Bács-Kiskun vármegye nyugati részén, a Duna mentén, annak bal partján fekszik, Kalocsától 6 kilométerre délre, Bajától 33 kilométerre északra.
A szomszédos települések: észak felől Foktő és Kalocsa, délkelet felől Miske, dél felől Fajsz, nyugat felől pedig a Duna túlsó, jobb partján fekvő Fadd és Gerjen.
Megközelítése
A község központján végighalad, annak főutcájaként az 51-es főút, így az a legfontosabb közúti megközelítési útvonala. Külterületeit délen érinti még az 5311-es út is. Vasútvonal nem érinti.
Története
A terület már a 9. században is lakott volt, a lakosságot avarok és szlávok alkották.
Bátya első okleveles említése Bacha alakban I. Béla király 1061-ben kelt okleveléből ismert, amelyben a települést uradalmával együtt az általa alapított szekszárdi bencés apátságnak adományozta, s határait is leíratta. Az oklevél szerint lakói magyarok voltak, s határán belül csak Halász faluban volt idegennek egyekényi földje. A határleírásban ma is azonosítható helynevek olvashatóak, mint például Péterhátpuszta, Homoród, Dalocsa, Vajas (víz), Bóvár (1884-es térkép), Mögye-fok, Sártű-fok és Tirapuszta. A körülírt nagy határon belül ma több községet és pusztát találunk, így Fajszot és Oroszpusztát.
1299-ben a szekszárdi apátság bátyai jobbágyai megvették egy arkai föld felét, és megkaptak egy telket Szakmáron. 1331-es írott forrásokban bátyai egyházi nemesi jogállású jobbágyokat említettek, közülük való lehetett egy 1329-es okiratban szerepelt, István nevű királyi ember is.
Bátya az egyike volt annak az öt magyarországi településnek (Püspökszilággyal, Rákócziújfaluval, Ruzsával és Tiszatarjánnal együtt), amelyekben 2020-ban mintaprojekteket indítottak, arra keresve hazánkban alkalmazható módszereket, hogy miként válhatnak ellenállóbbá a kistelepülések az éghajlatváltozással egyre több gondot okozó vízgazdálkodási szélsőségekkel szemben.[6]
A településen 2000. február 6-án időközi polgármester-választást tartottak,[10] mert az addigi polgármester, Sáfrán József vonatkozásában összeférhetetlenségi körülmény merült fel.[16] Sáfrán ennek ellenére – még tisztázást igényel, hogy miként – elindult a választáson és úgy tűnik, hogy meg is őrizte pozícióját.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,2%-a magyarnak, 4,8% cigánynak, 12,2% horvátnak, 0,6% németnek, 0,5% románnak, 0,3% szerbnek mondta magát (11,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 69,2%, református 2,8%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 8,5% (18,4% nem nyilatkozott).[17]
2022-ben a lakosság 92,6%-a vallotta magát magyarnak, 8,8% horvátnak, 3,4% cigánynak, 1% németnek, 0,6% szerbnek, 0,5% románnak, 0,1% ruszinnak, 0,1% szlováknak, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 51,1% volt római katolikus, 3,6% református, 0,4% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,1% izraelita, 0,1% ortodox, 0,7% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 11,2% felekezeten kívüli (32% nem válaszolt).[18]
↑A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg; a győztes jelölt családneve, feltehetőleg tévesen Sáfrányként szerepel.