Régebben érintette a községet a MÁV 148-as számú vasútvonala, a kecskeméti kisvasút is, de 2009. december 13., vagyis a 2009/2010. évi menetrendváltás óta[3] ezen a vonalon nincs személyforgalom.
A név kun eredetű. A qaçqınçıɣ szóból származik, ami azt jelenti, "mint egy szökevény".
Története
Zily Benedek - Kachkanchiv - Kaskantyú Szállások - a maga és Halas székhez tartozó összes kunok nevében felmutatta Marczali vajda fia Jánosnak (Ő volt a kunok bírója) a pecsétjével megerősített nyílt levelet 1456.[forrás?] augusztus 16-án, melyet Mátyás király1469.[forrás?] július 21-én a kunok részére kiadott. Ez bizonyítja, hogy Mátyás korában e településen Zily Benedek személyében előkelő kun lakott.
A török dúlás után minden elpusztult. A falu része volt a nagy Wattay uradalomnak, majd a nagy Soós birtok része volt. Az első telepítések a 19. század közepén történtek. A telepesek nagyrészt kiskőrösi és gömöri tótok voltak. Sok esetben Páhi néven szerepelt, de a községháza Kaskantyún volt.
A település parcellázása 1846-ban történt, a közigazgatás 1853-ban indult be. 1871-ben községgé nyilvánítják a települést. Igaz, hogy Páhi néven, de kaskantyúi székhellyel.
1892-ben felépült az evangélikus templom, mely iskolaként is szolgált. Érdekes, hogy a környéken ezt a templomot pusztatemplomként emlegették, hisz a kiskőrösi templomon kívül a pusztában sehol máshol nem volt evangélikus templom.
1907-ben -ellopták a községházát-,[5] és átvitték Csengődre, ahonnan 1907-ben került Páhira, ettől az időponttól lett teljesen önálló település Csengőd, Páhi és Kaskantyú közösen alkottak egy községet.
1949. február 1-jétől Kaskantyú önálló település lett.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,8%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,3% horvátnak, 1,3% németnek, 0,5% románnak, 0,9% szlováknak mondta magát (7,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 53%, református 4,3%, evangélikus 24,6%, felekezeten kívüli 4,9% (12,1% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben a lakosság 84,9%-a vallotta magát magyarnak, 1,6% németnek, 0,6% románnak, 0,5% ukránnak, 0,5% szlováknak, 0,3% cigánynak, 0,1% horvátnak, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (14,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36,9% volt római katolikus, 17,6% evangélikus, 3,1% református, 0,3% görög katolikus, 0,1% ortodox, 0,7% egyéb keresztény, 1,6% egyéb katolikus, 6,1% felekezeten kívüli (33,3% nem válaszolt).[16]
Ősborókás és a Kiskunsági Nemzeti Park a falu határáig húzódik, melyben akár gyalogosan, akár lóháton is lehet túrázni.
Egy több száz éves fa, ami a község címerében is helyet kapott.
A helyi iskolában kialakított helytörténeti gyűjtemény.
Walter Ranch western stílusú lovastanya
A minden évben százakat megkacagtató Komédiás Kompánia, a Ropjuk a Táncot, a Szüret-elő Falunap, az adventi esték és a Mindenki Karácsonya sok látogatót vonz a településre.[forrás?] Hagyomány a falu iskolásainak betlehemes játéka, amely már évtizedek óta házról házra járva örvendezteti meg a lakosságot.
Civil szervezetek, csoportok, egyházak
Kaskantyú Községért Közalapítvány
Komédiás Kompánia (színjátszás)
Pohárka Néptáncegyüttes
Kaskantyúi Futball Sport Egyesület (megyei III-as labdarúgás)
Római Katolikus Plébánia; 2019. október 14-től a plébániát a Szűz Mária Szent Neve Római Katolikus Plébánia Páhi látja el.
Csengőd-Páhi-Kaskantyúi Társult Evangélikus Egyházközség
A református egyháznak nincs gyülekezete Kaskantyún, a reformátusok általában az evangélikus gyülekezetbe járnak.[forrás?]
↑Juhász Antal. III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG, A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre. Szeged: Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 110. o. (2005). Hozzáférés ideje: 2017. szeptember 7.
↑1907-ben a községháza, ahol a hivatalos ügyeket intézték, Kaskantyún volt. Csengőd lakói mozgalmat indítottak a közigazgatási székhely áttelepítése érdekében. A csengődiek - Orcsik Andrással az élükön - furfanggal többségre tettek szert a képviselőtestületben május 23-án, s a községháza bútorzatát, felszerelését, a jegyzőt Kaskantyúról Csengődre szállították. Csengőd - A település története. regionaplo.hu. [2017. szeptember 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 7.)