Az ország távolabbi részei felől a legegyszerűbben a 32-es főútról érhető el (Hatvan vagy Szolnok irányából, Jászalsószentgyörgynél vagy Újszász keleti szélénél letérve, vagy pedig a 31-es főútról (Budapest vagy Füzesabony irányából, jászapáti letéréssel.
A közúti tömegközlekedés autóbuszos szolgáltatója a Volánbusz.
A hazai vasútvonalak közül a MÁV 86-os számú Vámosgyörk–Újszász–Szolnok-vasútvonala érinti, melynek egy megállási pontja van itt. Jászladány vasútállomás a belterület északi széle közelében helyezkedik el, közúti elérését a 3226-os útból kiágazó 32 326-os számú mellékút teszi lehetővé.
Története
A vidék régészeti leletei főként a rézkorból és a római korból valók.Fodor Ferenc szerint 1067-ben, a Zászty Apátság alapítólevelében említik először. Más források az 1399-es írásos említést emelik ki (Ladán), 1550-ben Jász Ladán, 1567-ben Jaz Ladán, 1828-ban Ladány néven szerepel a különféle okiratokban, 1910-ben pedig már mai nevén, Jászladányként említik. Nevének eredete ismeretlen, de egyesek a „láda" szóból származtatják. Fodor Ferenc azt feltételezi, hogy eredetileg besenyők lakták.
A török idők hányattatásai után újra benépesül a település, megalakult az egyházközség, 1736-ra felépül kőtemploma, önálló anyaegyházzá válik. 1745-ben Jászladány is a redemptus települések között szerepel, majd 1828-ban I. Ferenc király négy országos vásárt adományozott mezővárosi ranggal együtt Ladánynak, 1876-ban azonban a városi rangja megszűnik a településnek. A családok egy része kitelepült a város tulajdonában lévő kiskunsági Benepusztára, ahol 1907-ben önálló községet hoztak létre.[3]
A Ladányt övező körgát 1856 márciusában alig 3 hét alatt készült el az itt élők kétkezi munkájával. Az országos vasúti hálózatba 1882-ben kapcsolódik be a település, s ezzel megszűnik korábbi elszigeteltsége.
2019–2024: Bertalanné Drávucz Katalin (Fidesz-KDNP)[1]
2024– :
A településen 2011. november 20-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[10] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[12] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, és meg is erősítette pozícióját.[10]
2001-ben a település lakosságának 89%-a magyar, 11%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[13]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,9%-a magyarnak, 12,3% cigánynak mondta magát (16% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,7%, református 1,8%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 13,6% (25,5% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 87,4%-a vallotta magát magyarnak, 11,4% cigánynak, 0,1-0,1% örménynek, ukránnak, szlováknak, horvátnak és németnek, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36,3% volt római katolikus, 1,4% református, 0,3% görög katolikus, 0,2% evangélikus, 2,4% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 12,3% felekezeten kívüli (46,3% nem válaszolt).[15]
Nevezetességei
A római katolikus templom belső tere
A község nevezetes a vöröshagyma és a lilahagyma termesztéséről.
Itt született 1826-ban Kozlay Jenő magyar honvéd tiszt és az amerikai polgárháború tiszteletbeli (Brevet) dandártábornoka.
Itt született 1894-ben Lázár Imre magyar gazdálkodó, kisgazda politikus, országgyűlési képviselő.
Itt született 1910-ben Glauber Andor orvos, ortopédsebész, egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa (1959)
Itt született 1934-ben Somfai László zenetörténész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Bartók Archívum volt vezetője, a Bartók- és Haydn-kutatás nemzetközileg elismert egyénisége.