PROFILBARU.COM

	Herhoff György
Született	1931. december 4.; Tahitótfalu
Elhunyt	1956. november 4. (24 évesen); Budapest
Állampolgársága	magyar
	A Wikimédia Commons tartalmaz Herhoff György témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Herhoff György (Tahitótfalu, 1931. december 4. – Budapest, 1956. november 4.) géplakatos, az 1956-os forradalom békásmegyeri hősi halottja.^[1]

Szikvízkészítő apja német, míg anyja magyar származású volt. 1946-ban családja elkerülte a kitelepítést, mivel a zsidó holokauszt idején egy nőt bújtattak, aki igazolta őket.^[2]

1950-től sorkatonai szolgálatot teljesített. Leszerelését követően néhány társával rendszerellenes szervezkedésbe kezdett, azonban árulás következtében letartóztatták és 1953-ban összeesküvés vádjával 13 évi börtönbüntetésre ítélték, amiért előbb Vácott, majd a csolnoki munkatáborban raboskodott.^[3]. 1956 júliusában rehabilitálták.

Az 1956-os forradalom kitörése után anyja kérte, menjenek Nyugat-Németországba és csatlakozzanak kitelepített rokonaikhoz, ő azonban 1956. október 25-től bekapcsolódott a békásmegyeri helyi Forradalmi Bizottság munkájába.^[2]^[4] A Széna téri csoporthoz csatlakozva, 1956. november 4-én az oda érkező szovjet erők elleni harcok során, tüdő és szívlövés következtében vesztette életét.^[5]^[6] Nyughelye nem ismert.^[7]

1992. június 30-án (posztumusz) őrnaggyá léptették elő. Békásmegyer-Ófaluban 1997. óta utca viseli nevét, ahol emléktáblát is elhelyeztek.^[4]

2016-ban Nemzetidegenek címmel László Gábor készített róla dokumentumfilmet, amelyet Magyar Filmdíjra jelöltek.^[2]^[8]

Jegyzetek

↑ Adattár 2012 Az adattár szerint Budapest III. kerület, Fő utca (ma: Ezüsthegy utca) 27. szám alatti lakos volt.
↑ ^a ^b ^c A Nemzetidegenek adatlapja
↑ Fakász Tibor 2000
↑ ^a ^b Budapesti utcanevek 2013
↑ Eörsi István 2004
↑ A Budapesti utcanevek A → Z c. kiadványban halálozási helyként a Vérmező szerepel, az Adattárban pedig az Budapest XII. ker., Alkotás utca.
↑ Adattár 2012
↑ László 2016.

Források

↑ Budapesti utcanevek 2013: Búza Péter – Gál Éva – Lukács Katalin – Prusinszki István: Budapesti utcanevek A → Z. Szerk.: Ráday Mihály. Budapest: Corvina Könyvkiadó. 2013. 282. o. ISBN 978 963 13 6182 7
↑ Eörsi László 2004: Eörsi, László (2004. május). Széna tér, 1956 (Részletek a szerző készülő monográfiájából). Beszélő IX. évfolyam (5. szám), 65-78. o. [2009. június 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. ISSN 0865-4093. (Hozzáférés: 2011. május 4.)
↑ Fakász Tibor 2000: Fakász, Tibor (2000. október). A csolnoki rabtábor. Új Forrás 32. évfolyam (8. szám). [2013. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. ISSN 0133-5332. (Hozzáférés: 2015. október 23.)
↑ Adattár 2012: A forradalom és szabadságharc összefüggésében életét vesztett személyek adatai (PDF) pp. 53. Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata, 2012. szeptember 26. [2014. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 22.)
↑ A Nemzetidegenek adatlapja: Magyar Filmhét. Magyar Filmakadémia Egyesület, 2017. február 6. [2017. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva].

További információk

László Gábor. (2016). Nemzetidegenek (mp4) (magyar nyelven) [videó]. Budapest: Vimeo. (Hozzáférés ideje: 2018. november 1..)
László Gábor: (2016). Nemzetidegenek. YouTube

Kapcsolódó szócikkek

[1] Adattár 2012 Az adattár szerint Budapest III. kerület, Fő utca (ma: Ezüsthegy utca) 27. szám alatti lakos volt.

[Nemzetidegenek-2] A Nemzetidegenek adatlapja

[Fakász_Tibor_2000_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--3] Fakász Tibor 2000

[Budapesti_utcanevek-4] Budapesti utcanevek 2013

[Eörsi_István_2004_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--5] Eörsi István 2004

[6] A Budapesti utcanevek A → Z c. kiadványban halálozási helyként a Vérmező szerepel, az Adattárban pedig az Budapest XII. ker., Alkotás utca.

[Adattár_2012_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--7] Adattár 2012

[FOOTNOTELászló_2016-8] László 2016.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]