Budapesttől délre (151 km), Bajától északra (8 km) az 51. számú főút mentén fekszik
Története
Védőangyal, Érsekcsanád címerével (Mónus György alkotása)
Érsekcsanád már a középkorban is a kalocsai érsek birtokai közé tartozott. A török időkben sem pusztult el teljesen, bár lakosai nagyon megfogyatkoztak. 1695-ben 1/4 portával volt megróva, 1715-ben 21, 1720-ban 43 adóköteles háztartást írtak össze itt.
A település a régi időkben egészen közel feküdt a Dunához; de ott az árvizek miatt folytonos veszélynek volt kitéve, ezért 1806-ban átköltözött a jelenlegi helyére.
Érsekcsanád egyike azoknak a helyeknek, ahova a törökök kiűzése után magyarok költöztek.
Az itteni református egyház igen régi, papjainak névsorát egész 1650-ig tudja visszakövetni. Anyakönyvei 1760-ban kezdődnek. A református templom építését 1810-ben fejezték be. A római katolikus plébániát 1839-ben szervezték, anyakönyvei azonban már 1799-ben kezdődnek. Római katolikus temploma 1829-ben épült.
A kalocsai érsek 1848-ig volt a település földesura és az 1900-as évek elején is az érsekségnek voltak itt a nagyobb birtokai.
1910-ben 1947 lakosából 1939 magyar volt. Ebből 514 római katolikus, 1313 református, 17 izraelita volt.
Érsekcsanádon a néprajzi kutatások szerint még a 20. század elején is élt a fehér gyász szokása, itt még ekkor is sáfrányos ravatalon, sáfránnyal sárgított halotti ruhába öltöztették az idős embereket.
Idegen elnevezései
Horvátul két neve létezik. A bajaszentistváni horvátok Čenadnak, а hercegszántói horvátok Čanadának hívták.[3]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,7%-a magyarnak, 2% cigánynak, 0,8% horvátnak, 4,9% németnek, 0,3% románnak mondta magát (14,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,4%, református 13,3%, evangélikus 0,1%, görögkatolikus 0,1%, egyéb felekezet (főleg baptista és nazarénus) 17,8%, felekezeten kívüli 7% (19,2% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 89,6%-a vallotta magát magyarnak, 4% németnek, 1,1% cigánynak, 0,6% németnek, 0,4% horvátnak, 0,4% románnak, 0,1%-0,1% ukránnak, lengyelnek, szerbnek és szlováknak, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32,1% volt római katolikus, 9,6% református, 0,3% evangélikus, 17% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 9,3% felekezeten kívüli (31,3% nem válaszolt).[12]
Nevezetességei
Csanád vezér (Mónus György alkotása)Érsekcsanád római katolikus temploma
Református templomának a hajója 1808-ban, míg tornya 1810-ben épült.
Keresztelő Szent János nevére szentelt római katolikus temploma 1892-ben készült el.
A legutóbbi időkben országos ismertségre tett szert az érsekcsanádi halászlé is.[13][14]