Bajától északra fekszik, mintegy 22 km-re, a Bácska északi részén, a Duna-völgy és a Duna-Tisza-közi hátság találkozásánál, a Duna-völgyi-főcsatorna partján. Maga a település különleges módon két tájra tagolódik, az „alsó határra”, mely régen a Duna ártere volt, és a „felső határra”, mely kb. 30 méterrel magasabb fekvésű.
A honfoglalás korában a Megyer törzs szálláshelye volt.[forrás?] A település első említése 1432-ből való, Nádudvar néven. (Mai neve a 20. század elejétől használatos.) Ekkor még nem mostani helyén állt, hanem a lapályon. A település a török megszállás alatt elnéptelenedett a területen folyó harcok miatt. Később szerb és szlovák telepesek érkeztek, ők az előző településnél némileg feljebb építkeztek, de nem maradtak sokáig. Az 1720 körül a Felvidékről érkező magyarok és az 1724-ben érkező német telepesek (25 család) már magasabbra, a mai falu helyére építkeztek. A német bevándorlás egészen 1787-ig tartott.
Az első telepesek jórészt földműveléssel foglalkoztak. Ez mára alapvetően megváltozott, ugyan még jó néhány lakosnak biztosít megélhetést a mezőgazdaság, de a munkaerőkínálat döntő részét az utóbbi időben alapított faipari vállalkozások adják. Pontosan ezen cégeknek köszönhető, hogy a munkanélküliség elenyésző, így külföldről és belföldről is települnek be egyaránt.
Idegen elnevezései
Németül Nadwar a település neve. Horvátul négy alak terjedt el: a dusnoki horvátok által használt Dudvar, a katymári horvátok által használt Dudvara, a bajaszentistvániak által használt Dudovar, és a felsőszentivániak által használt Nadvar.[3]
A településen 2011. augusztus 28-ára időközi polgármester-választást írtak ki, az előző polgármester lemondása miatt, a választást azonban jelölt hiányában nem lehetett megtartani.[12] Az emiatt szükségessé vált újabb időközi választást 2011. november 20-án tartották meg.[12]
Rendezvények
Szent Mihály Napi Újbor Ünnep: A település Máriavölgye pincesorán nemzetiségi néptánccsoportok felvonulása, esti utcabál, látványfőzés és rétessütő verseny várja az érdeklődőket. A bátrabbak részt vehetnek a vidám hangulatú szőlő- taposásban, a közel 500 pince hűsében pedig Hajós-Bajai Borvidék újborai kóstolhatók.[13]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,7%-a magyarnak, 0,2% horvátnak, 41,5% németnek, 0,3% románnak, 0,2% szerbnek, 0,7% ukránnak mondta magát (12,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 74,5%, református 1,2%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 2,8% (20,1% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 87,8%-a vallotta magát magyarnak, 32,8% németnek, 0,7% cigánynak, 0,5% ukránnak, 0,1-0,1% szerbnek, románnak, lengyelnek, horvátnak, örménynek, bolgárnak és szlováknak, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 49,3% volt római katolikus, 2,1% református, 0,3% evangélikus, 0,5% görög katolikus, 0,1% ortodox, 0,8% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 5% felekezeten kívüli (40,5% nem válaszolt).[15]
Nevezetességei
Történelmi pincesor
A római katolikus templom 1807-ben épült.
Szentháromság-szobor
A községháza 1905-ben készült el.
Világháborús emlékmű
Baba-Tár-Ház: a történelmi Magyarország paraszti viseleteit babákon bemutató kiállítás és turisztikai központ[16]