Tiszavárkony a Tisza jobb partján fekszik. A szomszédos települések észak felől Tószeg, kelet felől (a Tisza túlpartján) Rákóczifalva, délkelet felől Vezseny, dél felől Tiszajenő, nyugat felől pedig Jászkarajenő.
Megközelítése
A település központján a Szolnok és Tiszakécske térségét összekötő 4625-ös út halad végig, ezen érhető el mindkét említett város irányából. Közigazgatási területének nyugati részét érinti, Tiszavárkonyi szőlők nevű külterületi településrésze mellett a Ceglédtől Tiszajenőig vezető 4609-es út is, az előbbi településrészt a központtal pedig a 46 151-es számú mellékút köti össze.
Valószínűleg már a rézkorban és a szarmata korban is emberek által lakott terület volt. Az 1952-ben végzett ásatásokon avar kori edénytöredékek, és különböző eszközök kerültek elő, pl.: horog, nyílhegy, kés, csákány.
A középkorban is fontos csomópont lehetett, hiszen királyaink itt keltek át a Tiszán, vagy éppen itt találkoztak alattvalóikkal, ellenfeleikkel. Várkonyban találkozott például Endre király és Béla herceg, Mátyás király és Szilágyi Mihály, itt kelt át a Tiszán Dózsa György is felkelőseregével. A település az átvonuló hadaknak később is az útvonalába esett.
Közélete
Polgármesterei
1990–1994: Bognár Ferenc (Magyar Néppárt – Nemzeti Parasztpárt)[3]
A településen 2022. július 3-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani, mert a korábbi képviselő-testület belső ellentétek miatt 2021 augusztus végén feloszlatta magát.[11] [A két időpont közti, aránylag nagy időtávot a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások okozták, a járványhelyzet fennállásának idején ugyanis nem lehetett választásokat tartani Magyarországon.] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, és három jelölt közül (egy, a kormánypártok által támogatott jelöltet is legyőzve) viszonylag magabiztosan újította meg a pozícióját.[1]
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[12]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,2%-a magyarnak, 0,9% cigánynak, 0,5% németnek, 0,2% románnak mondta magát (8,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 37,3%, református 13,1%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 27,5% (20,6% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 92%-a vallotta magát magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,3% ukránnak, 0,3% németnek, 0,3% románnak, 0,1-0,1% szlováknak és örménynek, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 18,8% volt római katolikus, 7,2% református, 0,9% görög katolikus, 0,1% izraelita, 1,6% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 23,3% felekezeten kívüli (47,2% nem válaszolt).[14]
A Tiszavárkonyi Reform. Egyház keletkezésének és temploma felépítésének története. Első főgondnoka Böszörményi Pál 1818. évi feljegyzéseiből közreadva; Ottinger-Nyomda, Nagykőrös, 1916
Illés Kiss Béla: Tűzőnapon és csikorgó hidegben; szerzői, Tiszavárkony, 1993
Örsi Julianna: Tiszavárkony; szerk. Vadász István; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2002 (Száz magyar falu könyvesháza)
Lukács Gergely Sándor: Három Tisza menti település fejlesztési stratégiája. Rákóczifalva, Tiszavárkony, Vezseny; Szaktudás, Bp., 2006