Zsibótól északkeletre, a Szamos jobb partja közelében, hegyektől körülvett völgyben, Lemény és Hosszúrév között fekvő település.
Nevének eredete
Mai nevét 1913-ban kapta, a régi neve Toplicza volt, mely a szláv toplu= meleg forrás szóból ered.
Története
Nevét az oklevelek 1546-ban említették először Thoplycza néven.
Kővár tartozéka volt. Keletkezési ideje 1543-1546 közé tehető, mivel neve Kővár 1543 évi adóösszeírásaiban még nem szerepelt, az 1546 évi összeíráskor fordult elő neve először.
1565-ben Báthori György fellázadt II. Miksa császár ellen, s lázadása után a birtokot - feje váltságául - a birtokot a császárnak engedte át.
1566-ban vajdája az Aranymezőn lakó Lázár volt. Ebből az időből több lakosa neve is említve volt; így a Kortis, Korna, Gyerik, Zahul, Román, Nan és Kotcs jobbágycsaládok nevei.
1786 és 1820 között a Kendeffy családé, 1898-ban Illés László, Szabó Sándor és Szusze Gergely birtoka volt.
A településnek az 1830-as népszámláláskor 167, 1888-ban pedig 226 lakosa volt.
1891-ben 245 lakosából 240 görögkatolikus, 5 izraelita, 1900-ban 270 lakosa volt.
Néprajz, népszokások
Az 1900-as adatok ból kitűnt akkori lakosainak életmódja is: A szorgalmas, földművelő lakosság fő tápláléka a málé volt. Épületeik fa- és kőoldalúak voltak, szalmafedéllel.
Öltüzetüket házilag állították elő, széles "lábravalót", gubát hordtak.
Nevezetességek
Ortodox fatemploma fából épült, a hagyományok szerint még az 1500-as években. 1864-ben Mihály arkangyal és Gábor főangyalok tiszteletére szentelték fel. Harangjai 1854-ből valók, egyiken magyar, másikon ciril felirattal.
A falu mellett található a La fântToplițana satului nevű barlang.
