A Mohácsi-szigettel szemben, Budapesttől 160 kilométerre délre fekszik, a Duna bal parti oldalán. Három nagy tájegység, a Duna-ártér, a Kiskunsági homokhátság és a Felső-bácskai löszhát találkozásánál épült. Hazánkban a legfontosabb déli átkelőhely a Dunán.
A Duna bal oldali mellékága a Sugovica (más néven Kamarás-Duna), amelynek keleti partján Baja belvárosa, nyugati partján pedig a kedvelt üdülőterület, a Petőfi-sziget fekszik; a kettőt híd köti össze. A Sugovica déli végén indul a Ferenc-csatorna.
1260-ban szerzetesek irataiban[7] és az 1400-ban megjelent pisai emlékkönyvben Francovilla[8] néven említik a települést.
Első írásos említése 1323-ból származik.[9] Neve török eredetű lehet; valószínűleg első birtokosáról, Bajáról kapta.[10] A közismert „bika” jelentés kevéssé valószínű, mivel az ótörökben buka, és egyetlen török nyelvben sincs palatális változata. Az ótörökben csak a bay szótő rengeteg jelentésének valamelyike jöhet szóba.[11] Legkorábbi ismert birtokosa a Bajai család volt, majd 1474-ben Mátyás király a Czobor családnak adományozta.
Baja a török hódoltság alatt a Bajai nahije központja, az időszakban jelentős erődítmény és kikötő volt, több száz házzal, mecsettel és fürdővel. A 16. század végi török adóösszeírások szerint 18–22 adózó ház volt a városban. A török idők végére azonban a település elnéptelenedett. Baján 1686–1690 között a török elől menekülő bosnyákok telepedtek le. A város népessége a 17. században a horvát (bunyevác, sokác) és szerb, majd a 18. században a német (sváb) és magyar betelepülőknek köszönhetően emelkedett meg ismét.
A város a török uralom alól Buda visszavétele után szabadult fel, és kincstári tulajdonba került. A török elleni háborúkban fontos szerepet játszott, különösen az utánpótlás biztosítása révén, ezért 1696. december 24-énI. Lipót császár mezővárosi rangot adott neki. (Címere ezen dátum miatt ábrázolja a bibliai Ádámot és Évát, hiszen december 24-én van mindkét név névnapja.[10]) Az ezzel járó jogokat III. Károly1714-ben megerősítette. Később újra földesúri tulajdonba került: birtokosa 1727–1741 között a Czobor család volt,[12] majd a zálogba csapott uradalom – a Czobor család kihalása után – 1750-től Grassalkovich Antal tulajdonába került. Baja végül 1858-ban váltotta meg magát Zichy Ferraris Félixtől, majd 1862-ben 722 ezer forintért megvette Zichy Ferraristól a bajai uradalmat és a Grassalkovich-kastélyt, amiből városháza lett.
Baját pestisjárvány (1739), árvíz (1751) és tűzvész (1840)[13] pusztította. Ennek ellenére a 18–19. században a vízi szállítás révén az Alföld egyik legjelentősebb kereskedelmi központjává vált, így gazdasági és kulturális téren is a környék központjává fejlődött. 1828-ban kezdték kövezni az utcákat, aminek folytán a város 1830-ban kövezetvámszedési jogot kapott, 1833-tól pedig – megszakításokkal – közvilágítása is van a településnek. 1839-ben megindult a magyar nyelvű oktatás, 1845-ben pedig megnyílt az első helyi gőzfürdő is.
1848-ban hozzácsatolták Istvánmegyét, 1873-tól pedig törvényhatósági joggal ruházták fel. A 19. század utolsó harmadában fejlődésnek indult a közművesítés is. 1886-ban az augsburgi Riedinger L.A. cég gázgyárat épített, emiatt már a következő évtől, 1887-től gázzal – akkori nevén légszesszel – világították az utcákat. 1892-ben készült el a bajai telefonhálózat, 1898-ban pedig artézi kutat fúrtak a főtéren; vízvezeték- és csatornahálózata azonban még a 19. század végén sem volt a városnak.
1945 januárjában a jugoszláv állambiztonsági szervezet (OZNA)[14] ügynökeiként tevékenykedő fegyveres partizánok foglalták el a bajai városházát és kinyilvánították Baja város Jugoszláviához tartozását. Dr. Takáts Endre, a város akkori polgármestere kénytelen volt a várost megszállva tartó szovjet hadsereg segítségét kérni, még végül a partizánok csak akkor voltak hajlandók távozni, amikor a szovjet parancsnokság megtizedeléssel fenyegette őket.[15] 1945 január elején egy húsz tagú partizánküldöttség utazott Belgrádba és személyesen Titónál kérték Baja és térségének Jugoszláviához csatolását.[16] Josip Broz Tito 1945 februárjában Fjodor Ivanovics Tolbuhinhoz és 3. Ukrán Front parancsnokához írt levélben jelezte, hogy Jugoszlávia a békekonferencián követelni fogja a bajai háromszög Jugoszláviához csatolását. A jugoszláv területi követelések csak 1946.május 28-án, Tito moszkvai útja során kerültek le a napirendről.[17]
Az 1950-es megyerendezést követően megyei vonatkozású közigazgatási státuszát elveszítette. Már 2001-ben Atyánszky György országgyűlési képviselő indítványozta, hogy Baja megyei jogú városi rangot kaphasson, de akkor az országgyűlés ezt az indítványt nem fogadta el. 2022 márciusában azonban – Zsigó Róbert kezdeményezésének, majd a Semjén Zsolt által benyújtott törvénymódosításnak elfogadását követően – már igen, így 2022. május 1-jétől megyei jogú város,[18][19][20] azonban az ezzel járó feladatokat csak a 2024-es önkormányzati választástól kezdve kell ellátnia.[21]
Baja népessége a 2019-es adat szerint 34 495[32] fő, itt él a 17 településből és 63 205 főből álló Bajai járás[33] lakosságának kicsivel több mint 50%-a.
Baján 1000 férfira 1164 nő jut (az országos átlag 1000 férfira 1106 nő).
Baja történelme során mindig középváros volt, a legnagyobb népességét 1988-ban érte el, amely 40 497 fő volt.
2011-ben a város lakosságának 91%-a magyar, 5%-a német, 2%-a horvát, 2%-a egyéb (főleg cigány és szerb) nemzetiségűnek vallotta magát.
2022-ben a lakosság 87,3%-a vallotta magát magyarnak, 3,1% németnek, 1,7% horvátnak, 1,3% cigánynak, 0,4% szerbnek, 0,1-0,1% ukránnak, szlováknak és románnak, 2,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
2022-ben vallásuk szerint 35,7% volt római katolikus, 3,4% református, 0,4% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 2,6% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 14,3% felekezeten kívüli (41,9% nem válaszolt).[35]
Gazdaság
Fontos dunai kikötő. Évszázadokig vezető szerepe volt a térségi termény-, állat- és borkereskedelemben.
Vályi András országleírásában Baja mezővárost úgy jellemezte, melynek lakói „leginkább búzával, és egyéb hazánkbéli termésekkel való kereskedésből élnek, vásárjai nevezetesek. (...) Vásárja mind a három nevezetes, és nem kevés hasznot hajt, Dunán való malmai fél órányira vagynak, fogyatkozásai ellenben hogy szántó földjeinek egy része hol homokos, hol pedig kemény, kaszállójok bő időben elég”.
Fényes Elek1851-ben megjelent geographiai szótárában Baja népességét 15 ezer főben határozta meg. A város lakói gabonával, baranyai borokkal, sárközi tűzifával, gyapjúval, bőrrel kereskednek. A városban a komáromi fakereskedők nagy rakhellyel rendelkeznek. A kézműves mesterek közül legnagyobb számban a csizmadiák, szűcsök, bocskorosok és szűrszabók vannak.
Bár kézmű- és malomipara jelentős volt, az igazi ipari fejlődése a 19. század végén indult meg, amikor számos ipari üzem létesült itt. Megyeszékhely státuszának elvesztésével fejlődése is visszaesett, ismételt fellendülése az 1970-es évek fejlesztései nyomán kezdődött. Az 1990-es évek, a gazdasági szerkezet átalakítása kedvezőtlenül érintette, amely a mai napig érezteti hatását.
Ma is léteznek itt feldolgozóipari üzemek, főként a malomipar, bőripar, posztóipar, faipar és építőipar területén, de élelmiszeripara is jelentős.
Közlekedés
Baja fontos közlekedési csomópont, a legdélibb dunai átkelőhely Magyarországon.
A város területét érintő mellékutak közül legfontosabb az 5501-es út, ez köti össze Bácsalmáson át Tompa és Kelebia térségével. Vaskúttal és annak délebbi szomszédaival az 5506-os út, Szeremlével az 51 144-es számú mellékút kapcsolja össze.
Baja helyi tömegközlekedését 2019-től a Volánbusz látja el. A helyi autóbuszvonalak mindegyike a városközpont mellett fekvő Déri Frigyes sétányon kialakított autóbusz-végállomásról indul. 2022-től a helyi járat díjmentes.[38]
Kultúra
1946–53 között itt működött a Rudnay-művésztelep a Vojnich-kúriában (ma: Nagy István képtár). A művésztelep működésében Rudnay Gyulát három művésztanár P. Bak János, Kun István és B. Mikli Ferenc segítette.[39]
1968 óta a Duna menti Folklórfesztivál egyik helyszíne.
1996 óta minden év július második szombatján rendezik meg a Bajai Népünnepély – Bajai Halfőző Fesztivál nevű hagyományőrző programot, amelyen több ezren főzik a híres bajai halászlét. Az elmúlt években ez a program négy napos fesztivállá bővült.
Itt telepedett le 1813-ban a csárdás atyjának is nevezett hegedűművész és zeneszerző, Rózsavölgyi Márk. 1985-ben alakult a Gemenc Táncegyüttes. Azóta a város néptáncos életét más tánccsoportok is színesítik, mint a Lippangós Tánccsoport vagy a Sugovica Tánckör.
A város zenei életét két lelkes amatőr kórus is gazdagítja: a Liszt Ferenc Kórus, az Ad Libitum Kórus és számos tamburazenekar is, illetve minden év tavaszán a város iskolái megrendezik az Éneklő ifjúság kórustalálkozót, valamint a III. Béla Gimnázium Bélás zenedélutánt, ahol az iskola diákjai mutathatják meg tehetségüket.
A belváros két templomában, a Belvárosi Szent Péter és Szent Pál-templomban, illetve a barátok templomaként ismert Páduai Szent Antal-templomban évente 8 alkalommal rendeznek orgonahangversenyeket, a Belvárosi Orgonaesték sorozatban. Ennek az 1998-ban alapított fesztiválnak a szervezője és művészeti szerkesztője dr. Kosóczki Tamás orgonaművész, a Belvárosi templom orgonistája.[40]
Türr István Múzeum: Észak-Bácska, az egykori Bács-Bodrog vármegye északi részének tájmúzeuma, elsősorban e terület muzeális értékeit gyűjti, dolgozza fel és mutatja be a látogatóknak.[41]
Bajai zsinagóga: A Városi Könyvtár a város egyik legszebb műemlék épülete, az 1845-ben épült késő klasszicista zsinagógában, valamint a mellette lévő egykori zsidó óvoda-iskolában működik. Az eredeti állapotra a ’80-as évek eleji felújításkor kiemelt figyelmet fordítottak, így a belső tér-és a kettős galériarendszer is megmaradt régi formájában. A Zsinagóga beépített rituális tárgyait, például az előcsarnok kézmosóját, a díszes perselyt, a mizrah-emelvényt mellvédrácsozatával együtt, valamint a tóraszekrényt is gondosan helyreállították. A frigyszekrényben néhány eredeti kegytárgyat is őriznek, pl. tóra-tekercseket, hanuka-gyertyatartót, imakönyveket.[42]
Éber Emlékház – Galéria
Bunyevác Tájház
Bagolyvár- Miskolczy Ferenc emlékház: Baja szívében, a Szentháromság tér alatt, a Sugovica – magas-parton áll az 1930-as évektől Bagolyvárként közismert bauhaus épület, mely egykor Miskolczy Ferenc (1899–1994) festőművész otthonaként szolgált. A kiállítóhely az 1920–1990 közötti időszak baja várostörténeti, művészettörténeti korszakainak helyi sajátosságait, a Bácska polgárváros hétköznapjait mutatja be.[41]
Baja határában – a Duna túlpartján – terül el a vadregényes Gemenci erdő. A terület a Duna-Dráva Nemzeti Park része, azaz természetvédelmi oltalom alatt áll. Európa legnagyobb ártéri erdeje egyedülálló értékekkel, gazdag növényvilággal, változatos és különleges állatállománnyal büszkélkedhet. Itt fészkel például a ritka fekete gólya.
A páratlan fekvésű város és környéke valósággal hívogat a természetbe, az ott eltöltendő szabadidős programokra: erdei sétákat, kerékpártúrákat lehet tenni, a számos vízfelület pedig valódi horgászparadicsom. Nyáron a Duna, valamint a Baja belvárosában kanyargó Sugovica csábít vízi sportok élvezetére, evezésre, kajakozásra, úszásra és napfürdőzésre.[56]
Mamusich Tibor (1911–1999) négyszeres Európa-bajnok evezős
Disztl Péter (a magyar labdarúgó válogatott volt kapusa), Bognár György (50-szeres válogatott, a magyar labdarúgó válogatott volt játékosa) és Disztl László (labdarúgó és edző)
Baja az egyik, kisebb jelentőségű helyszín Kondor Vilmos magyar író Budapest novemberben című bűnügyi regényében, itt nőtt fel a főhős nevelt lánya, akinek felkutatása a cselekmény egyik fő célja.
Kosztolányi Dezső Aranysárkány című regényéből készült film külső jeleneteit Baján forgatták.
↑Egyes mára már megcáfolt vélemények szerint a város középkori neve lett volna Frankstadt. Egyetlen 18–19. századi német nyelvű iratban sem nevezik Frankenstadtnak, mindenütt Bajaként szerepel. http://www.ungarn-netz.de/165/Baja.html
↑Magyarász Ferenc Bajáról írt tanulmányában (megjelent: Borovszky Samu: Bács-Bodrog vármegye. Magyarország vármegyéi és városai) ismerteti azt az anekdotát, miért volt kénytelen elzálogosítani Baját a tékozlásairól hírhedt Czobor József. Czobor úgy nyert meg egy állítólagos fogadást – ti. kinek lesz a legdrágább ruhája egy udvari estélyen – hogy a családi képtárból egy Rubens-festményt kivetetett a keretéből, s abból csináltatott mellényt magának.
↑Cégbemutató (magyar nyelven). Bajai Országos Közforgalmú Kikötőműködtető Kft.. [2008. december 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 16.)
↑Szolgáltatások (magyar nyelven). Bajai Országos Közforgalmú Kikötőműködtető Kft.. [2008. május 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 16.)