A helyi hagyomány szerint a község neve onnan ered, hogy a rossz utak miatt az átutazók a kerékakasztó sár miatt nem tudták útjukat folytatni, megakadtak. Más feltételezés szerint a falu egykori földesurának pallosjogáról kapta az Akasztó nevet, mely 1278-ban Akazthow formában és 1291-ben mint Okoztou szerepel oklevelekben.
A jelenlegi település ugyan az Árpád-korban keletkezett, de az Akasztóhoz tartozó Döbrögecpusztán római kori tárgyi emlékeket is találtak, így például az i. sz. 91-ből származó Victoria-szobrot. Századokon át királyi birtok volt, de a török hódoltság idején szinte teljesen elpusztult. A szatmári békekötés után, 1719 körül népesült be újra, jórészt felvidéki szlovák telepesekkel, akik már a 18. század végére teljesen elmagyarosodtak. 1737-ben a Bosnyák család, 1770-ben a Batthyány család volt a falu földesura. A 19. században a Blaskovich, Bencze és báró Kaas családok voltak a fő birtokosok. A két világháború között gróf Milványi Cseszneky Mihálynak volt Akasztón jelentősebb szőlőbirtoka és malomipari vállalata.
Természeti viszonyai
Természeti adottságait tekintve a homok és szikes talajok váltakozása jellemzi a termőföldet.
A lakosság a Homokhátság nehéz körülményei ellenére is megtalálta boldogulását. A megszelídített homokon virágzó szőlőtermesztés alakult ki, melynek köszönhetően a környező településekkel együtt az utóbbi évtizedekben dinamikusan fejlődött. Ennek köszönhető a község fejlett infrastruktúrája. A mezőgazdasági termelés fő gerincét képező szőlőtermesztés a 6900 hektár összterületből 800 hektáron folyik, melyből 700 hektár a termő, a többi termőre váró ültetvény. Az 1990-es évektől létrejött borászati vállalkozások megélhetési lehetőséget biztosítanak a település számos lakosának. Több pincészet a kialakuló borturizmus fogadására is kiválóan alkalmas.
Az állattartást jellemzően a juhtenyésztés képviseli, de az utóbbi években újra előtérbe került az ősi hagyományos szarvasmarha fajták tenyésztése is, ugyanis a település határának jelentős részét képező szikes puszták legeltetésre alkalmasak.
Az ember nagyszabású tájátalakító tevékenységének negatív következménye napjainkban, hogy a szárazföldi vizes élőhelyek kiterjedése drasztikusan csökkent. Akasztón a vizes élőhelyek jellemző típusát a szikes tavak képezik. Ezek az élőhelyek nemzetközi jelentőségű vonuló, pihenő és fészkelőhelyei a lúdnak, a récének és egyéb vízimadár-fajoknak is.
A Kiskunsági Öntözőcsatorna országosan kedvelt horgászvíz, mely igazi látnivalót jelent a csendet, a vizet és a szabadság érzését maradéktalanul élvezni akaró természetkedvelő idelátogatóknak.
Az elmúlt években jelentősen megnőtt azoknak a száma, akik a táj értékeit fontosnak tartva Akasztót választják kikapcsolódásuk színhelyéül.
A település fejlett infrastruktúrájával, teljes közművesítettségével minden alapvető szolgáltatást biztosít.
Évek alatt nőtte ki magát a több száz hektáros halastórendszer, melynek egy része 2004 óta turisztikai célokat szolgál.
Sportélete
1922-ben alapították az Akasztói FC-t, amely a Bács-Kiskun vármegyei labdarúgó első osztály tagja. Ifjúsági csapattal és utánpótlás-csapatokkal is rendelkezik.
Rövid életű volt ezzel szemben Stadler József vállalkozó egykori labdarúgócsapata, a Stadler FC, amely 1994 és 1998 között az NB I-ben szerepelt.
2001-ben a község lakosságának 99,2%-a volt magyar, 0,7%-a cigány, 0,1%-a román. A település lakói közül 82% volt római katolikus, 4,9% evangélikus, 2% református, 0,1% görögkatolikus. Más egyházhoz vagy felekezethez tartozott a település lakóinak 0,3%-a, míg 2% nem tartozott valláshoz vagy felekezethez. A lakók 8,7%-ának vallási hovatartozása ismeretlen.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,8%-a magyarnak, 0,8% cigánynak, 0,4% németnek, 0,2% szlováknak mondta magát (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67,7%, református 2,9%, evangélikus 4,9%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 5,3% (18,5% nem nyilatkozott).[10]
2022-ben a lakosság 94%-a vallotta magát magyarnak, 1,7% cigánynak, 0,5% németnek, 0,4% románnak, 0,2% szlováknak, 0,1% szerbnek, 0,1% ukránnak, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 50% volt római katolikus, 4,4% evangélikus, 2,7% református, 0,3% görög katolikus, 0,1% ortodox, 0,9% egyéb keresztény, 1,4% egyéb katolikus, 6,4% felekezeten kívüli (33,6% nem válaszolt).[11]
Nevezetességei
Római katolikus templom (épült 1744-ben, átépítették a 18. század közepén)
A két világháború áldozatainak a templom előtti téren álló hősi emlékműve
A Döbrögecpusztán 1965-ben előkerült római kori régészeti lelet (Viktória bronzszobra, Nemzeti Múzeum)
Akasztói Horgászpark és Halascsárda: az Akasztó határában lévő komplexumban működő Halascsárda magyaros ízekkel és bőséges adagokkal várja a vendégeket. Étlapján megkülönböztetett figyelmet kapnak a környékbeli termelőktől származó alapanyagok, például az Akasztói Szikiponty, vagy a szintén környékbeli racka juh és szarvasmarha. A pecázás szerelmesei a horgászpark öt horgásztavában tehetik próbára tudásukat, a forró nyári napokon pedig a strandon található fürdőtó és pezsgőfürdő biztosítja a felfrissülést. A komplexum rendezvénytermében nagy létszámú esküvők, céges és családi rendezvények lebonyolítását vállalják. A többnapos pihenést tervezőket egy hatszobás panzió várja a horgászparkban.[12]
Szeptember második hétvégéjén Mária-napi búcsú és szüreti bál
Az Akasztó és Dunatetétlen határában működő teljes üzemű halgazdaságokban a 80-as évek vége óta folyik a hagyományos polikultúrás termelés, mely a hazánkban őshonos ponty halfajra, azon belül a Szarvasi P34-fajtára épül. A minőségorientált termelési technológia, a területi adottságok és a fajtajelleg együttesen eredményez egy kiváló ízű, zsírszegény pontyot, aminek hangsúlyozásához és piaci megkülönböztetéséhez a termelők 2006-ban létrehozták az Akasztói Szikiponty márkanevet.[14]
Az Akasztói Termelési Technológia részeként közepes és nagyobb méretű tavakban, ritka népesítés mellett nevelik a halakat, takarmányozásuknál a nagy jelentőséggel bíró természetes táplálékra helyezik a hangsúlyt, amit gabonafélékkel egészítenek ki. Bár a mennyiség ezzel a természetközeli neveléssel csekélyebb, az előállított étkezési hal minősége érezhetően jobb, amit 2016-ban az Aranyszalag Minőség tanúsító védjegy odaítélésével a Magyar Gasztronómiai Egyesület is elismert.[15] Az alacsony zsír- (7,2-12,6%) és koleszterintartalom, a sok életfontosságú vitamin (A, B1, B2, B12, D) és ásványi anyag együtt magas tápértékű halfélévé teszi az Akasztói Szikipontyot. További nagy előnye a pontyhúsnak, hogy magas az élettanilag fontos telítetlen zsírsavak aránya és a nagy értékű fehérje tartalma, illetve tartalmazza az ember számára szükséges valamennyi létfontosságú aminosavat, ráadásul könnyen emészthető, mivel alacsony a kötőszövet tartalma. [12][16][17]
