Vezseny Jász-Nagykun-Szolnok vármegye délnyugati részén, a Tisza által három oldalról körülölelt területen fekszik. A folyó Vezseny „körül” 12 kilométeres kerülőt tesz meg. A község elvileg mégsem zsáktelepülés, a főutca ugyanis a Tisza-partra vezet, a folyón pedig komp működik, és az út folytatódik a túloldalon, Martfű és Tiszaföldvár közigazgatási határvonalán. Tengerszint feletti magassága 87–91 méter. A megyeszékhely, Szolnok körülbelül 25 kilométerre fekszik, a két legközelebbi város pedig a már említett Martfű és Tiszaföldvár (mindkettő már a Tisza bal partján), körülbelül 5–5 kilométerre. Legközelebbi, szárazföldi úton is elérhető szomszédja, Tiszajenő ugyancsak mintegy 5 kilométer távolságban található.
A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai biztosítják.
Vezsenyt kompjárat köti össze a Tisza bal partjával, és egy rövid bekötőút után elérhető a 442-es főút régi nyomvonala (ma 4633-as út) és Martfű vagy Tiszaföldvár.
A községet valószínűleg a Vason nemzetség fiai alapították, írott forrás 1354-ben Wesen alakban említi először . Hatalmas mocsarak, nádasok szegélyezték a kiemelkedő, letelepedésre alkalmas magasabb halmokat. A Tisza kanyarulata miatt csak nyugatról lehetett szárazföldön megközelíteni, ami könnyen védhetővé tette a falu népét a betolakodók támadásai ellen. Ha a helyzet megkívánta, a környező mocsaras nádasokban jól el tudott rejtőzködni a lakosság.
Az alacsonyabb fekvésű falurészen bronzkori temetőt találtak. A település déli részéről a Bökönyepartról (Kisdebrecen) vaskorikelta női sír származik. Az itt talált vérzománc-berakásos, állatfejekkel díszített bronzöv a kelta művészet kiemelkedő alkotása. A nyugati határrészen, a vezsenyi szőlők felé honfoglalás kori lovas sírokat találtak, a Tiszából avar kardot, mamutagyarat, ősorrszarvú-, őstulok csontokat szedett ki a halász. A régi kor embere itt dús legelőket, erdőket, vadban gazdag réteket, bőséges halászatot talált.
A község mellett zajlott a Rákóczi-szabadságharc egyik nagy csatája, amikor a Sajó és a Hernád menti hajdútelepülésekről felállított ezred három századát 1705. április 18-án szétverték a rácok. A kurucok vesztesége több tiszt és majdnem száz katona volt.[3]
A település melletti tiszai átkelő birtoklásáért a második világháború idején is súlyos harcok dúltak.
Közélete
Polgármesterei
1990–1994: Hatvani Lajos (Magyar Néppárt – Nemzeti Parasztpárt)[4]
Az önkormányzat címe: 5093 Vezseny, Templom u. 1., telefonszáma: (56) 459-021, faxszáma: (56) 459-022; e-mail címei: info@vezseny.hu, vezseny@citromail.hu, hivatalos honlapja:www.vezseny.hu
2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,5%-a magyarnak, 5,7% cigánynak, 0,2% horvátnak, 0,8% németnek, 0,5% románnak mondta magát (11,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
2022-ben a lakosság 81,1%-a vallotta magát magyarnak, 4,3% cigánynak, 1% németnek, 0,5% ruszinnak, 0,2-0,2% szerbnek, szlovénnek, örménynek, ukránnak és horvátnak, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (17,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások 3iatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 16,7% volt református, 12,9% római katolikus, 0,8% izraelita, 0,5% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,2% ortodox, 0,6% egyéb keresztény, 27,3% felekezeten kívüli (40,2% nem válaszolt).[12]
2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 23,2%, református 25,3%, görögkatolikus 0,5%, evangélikus 0,8%, felekezeten kívüli 23,5% (26,7% nem nyilatkozott).[14]
A Dunamelléki Református Egyházkerület (püspökség) Délpesti Református Egyházmegyéjéhez (esperesség) tartozik. Nem önálló anyaegyházközség.
Evangélikus egyház
Az Északi Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Dél-Pest Megyei Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Szolnoki Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.
Természeti értékek
A Tisza folyó hatalmas félkörívet ír le a falu körül, és három oldalról is közrefogja azt.
Nevezetességei
Református templom: 1781-ben épült, barokk stílusban. A homlokzat előtti torony egyszerű architektúrájú, ablakai vakolatkeretesek, párkányok tagolják. Belül falazott stukkódíszes szószék látható, a 18. században készült.
Régi Általános Iskola: 1926-ban épült, két tantermes, tanítói lakással, kupolás saroktetővel, oldalában az első világháborúban elesettek neve bronzba öntve.