január 5. – A magyar titkosrendőrség elfogja Révai József (politikus) baloldali írót és politikust, az egykori Vörös Újság alapító főszerkesztőjét, mert kommunista szervezkedés vádjával gyanúsítja.
január 7. – Zágrábban bombamerényletet követnek, egy raktár ellen. Rövid időn belül ez a harmadik támadás.
január 17. – Joseph Goebbels a Frontharcosok Házában tartott beszédében meghirdeti a „Késhegyig menő harcot” a hatalomért.
január 21. – Az Európai Bizottság utolsó ülésén 3 egyenként 11 tagú bizottság felállításáról döntött. Az első a leszerelés előkészítéséről, a második az európai agrárállamok termésfeleslegeinek elhelyezéséről, a harmadik a mezőgazdasági államok hitelkérdésével fog foglalkozni.
január 22. – Francia kamara leszavazta a Steeg-kormányt, mert a gabonaár-stabilizációs törvény kiszivárogtatásával tőzsdei manipulációkra adott alkalmat.
február 24. – A magyar nagykövet tiltakozó jegyzéket ad át Jugoszlávia kormányának Belgrádban, a néhány nappal korábban lezajlott zágrábi magyar-ellenes tüntetések, és a magyar konzulátus ellen elkövetett bombamerénylet miatt.
február 26. – Az olasz-francia flottatárgyalásokon közvetítő szerepet betöltő brit külügyminiszter Rómába érkezik.
február 27. – Az olasz-francia flottatárgyalásokon Rómában elvi megegyezés születik.
április 15. – Az Alfonz herceg cirkáló Marseille-be, száműzetésének első állomására szállítja a trónfosztott XIII. Alfonz királyt. (Nem mond le a trónról, egyszerűen csak átmenetileg felfüggeszti a tevékenységet.)[3]
július 29. – A német kormány megállapodásra jut az angol, és amerikai bankok képviselőivel, akik nem mondják fel német kölcsöneiket.
Augusztus
augusztus 4. – Az Országgyűlés elfogadja azt a törvényt, amely alapján a pénzügyminiszter az államháztartás egyensúlyának garantálása érdekében a törvényhozás hatáskörébe tartozó rendeleteket hozhatott.[4]
augusztus 31. – A magyar kabinet elrendeli az állami alkalmazottak fizetésének csökkentését.[4]
Szeptember
szeptember 3. – A Jugoszláv Királyságban bevezetik az ún. oktrojált alkotmányt. (Kinyilvánítja ugyan a polgári jogokat, de tilos pártok szervezése területi és vallási alapon. Az országgyűlés kétkamarás, a szenátus felét a király nevezi ki. A választások nem tilosak.)[6]
A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek, illetve intézményeknek.
↑Hajdu Tibor: Károlyi, a vörös gróf. In.: Csorba László: A magyar történelem rejtélyei. Kossuth Kiadó Zrt., [Budapest], 2016, 43. oldal, ISBN 978-963-09-8459-1
Források
↑Baló–Lipovecz:Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., [Budapest] (1992)