Kraszna (település)

	Kraszna (Crasna)
	A református templom
	Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szilágy
Község	Kraszna
Rang	községközpont
Községközpont	Kraszna
Polgármester	Kovács István
Irányítószám	457085
SIRUTA-kód	140636
	Népesség
Népesség	4241 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	3812
	Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	é. sz. 47° 09′ 36″, k. h. 22° 52′ 29″47.160000°N 22.874722°EKoordináták: é. sz. 47° 09′ 36″, k. h. 22° 52′ 29″47.160000°N 22.874722°E
	Kraszna weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kraszna témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

A „Kraszna” lehetséges további jelentéseiről lásd: Kraszna (egyértelműsítő lap).

Kraszna (románul: Crasna; németül: Krassmarkt) település Romániában, Szilágy megyében, Kraszna község központja. Az egykori, 1876-ban megszűnt Kraszna vármegye névadója és székhelye. Ma községközpont, Máron, Ráton és Krasznahosszúaszó tartozik hozzá.

Fekvése

Szilágysomlyótól 11 km-re délkeletre, Zilahtól 19 km-re nyugat-délnyugatra fekszik a Partiumban. A helységet kettészeli a Kraszna folyó.

Nevének eredete

Neve a szláv krasna (kb. ’szép’) melléknévből eredeztethető,^[1] ám az is elképzelhető, hogy a települést átszelő Kraszna folyó áradáskor vörösesbarnára váltó színére utal.

Története

Első említése 1213-ból Karasna alakban ismert, de szerepel a Váradi regestrum 1217 és 1235 közötti felsorolásában is. 1341-ben Valkóvárhoz tartozott, s birtokosaként egy bizonyos Dancs mestert iktattak be.

1454-ben a Bánfi családnak, Chahol Jánosnak és a Kusalyi Jakcs családnak voltak birtokai a településen. 1479 és 1498 között a losonczi Bánfiaké volt, akik 1491-ben osztoztak meg rajta. 1522-ben Bánfi Miklós Báthory István vajdának adta 15 bánfihunyadi jobbágytelekért. 1534-ben a Báthory István vajda elhunyt, 1537-ben fiait, Andrást, Kristófot és Istvánt iktatták be Kraszna birtokába. Nem sokkal később, 1548-ban húguk, Báthory Anna, Drágffy Gáspár, majd Drugeth Antal özvegye is elzálogosította itteni birtokait a három Báthory-fivérnek. 1550-ben a Losoncziaknak a Báthoryakkal folytatott birtokpere kapcsán Ferdinánd király arra intette a Báthoryakat, hogy hagyjanak fel a Losoncziakkal folytatott birtokperekkel, s adják vissza azok erdélyi és magyarországi birtokait. 1562-ben II. János magyar király utasítására a nagyváradi káptalan elküldte embereit Pethenyeffalwa-ra és felszólította a peres feleket az ügyintézésre.^[2] 1576-ban Kraszna város tizedét Báthory István a Bánffyaknak adományozta.

1648-ban II. Rákóczi György és neje, Báthory Zsófia birtoka volt.

Egykori várát a 17. században még lakták. A trianoni békeszerződésig Szilágy vármegye Krasznai járásához tartozott.

Népessége (társközségeivel együtt)

1910-ben 3884 lakosából 3790 magyar volt.
1992-ben 6534 lakosából 4169 magyar, 2049 román és 305 cigány volt.
2002-ben 6373 lakosából 4066 magyar, 1786 román, 514 cigány és 7 egyéb volt.
2012-ben 6485 lakosából 4103 magyar, 1602 román, 561 cigány volt.

Nemzetiségek (2002)

Magyar	Román	Cigány	Ukrán	Német	Szlovák	Nem nyilatkozott
4066	1786	514	3	1	1	2

Vallások (2002)

Református	Ortodox	Baptista	Adventista	Görögkatolikus	Katolikus	Evangéliumi	Pünkösdista	Evangélikus	Unitárius	Zsidó	Más	Felekezeten kívüli
3383	1913	598	136	135	106	27	4	1	1	1	66	2

Látnivalók

Református temploma a 14. század végén épült, amelyhez a 18. század elején négy fiatornyos tornyot építettek. Festett kazettás mennyezete a 17. században készült.

Híres emberek

Gyöngyössi János (1741. november 4. – Újtorda, 1818. március 15.) református pap, költő
Kádár István György (1920. április 5. – Jugoszlávia, 1981. október 9.) költő, drámaíró
Juhász Erzsébet Éva (1961. szeptember 9.) szerkesztő, riporter
Lengyel Zoltán (1873 – Budapest, 1940. február 6.) ügyvéd, újságíró, országgyűlési képviselő
Méhes Gyula (1897. március 28. – Budapest, 1970. október 10.) gyógyszerész, biológus, egyetemi tanár
Nagy Dezső, kaáli (1868. május 17. – Siófok, 1940. március 22.) mérnök, a Balaton-part egyik vezető építésze.
Mitruly Miklós (1931. március 7. –) magyar folklorista, egyetemi oktató.
Darie Novăceanu (1937. április 8.) román költő, műfordító, esszéista.

Kraszna környéke 1769–1773 között

Kraszna környéke ÉNY , 1769–1773 között
Kraszna környéke- ÉK, 1769–1773 között
Kraszna környéke -DK, 1769–1773 között

Testvérvárosai

Jegyzetek

↑ Minden szláv területen gyakori folyó- és helységnév – Kniezsa: MNépny. 4:213–5, FNESZ.
↑ Arhivele Naționale ale României - Cluj, Fond familial Bálintitt, Seria 1 - Documente medievale, Nr. 33 [1]
↑ Testvbértelepülések