A szomszédos települések: észak felől Jakabszállás, kelet felől Bugac, délnyugat felől Bócsa, északnyugat felől pedig Orgovány.
Megközelítése
Közigazgatási területét nyugaton érinti az 54-es főút – az ország távolabbi részei felől ez a legfontosabb közúti megközelítési útvonala –, de lakott területe csak a főútból kelet felé kiágazó 5407-es úton érhető el (amit 2020-ban felújítottak). Ugyanez az út köti össze Jászszentlászlóval, Kiskunfélegyháza és az 5-ös főút, illetve az M5-ös autópálya ottani csomópontja felől pedig az 54 102-es számú mellékúton, majd ugyancsak az 5407-esen érhető el, Bugac érintésével.
Vonattal a MÁV 149-es számú, a kecskeméti kisvasút hálózatához tartozó Kecskemét–Kiskunmajsa-vasútvonalon volt elérhető, de ott a személyszállítás 2009. december 13., a 2009/2010. évi menetrendváltás napja óta szünetel.[3] Bugacpuszta megállóhely Jakabszállási tanyák megállóhely és Bugac vasútállomás között működött, fizikailag a belterület keleti széle közelében helyezkedett el.
2009 júniusától Bugacpusztaházától kiindulva Kiskunmajsáig kerékpárút épült ki.
Története
Bugacpusztaháza keletkezésének pontos időpontja nem ismert. Egyes vélemények 1835 tájára, mások jóval korábbra teszik. Akkoriban a Kecskemét városhoz tartozó Nagybugacon és Kisbugacon szilaj pásztorkodást folytattak. A hatalmas pusztát sok ezer állat népesítette be. Bugacpusztaháza nevében őrzi az ősi puszta emlékét.
Bugacpusztaháza 1989-ig Bugac része volt. Ekkor vált önálló községgé.
Az utcanevek mindegyike a pásztorélet hagyományaihoz kötődik: Pásztor, Látófa, Csobolyó, Árvalányhaj, Számadó, Csikós, Betyár utca.
Önkormányzata:
A Bugacpusztaháza Községi Önkormányzat címe: 6114 Bugacpusztaháza, Számadó u. 28., a községháza telefonszáma (76) 850 076. A bugaci közös hivatal telefonszáma (76) 575-100, e-mail cme: hivatal@bugacpusztahaza.hu. A község hivatalos honlapja: www.bugacpusztahaza.hu;
2020. január 1-jével Bugacpusztaháza megszüntette a közös képviselő-testületet Bugaccal, ezzel költségvetése teljesen önállóvá vált.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 99,2%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,8% németnek mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
2022-ben a lakosság 83,8%-a vallotta magát magyarnak, 1,2% németnek, 0,4-0,4% horvátnak, ukránnak és románnak, 2,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 80,4%, református 6,5%, görög katolikus 0,8%, felekezeten kívüli 6,5% (5,8% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben vallásuk szerint 37,5% volt római katolikus, 5% református, 0,8% egyéb keresztény, 1,5% egyéb katolikus, 11,6% felekezeten kívüli (43,6% nem válaszolt).[13]
Római katolikus egyház
A Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye (érsekség) Kiskunsági Főesperességének Félegyházi Esperesi Kerületébe tartozik. Nem önálló plébánia, Bugachoz tartozik.
Református egyház
A Dunamelléki Református Egyházkerület (püspökség) Bács-Kiskunsági Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik. Nem önálló anyaegyházközség, csak szórvány.
Evangélikus egyház
A Déli Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Bács-Kiskun Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Kecskeméti Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.
2020 évben a község a Homokhátsági Regionális Fejlesztési Tanács környezet- és természetvédelmi mintafalujává vált.
Természetközeli szennyvíztisztító rendszere a világon egyedülállóként a központi park játszóterén került kialakításra, a gyermekek környezettudatos nevelése céljából. A rendszerhez szervesen kapcsolódik egy ökopark digitális szemléltetőeszközökkel.
Pillangó Park - a parkot a Bács-Kiskun megyei Önkormányzat és a helyi Fénypillangó Kulturális Egyesület szervezésében a megye polgármesterei, képviselő-testületi tagjai a lakosokkal alakították ki közös "társadalmi" munkában, a kiskunmajsai Majsa-Épkert Építő Start Szociális Szövetkezet szakmai irányításával.
Az országban egyedülálló, hogy minden március 15-én a község központi parkjának címe (Számadó u. 28.) egyetlen napra Március 15. parkra változik.
A Községházán 2016. október 23-án a Helyi Értéktár Bizottság – Lezsák Sándor országgyűlési képviselő támogatásával – állandó kiállítást nyitott a falu történelméről.
2016. október 23-án került avatásra a központi parkban az ugyancsak Lezsák Sándor által adományozott harang és harangláb.
2019-ben a község a Homokhátsági Regionális Fejlesztési Tanács környezet- és természetvédelmi mintafaluja lett.
2019-ben az IKSZT parkjában került átadásra a világon az első olyan természetközeli szennyvíztisztító telep, mely a játszótéren lett elhelyezve, a gyermekek természetszeretetének fejlesztése és a környezettudatos nevelés céljából. A tisztító mű szabadon látogatható. A projektet a Bács-Kiskun megyei Önkormányzat hozta létre és valósította meg a Homokhátsági Regionális Fejlesztési Tanács támogatásával, a Pénzügyminisztérium pályázata alapján.[14]
A település jelmondata: Zölden élünk, zöldben álmodunk...
A község Digitális Zöld Falu projektje egyedülálló módon oktatja a környezettudatosság elemeit digitális rendszerekkel.
A községben több ponton táblák tájékoztatnak a falu zöld programjáról.
2020-ban a községházát (Pusztaház) eredeti állapotában újították fel, ahol a kibővített Értéktár és az önkormányzat ügyfélfogadása kapott helyet.
2021-ben a Digitális Zöld Falu projekt keretében az IKSZT természetközeli szennyvíztisztítórendszerét a szürke szennyvíz (csapadék) kezelésével egészítették ki, így a vízmegtartás a településen követhető mintaprojektté vált.