1890
Évszázadok: 18. század – 19. század – 20. század
Évtizedek: 1840-es évek – 1850-es évek – 1860-as évek – 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek
Évek: 1885 – 1886 – 1887 – 1888 – 1889 – 1890 – 1891 – 1892 – 1893 – 1894 – 1895
Események
Határozott dátumú események
Határozatlan dátumú események
- az év folyamán –
- Létrehozzák a budapesti Pasteur Intézetet, amely komoly szerepet játszott a hazai vizek bakteriológiai szennyezettségének kivizsgálásában is.[6]
- Idaho lesz az USA 43. szövetségi állama.[7]
- Japánban életbe lép az új alkotmány. (Ezzel egy időben elfogadják a császári házról szóló törvényt, amely rögzítette, hogy az utódlás csak a császár halálával lehetséges.)[8]
Az év témái
- január 1. Budapest és Bécs között megindul a telefonforgalom.
Születések
0* január 7. – Henny Porten színésznő († 1960)
- január 17. – Durkó Antal gimnáziumi tanár, múzeumigazgató († 1978)
- január 27. – Kornis Elemér magyar földbirtokos, országgyűlési képviselő († 1953)
- február 3. – Kner Imre magyar tipográfus, nyomdász, könyvművész († 1944)
- február 10. – Borisz Leonyidovics Paszternak Nobel-díjas orosz költő, író († 1960)
- február 16. – Faragho Gábor magyar katonatiszt, vezérezredes, közellátási miniszter, nemzetgyűlési képviselő († 1953)
- március 6. – Tersztyánszky Ödön kétszeres olimpiai bajnok vívó, honvéd ezredes († 1929)
- március 31. – Sir William Lawrence Bragg angol fizikus († 1971)
- április 15. – Percy Shaw angol gyáros, a macskaszem feltalálója († 1976)
- április 20. – Las Torres Béla úszó († 1915)
- április 30. – Lakatos Géza vezérezredes, politikus († 1967)
- május 10. – Alfred Jodl német tábornok, a Wehrmacht főparancsnoka († 1946)
- május 11. – Zachár Imre olimpiai ezüstérmes úszó, vízilabdázó († 1954)
- május 19. – Ho Si Minh, Vietnám vezetője († 1969)
- május 25. – Várnai Zseni költő († 1981)
- június 11. – Dálnoki Miklós Béla vezérezredes, miniszterelnök († 1948)
- június 18. – Ferenczy Béni Kossuth-díjas magyar szobrász, grafikus († 1967)
- június 24. – Baktay Ervin író, festőművész, orientalista († 1963)
- július 7. – Manninger Rezső állatorvos, egyetemi tanár († 1970)
- augusztus 6. – Georgij Leonyidovics Pjatakov bolsevik forradalmár, államférfi († 1937)
- augusztus 15. – Hunyady Sándor regény- és drámaíró († 1942)
- augusztus 20. – Howard Phillips Lovecraft amerikai író, költő, publicista († 1937)
- augusztus 30. – Reményik Sándor erdélyi magyar költő († 1941)
- szeptember 4. – Virágh Béla felvidéki magyar református lelkész, országgyűlési képviselő († 1966)
- szeptember 14. – Horváth Ferenc jogász, gyáros, országgyűlési képviselő († ?)
- szeptember 15. – Agatha Christie angol írónő († 1976)
- szeptember 21. – Max Immelmann német vadászpilóta az első világháborúban († 1916)
- szeptember 23. – Friedrich Paulus német tábornok, egyetemi oktató († 1957)
- október 14. – Dwight David Eisenhower tábornok, az Amerikai Egyesült Államok 34.elnöke († 1969)
- október 20. – Bocsáry Kálmán magyar ügyvéd, országgyűlési képviselő († 1969)
- november 2. – Németh Gyula Kossuth-díjas magyar nyelvtudós, turkológus, akadémikus († 1976)
- november 2. – Terescsényi György magyar író, költő († 1965)
- november 12. – Kronberger Lily magyar világbajnok műkorcsolyázó († 1977)
- november 18. – Indig Ottó magyar író, drámaíró, újságíró († 1969)
- november 22. – Charles de Gaulle tábornok, Franciaország elnöke († 1970)
- december 5. – Fritz Lang, osztrák származású amerikai-német filmrendező († 1976)
- december 8. – Pándi Antal magyar magántisztviselő, könyvelő, országgyűlési képviselő († ?)
- december 10. – Bárdossy László miniszterelnök († 1946)
- december 10. – Badalik Sándor Bertalan veszprémi püspök († 1965)
- december 23. – Eckhardt Sándor irodalomtörténész, nyelvész, egyetemi tanár, az MTA tagja († 1969)
Halálozások
Jegyzetek
- ↑ a b c Kronológia. In Magyarország története. Főszerk. Romsics Ignác. Budapest: Akadémiai. 2010. 999. o. ISBN 978 963 05 8543 9
- ↑ Heinrich August Winkler: Németország története a modern korban. I. kötet Budapest: Osiris. 238. o.
- ↑ Kronológia. In Franciaország történelme II. Szerk. Georges Duby. Budapest: Osiris. 2007. 749. o. helytelen ISBN kód: 9789633897572
- ↑ A vértanuk szobra. Magyar Polgár, IV. évf. 228. sz. (1890. október 7.) 2. o.
- ↑ Wounded Knee Massacre. www.britannica.com (Hozzáférés: 2024. december 28.)
- ↑ Oprán Emese: Víz és társadalom Magyarországon, 1883–1918. História, 6–7. sz. (2010) 50. o.
- ↑ Britannica Hungarica nagylexikon 12. (Herpesz–impromptu). Főszerk. Nádori Attila. [Budapest]: Kossuth. 2013. 350. o. ISBN 978-963-09-6806-5
- ↑ Nagy Gábor: Most az egyszer. HVG, 23. sz. (2017) 28. o. ISSN 1217-9647
|
|