Dabjon nevét 1219-ben említették először az oklevelek Domlun néven, egy idevaló poroszlóval Galus-al kapcsolatban. Dabjon a Kusalyi Jakcsok birtoka volt.
1387-ben oláh lakosságú falu, mely az aranyosi várhoz tartozott. Neve szerepelt a Váradi regestrumban is.
1423-ban Zsigmond király parancsára a váradi káptalan által iktatták be ide Kusalyi Jakcs György fiait, majd a Deésháziak birtoka lett.
1550-ben Deésházi Kelemen örökösei: Móré Márton, Deésházi Borbála és Deésházi Lajos osztozkodtak Dabjonon.
1797-ben végzett összeíráskor Dabjon községben a saját telkükön lakó adómentes nemesek voltak többek között: Virág, Gyurkó, Gligor, Rád, Vaszilia, Kis és Mihály családok.
1890-ben 927 lakosa volt, melyből magyar 31, oláh 883, egyéb nyelvű 13, ebből római katolikus 3, görögkatolikus 897, görögkeleti 1, református 7, izraelita 19. A házak száma 203 volt.
Petri Mór: Szilágy vármegye monographiájaIII.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. Online elérés