Az Alföldön, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye nyugati részén fekszik, a Jászság déli határánál, a Zagyva folyó mellett. Szolnok, a megyeszékhely kb. 10 km-re található. Szomszédos települések: Szolnok, Szászberek, Újszász.
Megközelítése
Közúton a 32-es főútról egy alsórendű úton érhető el, illetve szintén egy mellékúton Szászberek felől.
Régészeti leletek tanúsága szerint Zagyvarékas területe igen régen lakott hely. Kevés ásatás folyt ezen a részen, ám e ritka alkalmak során rábukkantak egy Kr. e. 3000 körüli rézkori telepnyomra.
Az i. sz. 10–15 közötti tárgyi emlékek azt bizonyítják, hogy akkor az iráni nyelvet beszélő szarmaták éltek itt.
A 7. századbanavarok lakták a területet. Honfoglalás kori leleteket is találtak a régészek a környéken.
Első írásos emlékei 1347-ből származnak, Rekas alakban írva említik.
1347 után Rékas többször elnéptelenedett, de mindig újra lakott hely lett. A 14. században Külső-Szolnok vármegyéhez tartozott. A 15. századtólHeves vármegyéhez tartozó falu. 1546-tól a budai szandzsák pesti nahijéhez tartozik, valószínűleg a török kiűzéséig. A történészek úgy vélik, hogy Rékas a tizenöt éves háború idején elpusztult. 1596-ban a fontos szolnoki vár közelében lévő Rékast Mehmed szultán hadai bizonyára pusztává tették.
A kiegyezés után, a dualizmus idején a község is dinamikusan fejlődött, melyre kedvező hatással volt a szolnok–újszászi vasútvonal kiépülése.
Az első világháborúban kb. 900-an vettek részt a faluból, közülük mintegy 170-en haltak hősi halált.
1919-ben, a Tanácsköztársaság idején az északi (csehszlovák) hadjáratból visszatérő 101. Vörös Gyalogezred állomásozott a településen, és megpróbálta megakadályozni (sikertelenül) Szolnok román elfoglalását.
Házai jórészt új külsőt öltöttek az elmúlt évtizedekben, de még fellelhetők a népi építészet emlékei is, a fűrészelt oromfalak.
Közélete
A települési önkormányzat címe: 5051 Zagyvarékas, Rákóczi út 56., telefonszáma: 56/540-020, faxszáma: 56/540-024; e-mailes elérhetőségei: E-mailArchiválva2010. június 15-i dátummal a Wayback Machine-ben, hivatal@zagyvarekas.hu, hivatalos honlapja: www.zagyvarekas.hu. A településen Cigány Nemzetiségi Önkormányzat is működik. A község tagja a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ).
A településen a 2002. október 20-án megtartott önkormányzati választás érdekessége volt, hogy az országos átlagot jóval meghaladó számú, összesen 7 polgármesterjelölt indult. Ilyen nagy számú jelöltre abban az évben az egész országban csak 24 település lakói szavazhattak, ennél több (8 vagy 10) aspiránsra pedig hét másik településen volt példa.[6]
2022. szeptember 25-én újból időközi polgármester-választást kellett tartani a településen, a korábbi polgármester néhány hónappal korábbi lemondása miatt.[11]
Nevének eredete
A Rékas helynév feltételezések szerint a szláv reka, azaz folyó főnévnek a magyar -s képzős származéka lehet. Alakilag hatott rá a magyar rékás, azaz szennyes, mosatlan edény főnév.
2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,1%-a magyarnak, 9% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát (14,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
2022-ben a lakosság 88,4%-a vallotta magát magyarnak, 4,7% cigánynak, 0,2-0,2% bolgárnak, németnek és ukránnak, 0,1-0,1% lengyelnek, horvátnak, románnak, szlovénnek és szerbnek, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 41,7%, református 3,5%, görögkatolikus 0,2%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 28% (25,5% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben vallása szerint 22,9% volt római katolikus, 3,3% református, 0,3% görög katolikus, 0,1% evangélikus, 1,4% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 22,5% felekezeten kívüli (49% nem válaszolt).[15]
Római katolikus egyház
A Váci Egyházmegye (püspökség) Szolnoki Főesperességének Szolnoki Esperesi Kerületébe tartozik, mint önálló plébánia. Plébániatemplomának titulusa: Szent Imre. Római katolikus anyakönyveit 1724-től vezetik.
Református egyház
A Dunamelléki Református Egyházkerület (püspökség) Délpesti Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik. Nem önálló anyaegyházközség.
Evangélikus egyház
Az Északi Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Dél-Pest Megyei Egyházmegyéjének (esperesség) Szolnoki Evangélikus Egyházközségéhez tartozik, mint szórvány.
Görögkatolikus egyház
A Debreceni Metropolia szegedi Esperesi Kerületében lévő szolnoki Szentlélekről elnevezett görögkatolikus paróchiához tartozik, mint filia.
Természeti értékek
A Zagyva folyó és árterülete: Az Alsó-Zagyva hullámtere helyi természetvédelmi terület.
Nevezetességei
Római katolikus (Szent Imre-) templom: 1737-ben[16] építtette Althann Mihály Károly váci püspök, barokk stílusban. Később többször - legutóbb 1908-ban - átépítették.