Az Alföldön, a Kiskunságban, a Duna-Tisza közi homokhátság és a Bácskai löszös hát találkozásánál, Bács-Kiskun vármegye délkeleti részén fekszik Kecskeméttől, a megyeszékhelytől mintegy 90 kilométernyire dél-délnyugatra, Kiskunhalastól pedig 10 kilométerre délre.
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala az 53-as főút, amely lakott területétől néhány száz méterre nyugatra halad el. A főútról az 5413-as útra letérve juthatunk a faluba, ugyanez az út köti össze Öttömössel is, Pusztamérges felől pedig az 5429-es út vezet a településre.
A régészeti leletek tanúsága szerint szarmaták és avarok is éltek a területen.
A tatárjárás idején elpusztult, s a magyar lakosság helyére IV. Béla kunokat telepített. A legenda szerint nevét Baltakun kapitánytól kapta a falu. Az 1493-ban a kun szállások határainak tisztázására kiadott királyi oklevélben szerepel Baltha-szállása neve is. A török megszállás idején, 1566-ban elpusztult, majd Kiskunhalas egyik pusztája lett.
2001-ben lakosságából 30 fő cigány, 1 német és 1 román nemzetiségűnek vallotta magát, a többiek magyarnak.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,3%-a magyarnak, 3,9% cigánynak, 0,6% németnek, 0,3% románnak mondta magát (4,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
2022-ben a lakosság 89,1%-a vallotta magát magyarnak, 3,6% cigánynak, 1,1% németnek, 0,1-0,1% ukránnak, ruszinnak, szerbnek és görögnek, 2,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
Vallás
A 2001-es népszámlálás tanúsága szerint akkor a lakosok kb. 64%-a római katolikus, kb. 9,5%-a református, kb. 0,5-0,5%-a evangélikus, illetve görögkatolikus vallású volt, mintegy 0,5%-a pedig más egyházhoz vagy felekezethez tartozott. Nem volt tagja egyetlen egyháznak sem, vagy nem válaszolt mintegy 25%.[10]
2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,1%, református 8,4%, evangélikus 0,1%, görög katolikus 0,2%, felekezeten kívüli 30,5% (10,9% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben vallásuk szerint 30,7% volt római katolikus, 5,8% református, 0,2% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 1,2% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 14,5% felekezeten kívüli (46,5% nem válaszolt).[12]
A római katolikus egyház szervezetében a település a Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye (érsekség) Kiskunsági főesperességének Majsai esperesi kerületébe tartozik. Nem önálló plébánia. A Kiskunhalas-alsóvárosi plébániához tartozik mint filia, kápolnájának titulusa Sarlós Boldogasszony.