, miután az ukrán erők vették át az ellenőrzést a város felett.
Országgyűlési választás és az úgynevezett „gyermekvédelmi” népszavazás Magyarországon. (Az országgyűlési választáson a Fidesz-KDNP 135 mandátummal a parlamenti helyek kétharmadát szerzi meg, míg az Egységben Magyarországért pártszövetség színeiben 57 képviselő szerez mandátumot, a Mi Hazánk Mozgalom pedig 6 képviselővel jut be a parlamentbe. A népszavazás nem érte el az érvényességi küszöböt, így eredménytelen lett.)[56][57][58]
április 7. – Lemond a teljes hatalmáról Abdurrabu Manszúr Hadi száműzetésben lévő jemeni elnök, aki egyúttal meneszti a helyettesét is, és a hatalmat egy nyolctagú tanács kezébe adja. (A tanács élére Rashad al-Alimi korábbi belügyminiszter került.)[63]
április 9. – A pakisztáni törvényhozásban elveszti a bizalmatlansági szavazást Imrán Hán kormányfő. (Az indítvány elfogadására azt követően került sor, hogy az ország legfelsőbb bírósága kimondta, hogy a krikettsztárból lett politikus alkotmányellenesen járt el, amikor korábban megakadályozta az eljárást és feloszlatta a parlamentet.)[64]
május 7. – Beiktatják hivatalába Emmanuel Macron francia elnököt, aki a második ötéves megbízatását kezdhette meg.[80]
május 8. – Hongkong új kormányzójává választja a pekingi vezetés által jóváhagyott személyekből álló, 1500 fős elektori kollégium John Leet.[81] (A hongkongi biztonsági hivatal korábbi vezetője az öt éves hivatali idejét július 1-jével kezdi meg, leváltva a posztról távozó Carrie Lamet.)[82]
A Fülöp-szigeteken a törvényhozás két házának tagjai mellett elnököt is választanak.[22] (Az elnökválasztással egyidejűleg megválasztották az alelnököt, valamint a parlamenti képviselőket és a szenátorok felét, továbbá 81 tartományi kormányzót és helyi tisztségviselőket. Az elnökválasztást az egykori diktátor fia, ifjabb Ferdinand Marcos nyerte a leköszönő elnök lányával, Sara Dutertével szemben.)[83]
Mahinda Radzsapaksza Srí Lanka-i kormányfő benyújtja lemondását, miután a hetek óta tartó viszonylag békés tüntetések erőszakossá váltak. (A távozását követelő tüntetők és a kormány támogatóinak összecsapásában többen megsérültek.)[84]
A kétszer kitöltött ötéves ciklusát követően távozik hivatalából Áder János köztársasági elnök.[85]
május 21. – Szövetségi választás Ausztráliában, mely a munkáspárt győzelmével zárult. (Scott Morrison és konzervatív kormánya 4 év után elveszítette a hatalmat a déli országban, annak ellenére, hogy pártja kilenc éven át folyamatosan vezette Ausztráliát.)[94]
május 25. – A szlovén parlament Robert Golobot, az április 24-i szlovéniai általános választásokon győztes GS vezetőjét választja miniszterelnökké.[101]
június 4. – Az albán parlament – az elnökválasztás negyedik fordulójában – Bajram Begaj vezérőrnagyot, vezérkari főnököt választja meg az ország új elnökének. (Begaj júliusban váltja fel a leköszönő elnököt, Ilir Metát.)[105]
június 5. – Alkotmányozó népszavazás Kazahsztánban, melyen a szavazók 77%-a támogatta azt az alkotmánymódosítást, amelynek legfontosabb eleme az, hogy a 2019-ben lemondott 81 éves exelnök, Nurszultan Nazarbajev elveszti a „nép vezetője” címet. (Ez a titulus mindeddig lehetőséget nyújtott a korábbi államfő számára, hogy hivatalos tisztség nélkül is befolyásolja a legfontosabb döntéseket.)[106]
június 15. – Az amerikai Microsoft megszünteti az Internet Explorer böngészőprogram általános támogatását, és arra kéri a felhasználóit, hogy az utódjának szánt Edge szoftvert válasszák helyette.[22]
Jaír Lapid lesz Izrael miniszterelnöke, miután Naftáli Benet bejelentette, hogy szavazást ír ki a Kneszet feloszlatásáról és lemondott a miniszterelnöki tisztségéről.[118]
július 7.– Bejelenti lemondását Boris Johnson brit miniszterelnök a Konzervatív Párt pártelnöki tisztségéről és a miniszterelnöki posztról, de utódja kiválasztásáig továbbra is helyén marad.[122]
július 12. – Tüntetések indulnak Budapesten és Magyarország több nagyvárosában a kata-törvény módosítása ellen, amit az Országgyűlés még aznap meg is szavazott.
július 23. – Orbán Viktor miniszterelnök Tusványoson elmondott beszédében az európai és az Európán kívüli népek keveredése ellen szólal fel. („Mi nem vagyunk kevert fajúak, és nem is akarunk azok lenni.”)[126]
szeptember 11. – Parlamenti választás Svédországban,[138] melyen a bevándorlásellenes szélsőjobboldali Svédországi Demokraták (SD) nevű párt a második helyen végzett a kormányon lévő szociáldemokraták mögött, míg a hagyományos jobboldalt képviselő Mérsékelt Párt a harmadik helyre szorult.[139] (A baloldali koalíció összességében alulmaradt a 349 tagú Riksdagban, mivel csak 173 helyet sikerült megszerezniük a jobboldal 176 helyével szemben.)[140]
szeptember 14. – Bejelenti lemondását Svédország szociáldemokrata miniszterelnöke, Magdalena Andersson, miután a szeptember 11-én megtartott parlamenti választáson a jobboldali pártszövetség szerezte meg a többséget.[141] (Másnap hivatalosan is benyújtja lemondását Andreas Norlén házelnöknek.)[142]
szeptember 23–27. – Népszavazást tartanak az oroszok által megszállt ukrán területeken, az ukrajnai szakadár Donyecki és Luganszki Népköztársaság, valamint Herszon és Zaporizzsja megyék – orosz ellenőrzés alá került területeinek – Oroszországhoz való csatlakozásáról.[155] (A nyugati államok nem ismerik el az illegitimnek tekintett népszavazás eredményét.)[156]
szeptember 26. – Dán és a svéd földrengéskutatók erős lökéshullámokat észlelnek az Északi Áramlat 1 és 2 tenger alatti gázvezetékeknél.[159] (Az ismeretlen elkövetők a szándékos robbantással kilyukasztották a vezetékeket, amelyek üzemképtelenekké váltak. A kiszivárgó gáz környezetszennyezést okozott a tengerben és a légkörben.)[160]
szeptember 27. – Eléri Kubát, majd Floridát is az Ian hurrikán. (A négyes erősségű hurrikánná fokozódó trópusi vihar hatalmas pusztítást okozott a térségben. A karibi szigetországban teljesen leállt a villamosenergia-szolgáltatás, míg az amerikai államban több mint 230 ezer háztartás esett ki a villamosenergia-hálózatból.)[161]
szeptember 30. – Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelenti az oroszok által megszállt ukrán területek annektálását.[162] (Az Európai Tanács tagjai „határozottan elutasították és elítélték” Oroszország döntését.[163] A rákövetkező hónapban a „csatlakozásáról” szóló szerződéseket előbb az orosz parlament alsóháza, az Állami Duma (október 3.),[164] majd a felsőház, a Szövetségi Gyűlés is ratifikálja (október 4.).[165] Mindezek után október 5-én Putyin aláírja az elcsatolásról szóló törvényt.)[166]
A Krišjānis Kariņš kormányfő vezette, kormányzó jobbközép párt, az Új Egység nyeri a parlamenti választásokat Lettországban a voksok közel 19%-ával,[167] míg a második helyen az ellenzéki Zöldek és Gazdálkodók Szövetsége végzett a voksok 12,8%-ával. (A harmadik helyen a – Lettországi Zöld Párt, a Lett Regionális Szövetség és a Liepaja Párt alkotta – regionális pártszövetség, az Egyesített Lista (AS) végzett 11%-kal.)[168][169]
Lázadó katonák egy csoportja megbuktatja Burkina Faso elnökét, Paul-Henri Sandaogo Damiba alezredest, és átveszik a hatalmat a nyugat-afrikai országban. (A puccsot vezető Ibrahim Traore parancsnok lett az ország új katonai vezetője, aki felfüggesztette az alkotmányt és az eddigi, átmeneti vezetésről szóló alapokmányt, feloszlatta a kormányt és a parlamentet, illetve az ország határainak lezárását és kijárási tilalmat rendelt el.)[170]
Szoros eredménnyel zárul a brazil elnökválasztás első fordulója, ahol a baloldali Luiz Inácio Lula da Silva 48,4%-ot szerzett, míg a hivatalban lévő, szélsőjobboldali Jair Bolsonaro 43,2%-ot. Ők ketten jutnak tovább az október 30-ai második fordulóba.[172] (Az elnökválasztással együtt tartották a képviselőházi és szenátusi választásokat, valamint a szövetségi tagállamok kormányzóinak választásait.)[173]
Továbbra is a szociáldemokrata (SPD) Stephan Weil vezetheti Alsó-Szászország kormányát, miután pártja a szavazatok több mint 33%-ával az első helyen végzett a tartományi választáson. (Eddigi koalíciós partnere, a kereszténydemokrata CDU viszont jelentősen visszaesett – 28%-ról 22,5%-ra –, míg a Zöldek 14,5%-ra növelték támogatottságukat.)[179]
október 13. – Egy évvel a 2021. októberi parlamenti választás után az iraki törvényhozásnak negyedszeri nekifutásra sikerül megválasztania a köztársasági elnököt a kurd Abdul Latif Rashid személyében.[180]
október 20. – 44 napos regnálását követően bejelenti lemondását miniszterelnöki és pártelnöki tisztéről Liz Truss brit kormányfő. (A Konzervatív Párt éléről azonnali hatállyal távozik, kormányfői székében viszont mindaddig marad, amíg utódját meg nem választják.[185] Távozásának kiváltó oka a módosabbak számára jelentős adócsökkentést tartalmazó mini-költségvetés kiadása volt, melyet nem sokkal később az újonnan kinevezett pénzügyminiszter, Jeremy Hunt visszavont.)[186]
október 27. – Az áprilisban indult felvásárlási folyamat lezárásával Elon Musk lesz a Twitter tulajdonosa és vezérigazgatója.[190]
október 28. – Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára hivatkozva, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése ürügyén a magyar kormány – november 1-jével kezdődően, 30 nap időtartamra – ismételten veszélyhelyzetet hirdet.[191]
Parlamenti választás Izraelben, amelyen a Benjámín Netanjáhú vezette jobboldali-vallásos blokk 64 mandátumot szerzett a 120 fős Kneszetben. (Netanjáhú jobboldali Likud pártja 32 helyet szerzett, míg Jaír Lapid miniszterelnök centrista Van Jövő pártja 24 képviselői helyet szerzett. A harmadik legnagyobb parlamenti erő a Vallásos Cionizmus nevű pártszövetség lett 14 parlamenti hellyel.)[194]
november 11. – Az ukrán erők visszafoglalják az orosz megszállóktól Herszon megye központját, Herszon városát. (Az ukrán ellentámadást megelőzően az orosz csapatok a Dnyeper keleti partjára evakuálták a város lakosságának egy részét.)[195]
november 14. – Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelenti, hogy lemond Palkovics László technológiai és ipari miniszter és megszűnik a Technológiai és Ipari Minisztérium, melynek feladatait a gazdaságfejlesztési, az építési és beruházási, illetve a kulturális és innovációs tárcák veszik át, valamint önálló energiaügyi minisztérium jön létre, melyet december 1-től Lantos Csaba vezet.[197]
Rakétabecsapódás következtében két lengyel állampolgár meghal a lengyelországi Przewodów falu mellett, a lengyel–ukrán határ közelében. A 2022-es ukrajnai orosz invázió során ez volt az első alkalom, hogy egy NATO-tagállamot ért támadás. (Bár az első hírek orosz rakétáról számoltak be, Andrzej Duda lengyel és Joe Biden amerikai elnök, valamint Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is úgy nyilatkozott, hogy valószínűleg egy orosz gyártmányú ukrán légvédelmi rakéta okozhatta a robbanást, de ezt az ukrán fél nem ismerte el.)[199][200]
A BKV Zrt. Nyugdíjazza az Ikarus 260-asokat, 280-asokat, 405-ösöket, 415-ösöket és a 435-ösöket is.
november 30. – Az Elon Musk által alapított OpenAI Alapítvány közrreadja a ChatGPT chatbot korai fázisban levő termék mintáját. [203]
December
A berlini AquaDom
december 5. – Szokatlanul éles kritikát fogalmaz meg a kormány gazdaságpolitikájával szemben a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Matolcsy György a parlament gazdasági bizottsága előtt. (A jegybank elnöke úgy fogalmazott, „ha továbbra is úgy teszünk, mintha nem lennének nagyon kedvezőtlen makrogazdasági folyamatok Magyarországon, akkor nem hozunk meg olyan döntéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy folytassuk a felzárkózási politikát”.)[204]
Zuzana Čaputová szlovák államfő visszahívja a bizalmi szavazáson vesztes kisebbségi kormányt, és megbízza a hivatalban lévő miniszterelnököt, Eduard Hegert az ügyvezetői feladatok ellátásával. (Az államfő a következő év január végéig szab határidőt a parlamentnek, hogy megteremtse az alkotmányos feltételeket egy új választás előrehozatalához.)[211]
Berlinben szétrobban az AquaDom nevű egymillió literes akvárium a Radisson Collection szállodában.[212]
Bukarestben az érintett országok képviselői aláírják az Azerbajdzsánból Grúzián és Románián keresztül Magyarországra áramot szállító villamosenergia-hálózatról szóló szerződést.[213]
Parlamenti választás Tunéziában,[214] amelyen 9%-nál is alacsonyabb volt a részvétel. (Az ellenzék bojkottálja a voksolást.)[215]
december 21. – Kezdetét veszi egy öt napos hóvihar Észak-Amerikában, aminek következtében 91 személy veszti életét és több millió háztartás marad áram nélkül.[216]
február 5. – Szepesi György magyar rádiós sportkommentátor, újságíró születésének 100. évfordulója
február 10. – Göncz ÁrpádJózsef Attila-díjas magyar író, műfordító és politikus, a rendszerváltás utáni első magyar köztársasági elnök születésének 100. évfordulója
július 12. – Közzéteszik az űrbe 2021 karácsonyán elindított, a Földtől 1,5 millió kilométerre lévő James Webb űrtávcső által készített első felvételt.[279]
október 6. – Tüzet nyit, majd késsel támad áldozataira egy thaiföldi óvodai gyermekmegőrzőben egy volt rendőr, aki összesen 37 embert – köztük 24 gyermeket – ölt meg az ország északkeleti tartományában. (A támadó hazament, és megölte a feleségét, a gyerekét, majd magával is végzett.)[282]
↑A miniszterelnök megválasztásáról szóló 13/2022. (V. 16.) OGY. határozat. In.: Magyar Közlöny. 2022. évi 80. szám, 3358. oldal (2022. május 16., hétfő)
↑Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet. In.: Magyar Közlöny. 2022. évi 175. szám, 7184. oldal (2022. október 28., péntek)
.png)
.jpg)
_-_09.jpg)
.jpeg)
