PROFILBARU.COM

	Borisz Leonyidovics Paszternak
	Élete
Született	1890. február 10.; Moszkva, Orosz Birodalom
Elhunyt	1960. május 30. (70 évesen); Peregyelkino, Szovjetunió
Sírhely	Peredelkino Cemetery
Szülei	Rosa Kaufman; Leonid Pasternak
Házastársa	Zinaida Nikolajevna Pasternak (1932–1960); Evgenia Lurie (1922–1931);
Gyermekei	Jevgenyij Boriszovics Paszternak
	Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	regény
Fontosabb művei	Zsivago doktor (1957)
Kitüntetései	irodalmi Nobel-díj (1958, 214 559 kr); Moszkva Védelméért emlékérem; emlékérem az 1941–1945-ös Nagy Honvédő Háborúban való bátor részvételért;
	Borisz Leonyidovics Paszternak aláírása
	A Wikimédia Commons tartalmaz Borisz Leonyidovics Paszternak témájú médiaállományokat.

Borisz Leonyidovics Paszternak (Борис Леонидович Пастернак) (Moszkva, 1890. február 10. – Peregyelkino, 1960. május 30.) irodalmi Nobel-díjas orosz származású szovjet költő, esszéíró, műfordító, író.

Pályafutása

Egy neves zsidó festőművész (Leonyid Paszternak) és egy zsidó zongoraművésznő (Roza Kaufman) fia. A család azt állította, hogy Izsák Abrabánel, a híres portugál zsidó kincstárnok leszármazottja.

Zeneszerzőnek készült, de történelmet és filozófiát hallgatott a moszkvai egyetemen. 1912-ben a németországi Marburgba utazott. Első verseskötetén már látszott páratlan természetleíró képessége, úgy festette a kertet, a szelet, az esőt, a tavaszt, hogy azok őróla, a természetben élő, ám a természetet kultúrává nemesítő emberi lényről valljanak. Munkatársa lett Majakovszkij avantgardista folyóiratának, a LEF-nek. Az októberi forradalmat igenelte, tisztítótűznek nevezte.

1948 és 1955 között keletkezett nagyregényében, a Zsivago doktorban (ismert filmváltozata a Doktor Zsivágó) az 1903 és 1929 közé eső korszak, továbbá a háborús évek orosz történelmének átfogó képét kívánta megrajzolni. 1957-ben kijuttatta regényét az országból, ami meg is jelent Olaszországban és több más nyugati államban.

Amikor 1958-ban neki ítélték a Nobel-díjat, durva lejáratókampány indult ellene a Szovjetunióban. Művét szemétnek, őt magát árulónak titulálták. Belső emigránsnak nevezték, hozzáfűzve: jobb lenne, ha valódi emigráns válnék belőle. Válaszút elé állították: vagy lemond a díjról, vagy száműzik hazájából. Az előbbit választotta. (Regénye – amely 1958–59-ben 26 hétig vezette a New York Times bestsellerlistáját – 1988-ig nem is jelenhetett meg hazájában.)

Élete hátralévő hónapjait a nyilvánosságtól visszavonultan töltötte. 1960. május 30-án Peregyelkinóban hunyt el.

Műfordításai

Műfordítóként a világirodalom számos alkotóját ültette át orosz nyelvre, drámát és költészetet, kortársakat és klasszikusokat egyaránt. Többek közt Rafael Alberti, Goethe, Keats, Kleist, Rilke, Schiller, Shakespeare, Tagore, Verlaine, Werfel műveit.^[1] Noha nem tudott grúzul, kiemelten foglalkozott a grúz költészet fordításával.

A magyar irodalomból Petőfitől kisebb kötetre valót, mintegy félszáz verset ültetett át oroszra 1946-tól kezdve. Mivel magyarul sem tudott, ebbéli munkájában Kun Ágnes volt a segítségére.^[2] Ezen fordításai először az 1952-es négykötetes szovjet Petőfi-kiadásban jelentek meg.

Művei

Iker a felhőkben (1913, verseskötet)
Wassermann-reakció, Fekete serleg – futurista írások
Sorompók felett (1917), költemények
Nővérem az élet (1917), költemények
Luvers gyermekkora (1922)
Légi utak (1924, elbeszéléskötet)
Kilencszázöt (1927)
Északi szél (1927)
Elbeszélés (1929)
Menlevél (1931), első önéletrajzi írás
Spektorszkij (1931, verses regény)
Második születés (verseskötet)
Hajnali vonatokon (1943)
Földi térség (1945)
Zsivago doktor (1957, regény)

Magyarul

Karácsonyi csillag. Kései versek. 1945-1960; ford. Gömöri György, Sulyok Vince, jegyz. Gömöri György; Occidental, Washington, 1965 ISBN 9085010632
Éjszakai szél; ford. Bede Anna et al., utószó E. Fehér Pál; Európa, Budapest, 1969
Luvers gyermekkora (ford. Hernádi László) / Elbeszélés (ford. Pór Judit); Európa Könyvkiadó, Budapest, 1971
Borisz Paszternak versei; ford. Bede Anna et al.; Európa, Budapest, 1979 (Lyra mundi)
Zsivago doktor (fordította Pór Judit, Európa Könyvkiadó, 1988) ISBN 963 307 1070
Versek (vál. Pór Judit, Európa Könyvkiadó, 1990) ISBN 963-07-5194-1
Zsivago doktor. Regény; ford. Pór Judit, utószó Szilágyi Ákos; Palatinus, Budapest, 2006 (Nobel-díjasok könyvtára)