Budapesttől hozzávetőlegesen 60 kilométerre délre fekszik, a Duna főága és a Ráckevei-Duna találkozása közelében, a Duna bal parti oldalán. A faluközpont az 51-es út mentén található, de – eléggé elhatárolódva – körülbelül 7 kilométerrel távolabb a vízparti Tass-Szentgyörgypuszta üdülőterület Dömsödről külön leágazó úton és részben Csepel-szigeten Makádon át is megközelíthető. (Azonban a tassi zsilipnél még nem épült személyforgalmi átkelés.)
A községen végighalad észak-déli irányban az 51-es főút, így ez a legfontosabb közúti elérési útvonala. Kunszentmiklóssal az 5205-ös út köti össze, lakott területeit érinti emellett még néhány öt számjegyű közút is.
A település első ismert írásos említése, Tas néven 1325 körüli. Nevét valószínűleg Árpád fejedelem unokájáról, Tas vezérről kapta, akinek itt lehetett az egyik szállása. Területe az Árpád-korban Fejér, majd Solt vármegyéhez tartozott. A 13. század végén a királyi tárnokok és ételhordók lakhelye volt. A 14. században a Tassi nemesek birtokolták. A török időket átvészelte, az 1690–1695-ös összeírásban kisnemesek lakta nemesi község volt.
A 18. században több nemesi családnak is volt itt részbirtoka. A 19. században tűzvész, árvíz, kolera pusztította. A vasút a település határában 1882-ben épült ki.
A ráckevei Duna-ág torkolatánál 1926–1929 között épült meg a zsilip és egy kisebb vízerőmű, utóbbi gépészeti berendezéseit az 1956-os jeges árvíz lerombolta, később sem állították helyre.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,7%-a magyarnak, 0,8% bolgárnak, 2,2% cigánynak, 0,4% németnek mondta magát (13,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 27,5%, református 30,1%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 14% (26% nem nyilatkozott).[10]
2022-ben a lakosság 91%-a vallotta magát magyarnak, 2,7% cigánynak, 0,4% németnek, 0,1-0,1% bolgárnak, ruszinnak, ukránnak, szlováknak és románnak, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 24,4% volt református, 18,8% római katolikus, 0,4% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,1% ortodox, 1% egyéb keresztény, 2,8% egyéb katolikus, 14,9% felekezeten kívüli (37,1% nem válaszolt).[11]
Nevezetességei
A református templom Benkó Károly tervei alapján 1886–1888 között épült. A torony csúcsán a csillag és a kakas a reformátusok mindkét jelképe látható.
A Tassi-zsilip a Ráckevei-Duna-ág szabályozására készült Kvassay Jenő mérnök kezdeményezésére. A folyó esése 48 km-en 4,3 méter, ez a szintkülönbség tette szükségessé a hajók számára a zsilip megépítését. A torkolatot a felduzzasztásból valójában Bács megye és Tass területén vájták ki, így Csepel-sziget déli csücske megye-átlépésben részesült. 2021-2022. év között a Kis-Dunából egy újabb ág kivezetésével egy új több-funkcióju vízleeresztő zsilip-műtárgy épült autóátkeléssel, mely természetesebb új határvonalakat képez. Illetve vele szemben és a régi zsiliptől délre a régi kivezető folyáson egy vékony híd épült, így végre közvetlen elérhetőség létesült Makádtól Tassig. Ellenben az új zsilip miatt kisebb terület lecsípődött a Csepel-szigetről, a régi zsilip így már nem a sziget része.
Dunai horgászat
A tassi zsilip körüli IV, V és VI-os számú vízterületek kiváló horgászási lehetőséget biztosítanak. A horgászhelyek közelében számos szálláslehetőség található. A IV-es számú vízterület mellett található a Postás Sporthorgász Egyesület központi tanyája.